9. A NEMESI EGYENJOGÚSÁG ÉS ELMÉLETE (KÉZAITÓL WERBŐCZYIG)!

 

9. A NEMESI EGYENJOGÚSÁG ÉS ELMÉLETE (KÉZAITÓL WERBŐCZYIG)!

A társadalmi réteget jelölő kifejezés (nobilis, nemes) a 11. század utolsó harmadában tűnik fel a magyarországi latinságban az előkelő születésűek csoportjának megnevezéseként. A nemesi jogállás az átlagos közszabadságot meghaladó kiváltságokat biztosítottak, s közéjük tartozott a királyi udvarban való pereskedés joga. A 13. század közepén a hagyományos előkelő nemesség mellett más társadalmi csoportok (pl.. királyi szerviensek, várjobbágyok) is igényt tartottak a „nemes" névre, ezek nemessége azonban csak részleges, partikuláris jellegű volt.

A nemesek a világi társadalom felső rétegének tagjai, kiknek öröklődő előjogaik vannak a politikai vezetésre, melyet többnyire egykori, vélt vagy valós, katonai szolgálatból eredeztetnek.

A magyar nemesség négy sarkalatos joga a következő:

a) Előzetes idézés vagy rendes ítélet nélkül köz-bűntettekben való tettenérés kivételével nem tartóztathatók le.

b) Senki másnak hatalma alatt nem állnak, mint a törvényesen megkoronázott uralkodónak.

c) Törvényes jogaikkal és földbirtokuk határain belül minden jövedelmeikkel szabadon élhetnek, ki vannak véve mindenféle jobbágyi szolgálat, adó és vám fizetése alól, csupán az ország védelmére tartoznak katonáskodni.

d) Ha bármelyik királyuk vagy fejedelmük nemesi jogaik ellen tenni merészelne, ellenszegülhetnek, és ellene mondhatnak anélkül, hogy hűtlenség vétkébe esnének. A magyar nemesi jogok alapja a birtok, a birtokadomány a nem nemest is megnemesítette, akárcsak a nemtelen férfi és a nemes asszony házasságából született gyermeket az ilyenkor neki birtokban kiadandó leány-negyed (Aranybulla).

[ 1267-ben a királyi hatalom (IV. Béla) a királyi szerviensek nemesi jogállását megerősítette, s ezért utóbb az 1222. évi Aranybullában rögzített királyi szerviensi jogokat azonosították az „ország igazi nemesei"-nek (veri nobiles regni), az országos nemeseknek a kiváltságaival, miközben a partikuláris nemesség különböző csoportjai is fennmaradtak.] Ez csak adalék!

: azonos jogállású tagokból álló társadalmi csoportok, melyek tagjainak társadalmi helyét a csoportba való születés, képzettségük, foglalkozásuk határozza meg. Az európai érett középkorban kialakuló azonos jogállású társadalmi csoportok, melyek a rendi gyűléseken képviseltetik magukat.

Werbőczy, aki a köznemesség szószólója volt, Hármaskönyvében elméletet dolgozott ki, mely szerint minden főpapot, bárót és nemest egy és ugyanazon mentesség és szabadság illet meg. A nemesség közössége (communitas) a maga akaratából az uralkodás, a kormányzás jogát s minden lényeges jogot a korona joghatósága alá helyezett, következésképpen az általuk önként választott s a szent koronával megkoronázott királyra ruházta a jogokat, mégis úgy, hogy a törvényhozás joga a királyt és a nemességet közösen illeti meg”.

Az erősödő nemesség a, XIV. sz-ban az egész földbirtokos réteg egyenjogúságának követelményével lépett fel. I. Lajos király, aki itáliai hadjáratai során sokat köszönhetett a nemességnek, megerősítette az Aranybullát, a leány-negyedre vonatkozó cikkely kivételével. Lajos király 1351. évi dekrétumában kimondja a nemességen belüli jogegyenlőséget.

Az 1351-es törvények része volt a kilenced bevezetése és az "egy és ugyanazon nemesség" elve. Világosan kifejezi a törvény szövege a nemesség középső és alsó rétegének azt a törekvését, hogy az ország egész területén a főnemesekkel azonos jogok illessék meg őket, p1.: adómentességüket ne vonhassák sehol sem kétségbe. Az ősiség elve pedig a nemesi földtulajdon sérthetetlenségét mondja ki, amikor úgy rendelkezik, hogy a birtokot a fiúág megszakadásával az oldalági rokonság örökölje, s az csak a család kihalása után szálljon a királyra. Ez a törvény 1848-ig a nemesi jogok egyik pillére volt. A köznemességnek az 1351. évi törvényben megfogalmazódó törekvései a rendi fejlődés hazai kezdeteit jelzik.

Zsigmond idejében már részt kérnek az államhatalomból, tömegesen vonulnak be az országgyűlésekre. Követelik a bárók uralmának felszámolását, az anarchia megszüntetését, a központi hatalom megszilárdítását és a hatalom rendi megosztását. Sikerült elérniük a bárói liga feloszlatását és Hunyadi János kormányzóvá választását. Ennek eredményeképpen megindult az erőviszonyok eltolódása a köznemesség javára.

A nemesítés a királyi kiváltságolás azon formája, mely az országos nemesség jogaival ruház fel valamely személyeket. Eredete a szolga-felszabadítás egyik típusára vezethető vissza, mely közszabadságot és földbirtokot biztosított a kiváltságoltnak, közvetlen előzménye ugyanakkor a királyi szervienssé emelő kiváltságolás volt. Ez utóbbi első példái a 13. század elejétől ismertek. Érvényes nemesítést csak a király tehetett.