39. HELYI TÖRVÉNYKEZÉSI SZERVEK (1526-1848)
Társadalmi rétegeknek külön fórumaik voltak:
A. nemességnek vármegyei
B. hospeseknek, polgároknak városi
C. jobbágyoknak földesúri és falusi
D. szászoknak, székelyeknek széki bíráskodása volt.
Kialakulásuk időrendben:
1. királyi vármegye ispáni ítélkező fóruma
- kezdetben a király a megyés ispánra és udvarispánra ruházta a bíráskodási hatalmat
2. nemesi bíráskodás
- 12-13. sz-ra megerősödött a nagybirtok
- megszerezték az immunitást és a pallosjogot
3. városi bíráskodás
- 13. sz-tól hospesközösségek a királyi privilégiumlevél birtokában kialakították saját ítélkezésüket
4. kiváltságos kerületek is kialakították saját fórumaikat
a.) Királybírák
- magyar állam első századaiban az ispánok mellett működtek
- 13. sz-ra hatáskörük beszűkült és eltűntek a jogéletből
b.) Nádori közgyűlés (congregatio palatini generalis)
- 13. sz. második felére alakult ki átmeneti formaként
- 14. sz-ra 5-7 megyére szóló fórum lett
- 15. sz-ban megszűnt
c.) Törvénykező közgyűlés (congregatio comitis generalis)
- átmeneti forma, főispán tartotta
d.) Kikiáltott közgyűlés (Congregatio generalis proclamata)
- 15. sz. jellegzetes igazságszolg. Intézménye
- király rendelete alapján a megye hatósága hívta össze
- célja: hatalmaskodási ügyekben foganatosított tudományvételek lefolytatása
A.) Vármegyei közgyűlés (Congregatio comitatus generalis)
- nemesi vármegye önkormányzati szerve
- törvénykező hatáskörét legtöbbször átengedte a vármegyei törvényszéknek
A.) Vármegyei törvényszék (sedria)
- szolgabírák ítélkezéséből alakult ki
- központi hatalom expanziójával állt szemben
- 14. sz-ban megyei közgyűlés keretében
- 15. sz-ra állandósult
szervezete:
· polgári sedria: alispán vezette, magánjogi perekben első fokon, 18. sz-tól másodfokon is
· büntető sedria: másodalispán vezette, pallosjoggal nem rendelkező birtokok jobbágyai felett és nemesek elleni büntetőeljárásokban ítélkezett
· alispáni szék: 12.000 Ft értékhatárig, p1. adóssági, örökösödési ügyekben
· szolgabírói szék: 3.000 Ft értékhatárig, p1. kihágási ügyekben
C.) Úriszék (sedes dominalis)
- 14. sz-ra a földbirtokok urai az immunitás birtokában a birtokok lakói fölött ítélkeztek
- de külön pallosjog kellett a közbűncselekmények fölötti ítélkezéshez
- kiteljesedése: vérhatalom joga (élet és halál ura a földbirtokos a területén tartózkodók felett)
C.) Falubíró (villicus)
- joghatóság egy részét az immunitással rendelkező földbirtokos a túlterheltség miatt átruházta
- „falu füstje": falu véneinek ítélkezése
- község lakóinak egymás közötti ügyeire vonatkozott
B) Városi bíráskodás
- városi autonómia garanciája
- városnak saját, választott bírái és esküdtei voltak
- fellebbezés anyavároshoz vagy királyhoz történt
- bíráskodást városbíró végezte, 1 évre választották
- bírótársak a magisztrátust is alkották egyben
Szervezete:
· pénzbíró
· zsidóbíró
· vásárbíró
- a bányavárosok is önálló szervezetet állítottak 1487-től
- bécsi kormányzat egy központi szerv (bécsi legfőbb bányahatóság) alá kényszeríttette a bányavárosok ítélkezését
- 4 középfokú fő-bányahatóságot alakítottak ki ezek jelentették a fő-bányabíróságokat
D.) Kiváltságos kerületek bíráskodás
- jászkun mezővárosok tanácsai (elsőfok)
- kerületi kapitány (vegyes fok)
- főkapitányi szék (vegyes fok)
D.) Erdélyi ítélkező fórumok
a) vármegyékben: a legfontosabb a sedria
b) székelyeknél: a székek, (hadnagy, székbíró, derékszék, alszék)
c) szászoknál: a székek (székgyűlés, széki ítélkezés, városok tanácsai), legfelső fórum a szász egyetem volt
- fellebbezni a fejedelmi táblához lehetett
k.) Nádori közgyűlés (proclamata congregatio)
- nádor vidéki igazgatásának része a 14. sz-tól
- ezen bírság terhe alatt a nemeseknek kötelező volt megjelenni
- bírótársakat a nádor a résztvevők közül választotta
- feladat: "az orvok s latorok és egyéb gonosztevők" üldözése, közbíráskodás, királyi jogok érvényesítése, hiteles tevékenység
l.) Vándorbíráskodás
- ítélőmesteri pozíció
- rendek ellenezték, de a vidéki bíráskodásban jelentős volt (mohácsi vész után)
- magánjogi ügyekben ítélkeztek
- bírói tanácsaikat alkalmilag állították össze, gyakori volt az ítéletvásárlás
m.) Szentszékek
- egyházi birtokok lakói felett egyházi elöljárók ítélkeztek Szent István korától
- ügykörei: tized, hitbér, jegyajándék, leánynegyed, végrendeletek, erkölcsi és vallási ügyek
n.) Katonai bíráskodás
- különálló szervezet
- ispán, földbirtokos a maga székén ítélte meg katonáit
Vidéki törvénykezés a 16-18. században
a.) Úriszék
- 17-18. sz-ban kisnemesek is a környékbeli úriszékhez fordultak birtokaik vitás ügyeinek rendezése érdekében
- 1848/49. eltörölték a jobbágyság és az úrbéri terhek eltörlésével egyidejűleg
b.) Erdélyi ítélkező fórumok
- 1723. évi reform után a területi (megyeközi) ítélkezést a kerületi táblák vitték
c.) Vándorbíráskodás
- 1723-ban tevékenységüket felszámolták
d.) Szentszékek
- 16. sz-ban a reformáció terjedésével az evangélikus egyház fellebbezést engedett a világi törvényszékekhez
- református egyházban a zsinati bíráskodás a másodfok
- Carolina Resolutio (1731): protestáns egyházak bizonyos ügyeit a katolikus szentszék bírálta el
- 1894-ig az egyházi bíróságok hatásköre fennmaradt
e.) Kerületi táblák
- 1723-as bírósági reform keretében állították fel
- protonotárius vándorbíráskodás helyére lépett
- 4 kerületi tábla: Nagyszombat, Kőszeg, Eperjes, Nagyvárad majd Debrecen székhellyel
- 18. sz-i magyar jogéletben képviselték a közigazgatástól elválasztott igazságszolgáltatást és rendszeres bíráskodást
- lassan elvonták a hatáskört a rendi fórumoktól
- 1 tábla = elnök, 4 bíra, segédszemélyzet
- főként elsőfokon bíráskodtak magánjogi perekben (pl. gyám-, gondnokolási ügyek)
f.) Katonai bíráskodás
- ország 3 részre szakadása után szükséges volt a katonai bírósági fórumrendszer kialakítása.
Ítélőszékek:
- végvári katonáké a seregszék (seregbíró elnököl), fellebbvitel a kerületi főkapitány hadiszéke
- Habsburgoknál ezredtörvényszék (hadbíró készítette elő az ügyeket), jogorvoslat csak tisztek részére a Haditanácsban volt
- Vezér-hadbírói hivatal (Haditanács része)
- magyaroknál ezredtörvényszék és Haditanács között a magyarországi fő-hadparancsnokság melletti főtörvényszék biztosított fellebbvitelt
- 1803-tól általános fellebbezési fórum alakult az egész császári hadsereg részére
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése