22. RENDI ORSZÁGGYŰLÉS KIALAKULÁSA
Nemzetgyűlések keresztény államalapítás előtt. Egyes feltételezések szerint tovább élt.
Egyházi zsinatok Szent László és Kálmán uralkodása alatt valóságos országos gyülekezet. Résztvevői: király, tanácsadói, egyházi és világi méltóságok. Döntéseket hoztak, szabályokat állapítottak meg. A törvényeket azonban a király bocsátotta ki, és az érvényességnek nem volt kelléke, hogy azt valamilyen gyűlésen hozzák.
Törvénylátó napok Székesfehérváron alkalmanként (évente) megtartott ítélkező gyűlés. Eredetileg nem törvényhozó, hanem törvénykező feladatok. (Már 1151től Szent István napján.). A király legfőbb joga és kötelezettsége az igazságszolgáltatás (jóval szélesebb fogalom volt a mainál, mert nemritkán kormányzati döntések megfogalmazására is kiterjedt). A 13. sz-tól általánossá válik, hogy szerepe a törvényalkotás is.
Serviensek congregátiói pl. 1267. évi esztergomi gyülekezet. Itt csak a serviensek vettek részt a bárók és főpapok nem.
Királyi tanácsok az uralkodó az ország képviseletében az előkelőkkel, főpapokkal, bárókkal tanácskozik.
Törvényhozó gyűlések az 1290. és 1298. évi parlamentum publicum már törvényhozó országgyűlésként funkcionált. Itt már megjelentek a rendek, akik hozzájárulásával bocsátották ki a dekrétumokat. 15. sz-tól beszélhetünk rendszeresen összehívott rendi országgyűlésről.
Rendi országgyűlések a Hunyadiak korában végleges formát öltött, és a rendi dualizmus legfontosabb eszköze és működési tere lett. Az ország három részre szakadásával a törvényhozás is meghasadt Ò Erdélyi Fejedelemség önállósága. A Habsburg kézre került országrészben a magyar rendi előjogok védelmezője.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése