59. A HÁZSZABÁLYOK TÖRTÉNETE
Magyar Országgyűlés: az állami törvényhozás fő tényezője, amely által a nemzet részesedik a törvényhozó hatalomban. Eredete a honfoglaló ősök nemzetgyűlése. Az 1791. XII. tc. szerint Magyarországon a törvények hozatala, magyarázata, eltörlése a koronás királyt és az Országgyűlést együtt illették. Régen az országgyűléseket különböző helyeken tartották: Székesfehérváron, Budán, a Rákosmezőn, Pozsonyban stb. A régi Erdélynek Magyarországtól való elválasztása után 1848-ig külön országgyűlése volt, melyen három nemzet: a magyar, a székely és a szászjelent meg. 1848-ban létrehozták a népképviseleti Országgyűlést, amelynek később állandó székhelye Budapest, az Országház lett. Az alkotmányozás és törvényhozás joga egyedül az Országgyűlést illeti meg. A szovjet diktatúra idején, 1949- 1990 között Magyarországon pártállami rendszer volt, ezért az Országgyűlés csak formálisan működhetett. Az 1990 tavaszán tartott szabad és demokratikus választásokkal az egypártrendszerű uralom megdőlt. Jelenleg ismét az ország polgárai által négyévente választott képviselők alkotta Országgyűlés a jogállamiság legfőbb intézménye. Tanácskozási rendjét a házszabályok állapítják meg. A házszabályok az országgyűlés képviselőházának és felsőházának belső ügyeire, így szervezetére és tanácskozási rendjére tartalmaznak szabályokat. Mint ilyenek pusztán szabályzat jellegűek lennének. De mégis jogforrásoknak tekintjük a házszabályokat, mert a legfőbb állami akaratnyilvánítás szervének működésére vonatkoznak, s így olyan alkotmányjogi kérdéseket is szabályozhatnak, amelyek az illető házon kívül is hatnak (ilyen volt pl. a képviselőválasztások feletti bíráskodás ezelőtt csak a képviselőház kezében). Másrészt jelenleg is van a képviselőháznak az országgyűlés szervezetén kívül nyilvánuló hatásköre. Ilyen pl. az ülések hallgatóságával szemben gyakorolható elnöki jogkör.
Mindezekből kitűnik, hogy a házszabályok befelé szabályzatok, kifelé azonban jogforrások.
Az általános felhatalmazást arra nézve, hogy az országgyűlés két háza maga állapítsa meg belügyeinek a szabályait, az 1848: IV. tc. adta meg, illetőleg erősítette meg az országgyűlésnek ide vonatkozó régi szokásban gyökerező jogát. A házszabályok a törvénynél gyengébb jogforrások, viszont rendelettel meg nem változtathatók. A házszabályok csakis a magyar alkotmányjognak a kútfői, míg a többi jogforrások a magyarjognak általában forrásai. A képviselőház és a felsőház jelenleg érvényes házszabályait 1939-ben állapították meg. Kötelező erejüknek előfeltétele az illető ház irományaiban való közzététel. A házszabály-módosítások általában csak a következő ülésszakban léphetnek hatályba. A maga belső rendjére vonatkozólag azonban a két ház nemcsak írott jogszabályokat alkothat, hanem szokásjogot is. Ezt nevezik parlamenti gyakorlatnak.
Házszabályok 1848-ban
A képviselőház rendszabályai
A ház ideiglenes alakulása
Az alsóház legidősebb tagja az elnök, hat legfiatalabb tagja pedig jegyző. A megbízólevéllel (= választási jegyzőkönyv) rendelkező tagokat sorsolás útján kilenc egyenlő osztályba osztják, amelyek élén a választott elnök és előadó áll. Minden osztály megvizsgálja a másik osztály tagságát. A házban választás útján létrejön a kilenctagú állandó bizottmány.
A választások ellenpanaszt lehet tenni, amelyet indokolni kell. A választás érvényességről a ház határoz, amely adott esetben vizsgálatot rendelhet el. Az időközi választások esetében 30 napig ehet panaszt tenni. A szavazás során először az egyetértők, majd az ellenzők állnak fel. Kétség esetén golyózással szavaznak.
A ház alakulása
A ház 226 tagot számlál, akik először az elnökre szavaznak egyenként. Szavazataikat a korelnök felügyeletével a jegyzők számlálják össze. Ha nincs nyertes, a két legtöbb szavazatot kapó egyénre újra szavaznak. Eztán szavaznak a két alelnökre és a hat jegyzőre. A megválasztott hivatalnokok neveit jelentik a királynak.
A tanácskozási rend
A tanácskozás előtt a házat kilenc osztályra osztják fel sorshúzással, amelyek elnököt és jegyzőt, és a tárgyalás után előadót választanak maguknak. Az előadók bekerülnek a központi bizottmányba, amely élén az elnök vagy alelnök áll, de egyben előadót is választ magának. Adott esetben az osztályülési tárgyalás megkerülhető külön bizottmány létrehozásával, amelynek szintén van elnöke és előadója. A miniszterek, elnök, vagy legalább 10 tag kezdeményezheti a ház átalakulását bizottmányi magánüléssé. Ebben az esetben nem kötelező jegyzőkönyvet vezetni.
A napirendet az elnök készíti elő a ház többségi határozata szerint. Az elnök felolvassa az indítványokat, javaslatokat, kérvényeket és bizottmányi jelentéseket. Az indítvány (amelynek célja lehet törvényjavaslat, vagy egyéb) kifejtése után a ház szavaz, hogy azt megtárgyalják-e. A törvényjavaslatokat kötelező bizottmányi tárgyalás alá vetni, a nem törvény alkotását célzó indítványokat azonban nem. A bizottmányi jelentéseket legalább három nappal korábban szét kell osztani a tagok között. Ezeket felolvassák, majd megtárgyalják. Az ülésekről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a szavazás tárgyát, a szavazás eredményét, illetve a szavazás nélkül hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyző írja alá.
A tanácskozás után szavaznak (felállással, illetve ülve maradással). Legalább húsz tag írásbeli kérésére kétszer történik név szerinti felhívással a szavazás.
Lárma, nyugtalanság esetén az elnök legfeljebb egy órára felfüggesztheti az ülést.
A kérvények
A kérvényeket írásban kell benyújtani. Ezek a kérvényi bizottmányba kerülnek, amely a ház által választott 15 tagból áll, és hetenként jelentést tesz, amelyet az előterjesztés előtt legalább három nappal kifüggesztenek. A bizottmányt havonta újra választják.
Az elnök
Az elnök nyitja meg és oszlatja fel az ülést, valamint őrködik a csend és rend felett. Köteles továbbá ülést hirdetni, ha azt legalább húsz tag kéri. Ha a tárgy mellett vagy ellen akar szólni, addig a helyét átadja az egyik alelnöknek. Szavaznia csak akkor kell, ha enélkül döntetlen lenne a szavazás. A tagok nem utazhatnak el hosszabb időre.
A jegyzők
A jegyzők vezetik a hát jegyzőkönyvét, olvassák fel az iratokat, számolják össze a szavazatokat, jegyzik a felszólalókat, és ügyelnek a ház nyomtatványainak hibátlanságára. A jegyzőkönyveket rendszeresen kinyomtatják.
A nyilvánosság
Az ülések nyilvánosak. A hírlapok tudósítói jelen lehetnek, a hallgatóság helye a karzaton van, amelynek egy része mindenkinek nyitva van, míg másik része jeggyel bírók számára, illetve a hölgyek részére van. A karzatokon tilos véleményt nyilvánítani. A tagok egy-egy, az elnök 25 jegyet adhat ki. A karzatokon külön ügyelnek a rendre. A ház nemzetőröket rendelhet, akik a rendre felügyelnek. A tiszteket és alárendelt személyzetet az elnökség jelöli ki. Szükség esetén nemzetőrségi és katonai fegyverős erő kirendelhető az elnök felelősségére.
A fenti házszabályokat legalább 30 tag indítványára lehet módosítani.
A felsőház rendszabályai
A megnyitás
Külön rendelet szerint történik.
A ház alakulása
A legkorosabb tag az elnök, a négy legfiatalabb pedig a jegyző. Az elnök a belügyminiszterrel előzetesen egyeztetett meghívottak neveit előterjeszti. A 7 tagból álló igazolási bizottmány vizsgálja, hogy mindenkit meghívtak-e, nem hívtak-e meg feleslegesen embereket, és mindenki megjelent-e. Akit indokolatlanul nem hívtak meg, a bizottmányhoz intézett panasszal élhet.
A négy jegyzőt titkos szavazással választják. Ezáltal létrejön a felsőház. A ház titkos szavazással bizottmányokat alakíthat, ahol a miniszterek és megbízottaik mindig részt vehetnek.
A két tábla viszonya
A két ház külön készít válaszfeliratot. A határozataikat a jegyzők által közlik egymással a házak. Ha a törvényjavaslatot mindkét ház elfogadta és az elnökök, jegyzők aláírták, a minisztérium gondoskodik a királyi szentesítésről.
[A többpárti frakciókból álló Országgyűlés bízza meg a mindenkori kormányt, választja ötévenként a köztársasági elnököt, megválasztja az Alkotmánybíróság tagjait, a legfőbb ügyészt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, az országgyűlési biztosokat stb.]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése