23. ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE

 

23. ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE

Fejenkénti megjelenés miatt tömeges megjelenés Rákos mezején (gyakran szabad ég alatt vagy nagy sátrakban. A 15. sz-tól kőépületekben).

Felsőtábla:

·         A királyi tanács a gyűléssel egy időben ülésezett Ò előkészítő szerepe volt.

·         A 15. sz-ra egyre határozottabb különválás. 1495-ben törvény született a király előbb megvitatta a főpapokkal, bárókkal és tanácsosokkal azokat az ügyeket, amik miatt az országgyűlést összehívták. Itt a főajtónálló mester elnökölt és vette ki a szavazatokat.

·           1608-tól végleges formát nyert a felsőtábla, itt már a nádor elnökölt.

Alsótábla: a vármegyei nemesség követei által történő képviseleti rendszer kialakulásával született meg. Alsótábla ülése a SESSIO REGICOLARIS. Itt a királyi személynök elnökölt (PERSONALIS).

A két tábla között a kapcsolatot üzenetváltással tartották, vagy közös tanácskozásokat tartottak SESSIONES MIXTA.

Kerületi ülések SESSIO DISTRICTUALIS: A 4 districtus (a 2 tiszai és a 2 dunai kerület) a vármegyei kerületek maguk által választott elnökök és jegyzők jelenlétében vitatták meg álláspontjukat, hogy felkészülten kezdjék meg a tárgyalásokat az alsótáblán, ahol a király személyes embere elnökölt. A 18. sz-ban vált szokássá, de nagy jelentősége a reformkorban volt.

Deputitiók: a rendek üléseikből alkalmanként választmányokat küldtek ki.

·          ügyrendi deputitiók,

·          érdemi előkészítő, szövegező munka.

ORSZÁGGYŰLÉSEK TANÁCSKOZÁSAI

A gyűlést a király hívta (rendkívüli esetben a nádor, országbíró vagy tárnokmester) össze királyi meghívólevéllel LITTERAE REGALES /időpont, hely, legfontosabb tárgyak/. A királyválasztó országgyűlést a nádor hívására tartották. Az országgyűlés összehívásának gyakorisága változó volt, csak a 15. sz-tól rendszeres. A 16. sz-ban 3 évben rögzült. A gyűlés jogilag csak akkor vált teljessé, ha a meghívottak mind megjelentek.

Megnyitás: 15. sz-tól pünkösd és Szent-György napja a diéta, időtartama azonban változó: az 1492. évi törvény szerint 15 napon (később 2 hónapon) belül be kellett fejezni. Szegényebb nemeseknek nagy teher volt a személyes megjelenés Ò több törvény engedményeket tett 20 jobbágytelekkel nem rendelkező nemes távol maradhatott, oszthatatlan vagyont birtokló testvérek közül elég volt egynek megjelenni stb. A 16. sz-tól bármikor összehívhatták az országgyűlést.

Gyűlések helye: mohácsi vész előtt Rákoson, de voltak más helyeken is. A Habsburgok Pozsonyban és Budán tartották.

Követek: a vármegyei vezetés gondoskodott megválasztásukról. A magistratusok a tárgy ismeretében összefoglalták sérelmeiket és kívánalmaikat a diétán való szóvá tétel végett. A 18. sz-ra szokássá vált a követutasítás (INSTRUCTIONES). A pótutasítás előre nem látott tárgyakban utólagos állásfoglalás-kérés a magistratusoktól. A főurak és a követek a gyűlésre megérkezve bejelentkeztek regisztrálásra, a felsőtábla tagjai a nádornál vagy hercegprímásnál, az alsótábla tagjai a personalisnál. Az 1843/44-i országgyűléstől fogva igazolóválasztmány is ellenőrizte a megbízásokat.

Propozíció: királyi előterjesztések átvétele, előtte több előkészítő ülés.

Országgyűlési tárgyak: királyválasztás, koronázás, királyhelyettesítés, nádor és koronaőrök választása, hitlevél tartalmának megállapítása, a bírói hatalom gyakorlása hűtlenségi ügyekben, határok kiigazítása, országvédelmi kérdések, hadügy és újoncmegajánlás, általános nemesi felkelés szervezésének elrendelése, adómegajánlás,-, a porták kiigazítása, szabad királyi rangra emelés, ünnepélyes honfiúsítás, sérelmek és kívánalmak beállítása és felterjesztése stb.

Gravamina et portulata: az országgyűlésen szóba kerülő tárgyak, a királyi propozíciókban foglaltak és a vármegyék sérelmei és kívánalmai valamint a tárgyalások során felvetődő kérdések.

Tárgysorrend: a propozíciókhoz kötött volt. A Habsburgokkal megromlott viszony azonban arra késztette a rendeket, hogy először sérelmeik tárgyalását követeljék, és aztán jöjjenek a királyi javaslatok. A 18. sz-tól a leglényegesebb ügyeket egyenként kezelték.