16. TÖREKVÉSEK AZ ABSZOLUTIZMUS BEVEZETÉSÉRE MAGYARORSZÁGON

 

16. TÖREKVÉSEK AZ ABSZOLUTIZMUS BEVEZETÉSÉRE MAGYARORSZÁGON

A Habsburg óriási kiterjedése miatt a belső reformok késlekedtek. Az abszolutizmus bevezetéséhez hiányzott annak lényegi oldala, az erős polgárság és a jól működő piac. Ezt a hiányosságot a habsburgok külpolitikájukkal és nagyhatalmi törekvéseikkel pótolták.

Kiépült a központosított adminisztráció, a nagy létszámú hadsereg, erősödött az állami jobbágyvédelem, valamint céltudatos vám- és pénzügyi politikát folytattak.

Alapvető feltételek:

- merkantilista gazdaságpolitika

- erőforrások állami kisajátítása

- nemesi kiváltságok korlátozása

- egységes pénzrendszer.

1695-től minden együtt állt az abszolutizmus bevezetésére.

Az abszolutista politikai berendezkedést a dinasztia politikai elgondolásai hívták éltre, egy alapvetően elmaradott polgársággal.

Magyarországi tendenciák hasonlóképpen alakultak, csak egy lépéssel mindig késlekedve. Az udvar durva beavatkozása a magyar viszonyokba ellenálcást váltott ki a centralizációval szemben. Éppen ez a Habsburg politika adta meg a nemzetté szerveződés, a nemzetté válás esélyeit.

ABSZOLÚT MONARCHIA KIALAKULÁSA

Nyugat Európában:

·        jobbágyviszonyok

·         árutermelés kifejlődésével kapcsolatos pénzjáradéki formák

·         kereskedő polgárság

·         iparos polgárság

Csökken a parasztság függése földesúrtól Ò igény egy magasabb fokon összegzett, központosított hatalmi centrum kialakítására és a politikai jogi kényszer szintjének emelése.Ò Újraerősödött központi királyi hatalom. Átalakul a hadseregépítés Ò hivatalos katonák.

Legfontosabb előzmény a politikai anarchia, agrárválság, pénzkrízis és ezek kezelése Ò ez csak koncentrált állami szervezéssel lehetett kezelni Ò abszolutisztikus kormányzati eszközök Ò a társadalom és a gazdaság átfogó irányítása.

Abszolút álam: öröklés útján trónra jutott és elmozdíthatatlan uralkodó abszolút módon (a törvényektől függetlenül) kormányzott. Az államfő a teljes állami szuverenitás birtokosa, sem alkotmány, sem politikai erők nem korlátozták.

Abszolút monarchiajellemzői:

·         adóalanyok védelme a földesúri önkénnyel szemben,

·         államegyház kialakít,

·         fokozatos beavatkozás a gazdaságba,

·         állandó állami hadsereg,

·         kormányzati ügyvitel és szervezet módosítása,

·         beavatkozás a földesúr jobbágy viszonyba,

·         korlátozta az egyházat,

·         szociális intézkedések,

·         szakképzett hivatalnokréteg és bürokrataapparátus.

Nyugat-Európa	Közép-Európa
A társadalom világosította fel önmagát és az uralkodókat	Az állam próbálta felvilágosítani az alattvalókat Ò mindig feudális irányú torzulások

II. József:

·        adófizető és katonáskodó jobbágyság védelme a földesúrtól,

·        egyházi privilégiumok megszorítása,

·        a^- nemesi kiváltságok megtámadása,

·        szociális, egészségügyi és oktatási reformok,

·        közigazgatási megújításokra és modernizációra való törekvés,

·        merkantilista gazdaságpolitikára való törekvés.

HABSBURG ABSZOLUTIZMUS ESÉLYEI

·        nincs az osztrák birodalomban erős polgárság, amely támasza lehetett volna az abszolút hatalomnak,

·        nem volt piac, ami biztosította volna az anyagi hátteret,

·        nem volt egyensúly a feltörekvő gazdag polgárság és a földesúri réteg között,

·         a külpolitika került folyton előtérbe nem pedig a belső reformok,

·         a Habsburgok által megszerzett területek jórészt a második jobbágyság zónájába

tartozó peremvidékek csak

·         hiányzott az egység az etnikumok és a tradicionális értékek tekintetében,

·         földrajzi széttagoltság,

·         a magyarországi rendek ellenállása,

·         többszintű államszerkezet (a helyi gépezet fölé kiépítették a központi adminisztrációt).