35. A SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK 1526. UTÁN
A szabad királyi városi szabadság lényege, a város köz- és magánjogi autonómiája, a polgárnak a feudális függésből való felszabadulása, és a hűbéri szolgáltatások alóli mentessége. A szabad királyi városnak a földesúri, vármegyei hatalom alól kikerült, autonómiával rendelkező, közvetlenül a király fennhatósága alá tartozó varosokat nevezték. A státusz elnyerése privilégiumlevéllel történt A sz.. k. v-k rendelkeztek területi önkormányzati, és gazdasági autonómiával. Területi autonómia: a városhoz tartozó valamennyi területnek kizárólag a város közössége volt a tulajdonosa mely gyakorolta a hatósági jogosítványokat is. Önkormányzati autonómia: közigazgatásban, jogszolgáltatásban (bíró-, és esküdtválasztás, bíróság felállítása, pallosjog gyakorlása), jogalkotásban teljes önállóság; városi szervezet kialakítása, magatartási normák felállítása, kegyúri jogok gyakorlása a városi magisztrátus joga, a XV. sz-tól követek küldése a rendi gyűlésbe. A városi szervezet élén a választott bíró állt, ritkábban a polgármester és az esküdtek, vagy tanácsosok. A közgyűlés volt a polgárok gyűlése, ahol megválasztották maguk közül a tisztségviselőket. Csak a polgárjoggal rendelkezőket foglalta magába, a többi városlakót (kézműves, jobbágy, cseléd, alkalmazott) kizárták, nem vehettek részt a közügyekben. A városi autonómi megteremtésének alapja a gazdasági önállóság: ez adta a privilegizáltság okát, és értelmét. A városok szabadságainak fontos részét képezte a vámmentesség, a beszállás alóli mentesség, a királynak egy összegben fizetendő taxa és terragium és egyéb adók alóli mentesség. Valamennyi város rendelkezett vásártartási joggal, Városi gazdasági szabadságintézmény volt az árumegállító jog. A gazdasági autonómia sajátos megtestesülése volt a kollektív tulajdon.
Kötelezettségek: a privilégiumok viszonzásaként a város, hűséggel tartozott, s király igényeit ki kellett elégítenie. Kollektív terheik voltak az egy összegben fizetendő terragium, cenzus, a királynak címzett ajándékok, s az egyháznak teljesített papi tized. A királyi hadseregnek fegyvert, lőszert szállítottak, s előfordult, á személyes fegyverfogás, vagy csapatok kiállítása. A városi polgárjogai a nemesi jogok mintájára alakultak, de természetesen csak a város területén voltak életben. Személyes szabadsággal bírt (jobbágyi szolgáltatások, közmunka, beszállásolás alóli felmentés) vérdíja, esküértéke volt, joga volt iparűzéshez, kereskedelemhez, tulajdonhoz, öröklési szabadsághoz. Alá volt vetve a városi jognak, részt kellett vállalnia a központi adózásból, katonaállítási költségből, tizedből.
Az ország három részre szakadása után a Habsburgok támaszt láttak a részben nemzetiségi, főleg német vezetés alatt álló városokban, ezért érdekükben állott azok számának növelése. A nemesség látta, hogy a városi polgárság vetélytársává válik az országgyűlésen, ezért az 1687-88. évi országgyűlés kimondta, hogy a szabad királyi városok számát a király a jövőben ne szaporítsa.
A városi szervezetben, e korban egyre nagyobb szerepük lett a céheknek. Belső szabályokat, statútumokat hoztak, ezek szerint működtek s ezeket a város, csak megerősítette.
34. SZÉKEK, KIVÁLTSÁGOLT ÉS NEMES KÖZSÉGEK
Székely székek (SEDES SICOLARUM): Erdélyi közigazgatási alapegységek a 14. sz-tól. Kezdetben 7, a 16. sz-ban ebből 3 egyesült, de ugyanakkor a székek egy részéből fiúszékek váltak le. Hasonlított a vármegyére szervezete és hatásköre, de:
· katonai funkció (élén a hadnagy vagy a kapitány),
· széken belüli ősi szervezeti felépítés (6 nemzettség és 24 ág).
A 16. sz-tól a székely szék első embere a királybíra. Testületi szervei: széki közgyűlés, törvényszék.
Szász székek (SEDES SAXORUM): Károly Róbert hozta létre a korábbi szebeni ispánság helyén. Királybíró (király nevezte ki), elsősorban igazságszolgáltatás. 8 szék volt. Hasonlított a szabad királyi városokra. A polgármesterek egyenrangúak voltak a királybírákkal, a széki tanácsokat beolvasztották a szenátusok. 16. sz-tól kapitány hatáskörébe kerül a rendészeti feladatok pénztárnokság, városgazdaság a költségvetés, kancellária is.
Szepesi tízlándzsás szék:13. sz. Kisvármegyének is nevezték. Nem küldhetett követet a magyar országgyűlésbe. 1802-től megszűnik önállósága és betagolták a Szepesi vármegyébe.
Praediális székek: egyházi nemesek önkormányzati testülete. Csak a főpapok által juttatott birtokon voltak nemesek azon kívül nem, nincs jobbágy, nincs nemesi birtok. Adómentességet kaptak, a praediális székeken élvezett önkormányzati joga volt. Területileg a vármegye részét képezték, de széles autonómia: maguk által választott tisztségviselők, saját hatóságok, statútum. Közjogilag nincs önállósága, nincs országos, megyei politizálás, felsőségük az egyház volt. Nincs kormányszék, csak a vármegye útján leveleztek. Ugyanolyan szervei voltak, mint a megyének (ispán, alispán…). Volt közgyűlés és praediális törvényszék, ennek fellebbviteli fóruma a főispáni vagy oktáviális szék.
Nemes közösségek: lakói kisbirtokos nemesek, korlátozott önkormányzat, nincs földesúri hatalom felettük, közvetlenül a vármegyéhez kapcsolódtak, vezetőiket maguk választották, nincs háziadó, hadiadó.
Túrmezei kerület: Zágráb várához tartozó jobbágyok a lakói. IV. Béla 1255-ben a tatárjárás alkalmával tanúsított vitézségéért. Grófjukat és tisztviselőiket saját közgyűlésükön választották, önállóság közigazgatási és igazságszolgáltatási ügyekben 1848-ig.
KIVÁLTSÁGOLT TERÜLETEK (DISCRICTUS PRIVILEGIATI)
Közvetlenül az uralkodó vagy a központi kormányszervek alá tartoztak. Közigazgatási és törvénykezési ügyekben (ellenőrzés mellett) ők rendelkeztek.
Jászkun kerület: 13. sz-ban letelepített kunok igazgatási egysége. A kunok földje koronabirtok, lakói királyi népek. 1279-től főispánjuk a nádor. 1514:23 tc. Dózsa-féle parasztfelkelésben való részvétel miatt elvesztették adómentességüket (és ezt csak 1655:44 tc.-ben kapták vissza). Amikor a Habsburgok nem töltötték be a nádori posztot a szepesi kamara gyakorolta az uralkodói jogkört, amelynek élén a főkapitány állt. 3 egység alkotta: jász, nagykun és kiskun. A 17-18. sz-ban I. Lipót elzálogosította a területet a német lovagrendnek. 1791-től küldhette köveit a diétára.
Hajdúkerület: lakóit Bocskai István és fejedelmi utódai telepítették le. 1699-ben deklaráltan is függetlenedtek a vármegyei joghatóságtól, ekkor választottak elsőször főkapitányt maguknak. 1791-től országgyűlési képviselethez jutott.
Szepesi szász városok: a HOSPITES SAXONICI I. István korában telepedett meg. 24 városból Zsigmond 13-at elzálogosított, ezután a megmaradt városok elvesztették önállóságukat és vármegyei ellenőrzés alá kerültek. 1772-ben visszakapták az elzálogosított területeket és az önállóság új életre kelt. Maguk választotta gróf irányítása alatt, gazdasági vonatkozásban a kamarai adminisztráció lett a főhatóságok, országgyűlési képviselete pedig megszűnt.
Tengermellék: fiumei és buccarii kerületből állt. A fiumei kerület: Mária Terézia 1776 - 3 évig a horvát helytartótanácson keresztül kötődött az országhoz. 1779-ben önálló test (1804:4 tc) fellebbviteli fóruma közigazgatási ügyekben a magyar helytartótanács, törvénykezésben a kúria. A buccarii kerület eredetileg Dalmáciához tartozott, előbb Horvátországhoz, majd a határőrvidékhez csatolták. Mária Terézia ismét Horvátországhoz csatolta. Kettős követküldés 1807-től (magyar, horvát ország/tartománygyűlésbe).
KATONAI HATÁRŐRVIDÉKEK
Török háborúk során kialakult katonai igazgatási területi egységek, a bécsi kormányszerveknek közvetlenül alárendelve. Az Adriától Erdélyig összefüggő védelmi rendszer. Sajátos katonai feladatokat teljesítő, militarizált félpolgári szerveződések. A határőrként megtelepedett szerb és vlach lakosság megtarthatta ősi szervezetét, szokásait, s a közterhek alól mentesítették őket.
Horvát-szlavón határőrvidék: 16. sz. 1699-1702: tovább bővül, 4 generalatusságra oszlott (károlyvárosi. varasdi, báni, szlavón-szerémségi). Igazgatás alapja: a határőrök törzsi szervezete és katonai szervezete. Nagyobb települései katonai közösségek voltak, élén a tisztikarral.
Maros-tiszai határőrvidék: párhuzamos közigazgatási szervvel működött (polgári/katonai). A pozsareváci béke után feloszlatták, helyébe a titeli sajkások kerülete és az egykori Temes, Torontál, Krassó-Szörény vármegye.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése