61. AZ OGY-I KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA

 

61. AZ OGY-I KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA

A képviselők jogállása

Az Országgyűlés háromszáznyolcvanhat képviselőből áll, akik tevékenységüket a köz érdekében végzik és különleges jogállásukat számos garanciális szabály biztosítja (pl. mentelmi jog, összeférhetetlenségi szabályok). Az Alkotmány például kimondja, hogy az országgyűlési képviselő nem lehet köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, bíró, ügyész, közigazgatási szerv alkalmazottja - a Kormány tagja és a politikai államtitkár kivételével - továbbá a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja (törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja).

A képviselő feladata az egész nemzet szolgálata. Az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni. A képviselői igazolvány az államigazgatás valamennyi szervéhez, továbbá a közintézetekhez és közintézményekbe belépésre jogosít. A képviselők státuszához tartozó lényeges elem, hogy a tevékenységük során utasítás nem köti őket. A szabad mandátum garanciáját jelenti, hogy az Alkotmány nem teszi lehetővé, hogy a képviselőt választói visszahívják.

Az országgyűlési képviselő megbízatása a választási eljárásról szóló törvény értelmében a nép általi közvetlen választással keletkezik, ennek megfelelően a nép képviselői alkotják magát az Országgyűlést, ezért nevezzük azt népképviseleti szervnek.

Az országgyűlési képviselő megbízatása és az alábbi esetekben szűnik meg:

1.       az Országgyűlés működésének befejezésével,

2.       a képviselő halálával,

3.       az összeférhetetlenség kimondásával,

4.       lemondással,

5.       a választójog elvesztésével.

A képviselők legjelentősebb jogosítványa az interpellációs jog, amely a kormányzati hatalom ellenőrzésének

egyik formája.

Az "interpellatio" latin szó közbeszólást, félbeszakítást jelent. Az interpelláció intézménye a kormányzat feletti parlamenti ellenőrzésben komoly múltra tekint vissza, egyidős a parlamentnek felelős kormánnyal. Magyarországon a független magyar felelős minisztérium alakításáról szóló 1848. évi III. törvénycikk fogalmazta meg először, hogy a "miniszterek az Országgyűlés mindegyik táblájánál annak kívánatára megjelenni, s a megkívánható felvilágosításokat előadni tartoznak".

Az Alkotmány 27. §-a szerint a képviselők a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben interpellációt intézhetnek, melyet az Országgyűlés elnökénél kell benyújtani. Ha az interpelláció az egész Kormány működését érinti, a miniszterelnök válaszol, ha több minisztert érint vagy kérdéses az érintett miniszter személye, a miniszterelnök kijelöli a válaszadót.

[A válasz után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely után a parlament szavazással dönt, hogy a választ elfogadja-e. Az elutasítás következménye, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága köteles megvizsgálni az adott kérdést és a parlament következő ülésén erről jelentést tesz.

A kérdés a végrehajtó hatalom ellenőrzésének jóval gyengébb formája, a képviselő valamilyen közérdekű ügyben felvilágosítást kap az illetékes állami szerv vezetőjétől. A képviselő azonban viszontválaszra nem jogosult, s a parlament sem szavaz a válasz elfogadásáról.] Ñ Kitérő!

A legfőbb garanciális szabály:

A képviselők mentelmi jogának két összetevője van a mentesség és a sérthetetlenség.

A menteség azt jelenti, hogy a képviselő nem vonható felelősségre leadott szavazat, valamint megbízatása gyakorlása során, az általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik a rágalmazásra és a becsületsértésre, továbbá a képviselő polgári jogi felelősségére.

A sérthetetlenség alapján a képviselőt csak a tettenérés esetén lehet őrizetbe venni vagy letartóztatni és ellene csak a parlament előzetes hozzájárulásával, lehet büntető vagy szabálysértési eljárást indítani.

A mandátum a képviselők megbízásának elnevezése, két típusát különböztetjük meg, a kötött, és a szabad mandátumot.

A mandátum jellege

A többpártrendszerre épülő parlamenti demokráciák alkotmányai általában a következő képpen definiálják a képviselői mandátumot: a honatyák a nemzet képviselői, az egész népet képviselik, a mandátum közjogilag szabad, minden kötött mandátum semmis. Ez az elv a magyar alkotmányjogot is jellemzi. A képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. A megválasztott képviselő lelkiismerete szerint cselekedhet, ha nem ért egyet p1. pártja, frakciója elképzeléseivel. Az átülő képviselők nem követnek el jogsértést, bár a képviselői dezertálás vitathatatlanul a párt, a frakció veresége. Az átülést követheti lemondásra felszólítás, különösen a listán bekerült képviselők estében. Az átülő képviselő közjogilag nem sért szabályt, a pártok belső szabályait viszont sérti. Centralizáltabb pártoknál ismeretes a dátum nélküli lemondó nyilatkozat az ilyen esetekre, bár kérdéses, hogy milyen jogon kívüli eszközöket vehet igénybe egy párt a kilépő képviselők kényszerítésére.

A mandátum keletkezése, megszűnése

A magyar közjogi rendszerben a képviselői mandátum 3-féleképpen keletkezhet: egyéni választókerületben, területi és országos listán. Az egyes mandátumok mögött eltérő szavazatszám van, közjogilag a jogállás mégis ugyan az. A képviselők jogai, és kötelezettségei egyformák. A képviselői mandátum keletkezésének közjogi feltételei, kellékei a következők: a megválasztás ténye, a megbízólevél átadása, a mandátumhitelesítés, a képviselői eskü letétele. A mandátumot a megválasztás ténye keletkezteti, a többi tényező csupán teljessé teszi azt, bár a deklaratív aktusok elmulasztásának is lehet jogvesztő hatása (megbízólevél átvétele!). A mentelmi jog a képviselőt megválasztása napjától megilleti, más jogok, juttatások az eskü letételétől. A képviselői mandátum megszűnése: Úgy működésének megszűnésével, a képviselő halálával, lemondással, választójog elvesztésével, összeférhetetlenség kimondásával. A megszűnés oka szubjektív, vagy objektív lehet. Szubjektív mandátumvesztés estén rendszerint a képviselő felelőssége számonkérhető. A lemondás a legegyszerűbb formája a megszűnésnek, mely a képviselő Ogy-hez intézett nyilatkozatával történik.

Összeférhetetlenség

A képviselői összeférhetetlenséget leginkább a képviselők egyfajta erkölcsi, és anyagi integritásának biztosításaként fogható fel.