71. BÍRÓSÁGI SZERVEZET 1848

 

71. BÍRÓSÁGI SZERVEZET 1848

Az igazságszolgáltatási szervezet a szabadságharcot követően, a bécsi székhelyű igazságügy miniszter felügyelete alá tartozott. Élén, a Bécsben székelő legfőbb ítélőszék (Oberster Gerichthof), hatásköre minden koronaországra kiterjedt. A hétszemélyes táblát váltotta fel. Mo­on főtörvényszékek, majd 1854-től országos főtörvényszékek voltak a legmagasabb szintű rendes bírói fórumok. Egy-egy törvényszéket kapott Erdély, Horvátország, és a Szerb Vajdaság. Főtörvényszékek Ò megyei törvényszékek (megyei területek, szabad királyi városok területein). A tv-székek az illetékességük alá eső területeken minden ügyben hatáskörrel bírtak.

Járásbíróság: a bírósági struktúra alsó szintje. Csoportjai: 1. jogszabályban rögzített polgári ügyek, kisebb kihallgatások, 2. törvényszék előtti eljárást nem igénylő büntetőügyek.

Elsőfokú bírósági szerv: törvényszék, járásbíróság, a törvényszék fellebbviteli fóruma volt a járásbíróságnak.

Csupán fellebbviteli fórumok: főtörvényszékek, legfőbb ítélőszék (Bécs)

Különös bíróságok 1848. után: haditörvényszék (katonai ügyek, felségsértés, lázadás), úrbéri bíróságok (erdő- és legelőelkerítések, birtokrendezési viták), fellebbviteli fórumai: úrbéri főtörvényszék, legfőbb úrbéri főtörvényszék.

Bírói függetlenség: közig. és igazságszolgáltatás szétválasztásában látták. Bírói állások betöltését szabályozó 1869. évi szabályozás: 26. életévét betöltött magyar állampolgárságú, feddhetetlen előéletű magyar nyelvet beszélő, jogi diplomával, és gyakorlattal rendelkező férfi Mo-on az életfogytiglani kinevezés honosodott meg.

Összeférhetetlenség: 1869: 4. tc. szabályozta  (nem lehet ogy-i képviselő, pol-i vagy munkásegylet, felekezet tagja, folyóirat tulajdonosa, kiadója, szerkesztője, tv-hatósági, községi képviselő), társ-i (nem járhatott el egyidejűleg gyakorló ügyvédként, nem kereskedhetett, nem űzhetett ipart), anyagi (fizetését az államtól kapta, meghatározott illetékeken, és díjakon kívül ingyen köteles igazságot szolgáltatni a feleknek) összeférhetetlenséget.

Bírók fegyelmi felelőssége: 1871: 8. tc. „a bíró hivatali kötelességének minden szándékos vagy vétkes gondatlanságból eredő megszegéséért, és minden ily módon okozott kárért felelősséggel tartozik".

Bírók vagyoni felelőssége: kártérítési kötelezettség

Bírók bűnvádi felelőssége: 1871: 8. tc. és 1878: 5. tc. rendelkezett a megvesztegetésről és egyéb hivatali bűncselekményekről.