76. NYILASDIKTATÚRA
1944. március 19-én, a Margaréta-terv alapján a német csapatok megszállták hazánkat. A németek teljhatalmú megbízottja Edmund Veesenmayer, a kormányfő, pedig -Kállay Miklós lemondása után- német követelésre Sztójai Döme lett. Megindultak a deportálások Adolf Eichmann vezetésével, és megindult a nemzeti értékek No-ba szállítása. Feloszlatták a baloldali pártokat, és Mo-on is működésbe lépett a Gestapo. Horthy aug. 19-én Lakatos Gézát nevezte ki miniszterelnökké, hogy előkészítse az ország kiugrását a német szövetségből. Biztosította a bp-i zsidóság bántatlanságát, Eichmann hivatalát bezáratta, a politikai foglyok nagy részét szabadon engedte. Októberben magyar fegyverszüneti küldöttség utazott Moszkvába. 15-én Horthy rádióbeszédben jelentette be a fegyverszünetet, ezt azonban német nyomásra visszavonnia, kényszerült. A német vezetés már szeptemberben úgy döntött, hogy ha kiugrást kísérelnek meg a magyarok, Szálasi Ferencet, a Nyilaskeresztes Párt vezetőjét ültetik a miniszterelnöki székbe. Horthy - sikertelen kísérlete után- október 16-án ki is nevezte Szálasit, ő maga, pedig lemondott kormányzói tisztéről. A magyar alkotmányjog szerint össze kellett hívni az Országtanácsot, melynek tagjai a miniszterelnök, a tv-hozás 2 házának elnöke, az ország hercegprímása, a Királyi Kúria és a Közigazgatási Bíróság elnöke, valamint a hadsereg főparancsnoka. Szálasi előttük tette le az esküt. Az államfői tisztet ideiglenesen a Kormányzótanács testülete vette át. Szálasi pártja és hungarista mozgalma átvette a hatalmat az ország felett.
Az Országtanács Szálasi indítványára okt. 27-én egyesítette a miniszterelnöki, és az államfői funkciót. A nov. 3-ra összehívott ogy. 372 tagja közül 55 jobboldali képviselő megszavazta a közjogi változtatást. Szálasi ismét esküt tett, méghozzá a szent korona felhasználásával. A miniszterelnöki megbízatás mellé megszerezte a nemzetvezető státuszát is. Ezzel - német mintára - egy kézbe került a kormányzói, kormányfői, és a hadsereg főparancsnoki tiszt is. Ez évben az egész ország hadszíntérré változott, és hatalmas károkat szenvedett. December 2-án megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, 21-én összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, 22-én az Ideiglenes Nemzeti Kormány. December 28-án hadat üzentünk Németországnak.
Hungarizmus: a Nyilaskeresztes Párt- Hungarista Mozgalom eszmerendszerének középpontjában a totális nemzet megvalósítására való törekvés állt. A totális nemzet a nacionalizmus és szocializmus összhangja, a liberalizmus elutasítója, ideája a nacionalista-keresztény modell. Tagadja az ateizmust, antiszemita, végső esetben aszemita, - teljes zsidótagadó. A Kárpát-Duna nagyhaza vezető népe a magyar, a környező népeket vezetné a Pax Hungarica alá vonva, erejüket a munkaállamban egyesítve.
Munkaállam: a hungarizmus ideája, az osztályharcot kiküszöbölő, a munkások és vezetők ellentéteit föloldó, korporatív szerkezetű államberendezkedés.
Nemzeti Számonkérés Szervezete: nyilas különítmény, a Nyilaskeresztes Párt katonai-politikai szervezete. Feladata a Hungarista Mozgalom védelme, a Munkaállam elleni cselekmények megtorlása. Formailag a Belügyminisztérium szervezetéhez kapcsolódott, D-alosztályként volt nyilvántartva.
Országépítési Bizottság: elkészítette az ország átalakításának tervét, melyben központi szerepet a kormányszékek játszottak volna. Megyeszékre, falu- és községszékekre oszlott volna az ország, melyek élén a nemzetvezető által kijelölt kormányszéktartók álltak volna. 1944. decemberében a nyilas kormányzat először a Dunántúlra menekült, majd 1945. március 29-én azonban elhagyta az országot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése