21. HORVÁT-SZLAVÓNORSZÁG ÁLLAMISÁGA

 

21. HORVÁT-SZLAVÓNORSZÁG ÁLLAMISÁGA

Ország: az a terület, amelyre a magyar főhatóság kiterjedt. Állam: Kárpát-medencei területek. Az országterületet 3 részre tagolták:

·      magyar állam történeti területe (a Honfoglaláskor megszállt és elfoglalt terület) - magyarjog

·         kapcsolt vagy elfoglalt részek (Horvátország, Dalmácia) - saját joguk, nincs saját szuverén államhatalom

·         magyar korona fennhatóságát elismerő hűbéres országok (állami különállásukat is megtarthatták)

Horvátországgal és Dalmáciával perszonálunió: állami- és jogrend érintetlenül maradt, a közös király személye fűzte Magyarországhoz.

Dalmácia:

·         egykori római jogra támaszkodó városokból áll,

·         a magyar korona számára Kálmán hódította meg 1105-ben,

·         a magyar kapcsolat kedvező vonásai, önkormányzatuk, kereskedelmi kiváltságaik és

adómentességük miatt a magyar király fenségét szorgalmazták.

·          1420-ban vesztette el a magyar korona Ò török uralom Ò Habsburg fennhatóság.

Horvát királyság:

·         1X. sz-tól 1090-ig önálló állami élet,

·         I. László a nőági örökösödés alapján került trónra Ò magyar korona joghatósága Ò meghagyták a horvátok régi kormányzatát, nem alkalmazták a vármegyerendszert Ò  fennmaradhatott a zsupánságok hálózata.

·         nem avatkoztak be a horvát nemesség dolgaiba és nem volt külön horvát udvartartás, kincstár,

·         a horvát bán a magyar király személyének képviseletére

·         a horvát rendeknek külön rendi gyűlésük volt Ò sabor

·         16. sz-tól katonai határőrvidéket szerveztek a Habsburgok.

Szlavónia:

·         a 1 1. sz-tól a Magyar Királyság fennhatósága alatt Ò királyi magánbirtok lett.

·         a nemzetségi szervezet fennmaradhatott, de a zsupánságokat ispánságok váltották fel,

·         ifjabb királyság, hercegség intézményesítése,

·         Szlavónia bánjának pozíciója később egyesült a horvát bánéval,

·         a 3 terület egyesült és egységes tartomány lett Ò kapcsolt rész lett.

·         közgyűlésen 3 követet választottak

·         saját jogalkotás

·         a rendi gyűlésen alkotott szabály nem lehetett ellentétben a magyar törvényekkel,

·         közgyűléseket hívhattak össze,

·         statútumokat alkothattak,

·         igazságszolgáltatás autonóm,

·         felsőbíróságuk a báni tábla volt.