19. AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG ORSZÁGGYŰLÉSE, KÖZIGAZGATÁSA - 18. AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG - 17. FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS MAGYARORSZÁGON

 

19. AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG ORSZÁGGYŰLÉSE, KÖZIGAZGATÁSA

42.1. Az Erdélyi Fejedelemség országgyűlése

Erdélyben igen gyakran, évente kétszer is tartottak országgyűlést. Az országgyűlésen három nemzet, a magyar, a székely és a szász nemesség, valamint a Prtium képviselői mellett a fejedelem által személy szerint meghívottak (realisták) vettek részt.

Az erdélyi országgyűlés egykamarás volt, mert bár Erdélyben volt kialakult rendiség, de olyan differenciálódás a főrendek és a köznemesek között nem ment végbe, ami kétkamarás rendszer kialakításához vezetett volna. Tekintettel arra, hogy a fejedelem nem volt kötve, hogy kit hívjon, vagy ne hívjon meg az országgyűlésre, így meghívott híveinek számával maiorizálni tudta az országgyűlést.

18. AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG

Az önálló erdélyi állam kialakulása

Az ország két részre szakadása után Szapolyai János csak a török szultán segítségével tudta az ország keleti felét megtartani. Szapolyai elismerte a szultán fennhatóságát, s ezzel az állam keleti része formálisan is elvesztette szuverenitását. Szapolyai János halála után a fiát, János Zsigmondot a szultán megtette Erdély fejedelmének 1541-ben.

A speyeri egyezményben, 1571-ben ezt a tényt az akkori magyar uralkodó, I. Miksa is elismerte. Ezzel Erdély különvált az anyaországtól. A megszületett, új állam Erdély (Transylvania).

Magyar és erdélyi törekvések a két ország egyesítésére 1700 előtt

1544. II. Tordal Gyűlés; 1551. Fráter György; Báthory István és Miksa egyezsége: 1603. Mihály havasalföldi vajdától szabadítják meg Erdélyt; 1606. június 23. Bécsi béke, Bocskai István; 1687. Erdély megszállása Lotharingiai Károly által; 1691. Diploma Leopoldinum

Erdély jogállása a Diploma Leopoldinum szerint

Az ún. Diploma Leopoldinumot I. Lipót adta ki 1691-ben az erdélyi rendek kérésére. A Diploma értelmében Erdély, mint önálló fejedelemség illeszkedett be a Habsburg-birodalomba. I. Lipót, mint a Habsburg-birodalom császára, Erdély fejedelme elismerte Erdély különállását, addigi alkotmányát, központi és vidéki szervezetét.

17. FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS MAGYARORSZÁGON

A felvilágosult abszolutizmus legkiteljesedettebb formája II. József országlásához köthető.

Államalkotása feudális torzulásokat mutat. Felemássága ellenére pozitív intézkedései számottevőek. Pl. urbárium, jobbágyrendeletek, a közigazgatás megújítása, modernizálása, a merkantilista gazdaságpolitika támogatása, új hivatalnok rendszer, állandó hadsereg.

Az uralkodói és rendi kettősség azonban konfliktusokhoz vezetett.

Magyarországon:

- uralkodói és rendi közigazgatási szervek működtek:

- magyar királyi udvari kancellária

- helytartó és helytartótanács (1723-tól)

- pénzügyek: magyar kamara

- az országgyűlés jentőségét az uralkodó csökkenteni igyekezett

- az országnagyok udvari tevékenysége segítséget nyújtott a rendi érdekek érvényesítésében

- a rendiség "védőbástyái" a vármegyék

- a jozefinizmus új igazgatási kereteket épített ki: a lélekszám és a terület nagysága, az ügyek száma alapján

- tisztségek hivatalokká változtak

- modern közigazgatás kialakítása.

11. József tevékenysége megelőzte korát.