75, A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÁLLAMSZERVEZETE

 

75, A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÁLLAMSZERVEZETE

A mo-i Tanácsköztársaság központi és helyi szervei új modellt jelentettek a magyar alkotmányos életben. Alap nélküli konstrukció, előzmények nélküli eljárási szabályok jellemezték a bolsevik mintájú államépítést. Az állami élet központja a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése volt. Az ideiglenes Alaptörvény a testület felállítását választások útján kívánta megvalósítani. A Gyűlés hatáskörébe tartozott az alkotmány elfogadása, módosítása, hadüzenet és békekötés eldöntése, az ország határainak megállapítása. Évi 2 ülést írt elő az alaptörvény, de ettől nagy létszámú városok, kerületetek kérésére el lehetett térni. Üléseit nyilvánosság előtt tartotta, a tárgyalások népbiztosok előtt zajlottak. Tagjait megillette a törvénykezdeményezés, az indítványozás, a vita, a szavazás, és a mentelem joga. Élt az interpelláció intézménye is.

Az operatív irányítást, és helyettesítést a Gyűlés által megválasztott Szövetségi Központi Intézőbizottság végezte az ülésszakok szünetében. Törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalmat is gyakorolt. Hatásköre: rendeletalkotás, Kormányzótanács elnökének és tagjainak megválasztása, Központi Ellenőrző Bizottság összetételéről döntés. Ezen kívül az alárendelt szervek rendeleteit felülvizsgálhatta, elrendelhette módosításukat. Utasítási joggal bírt a munkások, katonák, földművesek, és a tanácsrendszer valamennyi szerve fölött. Működéséről a Gyűlésnek tartozott beszámolni.

Forradalmi Kormányzótanács: a forradalom központi szerve. Élén az elnök állt, az egyes ágazatokat népbiztosok felügyelték. Intézkedéseinek fő iránya, a régi struktúrák, a polgári állami mechanizmus felszámolása. Feloszlatták a csendőrséget, rendőrséget, a régi szervek vezetőit leváltották. Lépések történtek a gazd. átalakítására, tul.visz-ok radikális megváltoztatására, erőszakszervezetek kiépítésére. A F. Kormányzótanács szervezete, vezetése gyakran változott, működésének hatásfoka így csekély maradt. A F. K. központi hatalmi és igazgatási szervként működött az első hetekben-hónapokban, majd az alaptörvény véglegesítette a Kormányzótanács szervezetét, és a népbiztosságok rendszerét. 9 népbiztosság alakult: Népgazdasági Tanács, belügyi, külügyi, had. és ig.ügyi, közoktatás- és népjólétügyi, közegészségügyi, és a német és ruszin népbiztosság. Újabb alkotmányjogi változtatás után a Kormányzótanács az új hatalmi struktúra kormányaként tevékenykedett. Ebben a minőségében túl nagy mozgástere nem volt, a népbiztosok ugyanis az Sz. T. O. gyűlése, és az Intézőbizottság ellenőrzése alatt álltak. A népbiztosi rendelek a mai miniszteri rendeletekkel rokoníthatók, a Kormányzó tanács rendeletei azonban ekkor már nem bírtak törvényi erővel.

A Népgazdasági Tanrács: májusi létrehozásával a gazdasági élet egységes irányítására tettek kísérletet. Az operatív irányítás szerveként működött, s több, korábban önálló népbiztosságot foglalt magába. 9 főosztályt működtetett. Testületi szervei a választmány, és az elnökség. Elnökét a Kormányzótanács nevezte ki.

Tanácsok: a hagyományos önkormányzatok helyett vették át az államigazgatási feladatokat. Választással jöttek létre, közvetlenül a községi, városi kerületi tanácsokat választották. A magasabb szintű tanácsokba delegálás útján kerültek be. Először a falusi és városi tanácsokat választották meg közvetlenül, majd a megyei tanácsok és a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlésének tagjait. A mandátum 6 hónapra szólt, s a választók egy újabb szavazással visszahívhatták a tanácstagokat. A választójogból kizárták az ún. Kizsákmányolókat, munkanélkülieket, kereskedőket, lelkészeket, szerzeteseket, elmebetegeket. A tanácsok saját soraikból intézőbizottságot választottak, mely a tényleges áll.ig-i feladatokat. Az intézőbizottságok határozatait a tanácsok hatályon kívül helyezhették, így az intézőbizottságok hármas, a tanácsok kettős alárendeltségbe kerültek. Ez volt a demokratikus centralizmus, mely lehetővé tette, hogy a felettes szerv korlátlan jogkörrel hivatalból semmisítse meg az alsóbb szintű szerv határozatait. A központi hatalom és a helyi tanácsok közt kialakult ellentéteket a politikai biztosok próbálták elsimítani.