58. A DUALIZMUS KORÁNAK PARLAMENTARIZMUSA - 57. ALKOTMÁNYJOGI VÁLTOZÁSOK 1944-1949 KÖZÖTT

 

58. A DUALIZMUS KORÁNAK PARLAMENTARIZMUSA

A dualizmus: államszövetség 2 egyenjogú, önálló állam közös megegyezése alapján. Általában közös uralkodóval rendelkeznek, és megegyezések alapján hangolják össze politikai, gazdasági életüket. Közös szerveket hoznak létre. Az 1867-es kiegyezéssel Mo. Ausztriával hozott létre dualista rendszert. Belügyeit mindkét állam szuverén módon intézhette, de kifelé egységes hatalom képét mutatták.

A mo-i polgári átalakulás a hatalomgyakorlás demokratizálódását hozta magával. A liberális nemesség a tv-hozást népképviseleti alapokra helyezte. A parlamenti jog körébe tartozó jogintézményeket több tv szabályozta. Az 1848:4.tc. az ogy-t Pozsonyból Pestre helyezte át, kötelezve az uralkodót arra, hogy évenként összehívja. Az uralkodó dinasztikus érdekeinek érvényesítése gátolta a parlamentarizmus kiteljesedését. Ezért, a képviselőház mellett a dualizmus egész ideje alatt működött a főrendi ház, mely azt a szerepet vállalta, hogy megpróbálja fékezni a liberális népképviseletet. Ennek ellenére a felsőtáblára ritkán várt jelentős feladat. A korlátozott választójog alapján létrehozott képviselőházak alig veszélyeztették a dualista monarchia kényes egyensúlyát.

57. ALKOTMÁNYJOGI VÁLTOZÁSOK 1944-1949 KÖZÖTT

A második világháború végéhez közeledve Magyarország nemzetközi státusát, politikai helyzetét tekintve egyértelmű helyzetbe került. A Németország ellenében szövetségbe tömörült nagyhatalmi koalíció katonai győzelme egyre inkább belátható közelségbe került. Horthy Miklós, a nevéhez fűződő sikertelen kiválási kísérlet (1944. október 15.) másnapján kormányzó tevékenységének utolsó aktusaként aláírta Szálasi Ferenc kormányfői megbízatását, majd német őrizet alá került. Szálasi magát a parlament által nemzetvezetői címmel felruháztatva, meghirdette a németek melletti végsőkig való kitartást.

Ez a katonai vereségen túl nemzetközi jogi értelemben is előrevetítette, hogy az ország a háború végeztével a vesztesek csoportjába kerül.

A magyarországi alkotmányos legitim hatalomnak nélkülözhetetlen ismérve volt 1944-ig a jogfolytonosság, az 1944:X.tc, mely kimondta a nemzetvezetői funkció létrejöttét viszont, nyílt szakítás volt az alkotmányossággal. A jogszabály nemzetvezetői jogkörbe utalta a kormányzói jogosítványokat, és arra az estre, ha nem nevez ki miniszterelnököt, a kormányfői hatáskört is. Ezzel megvalósult a hatalomkoncentráció az államhatalom csúcsán. A Nyilaskeresztes párt vezére sikerre vitte a hungarista mozgalmat. A hungarista mozgalom eszmerendszerének középpontjában a totális nemzet megvalósítására való törekvés állt. Ez a totális nemzet a Kárpát­Duna-Nagyhaza vezető népe, a magyar, mely a Kárpát-medence népeit vezetné. Célja az osztályharcot kiküszöbölő államberendezkedés, a munkaállam létrehozása.

Horthy Miklós kormányzótól nyert megbízatás alapján 1944. október 16-án megalakult a Nemzeti Összefogás Kormánya, Szálasi Ferenc kormányában hét tárcát a Nyilaskeresztes Párt, hármat a Magyar Élet Párt szélsőjobboldali tagjai, egyet-egyet a Nemzeti Szocialista, és a Magyar Megújulás Pártja kapott. A totalitárius berendezkedésnek megfelelően a hungarista mozgalom pártja meghatározó szerepet töltött be az államügyek vitelében.

A kormány mellett működött egy un. Nemzetvezetői munkatörzs, mely a párt vezető apparátusából alakult. A munkatörzs keretében nemzetpolitikai irodák alakultak, melyek átvették a minisztériumok szerepét. A Nemzeti Számonkérés Szervezete elnevezésű nyilas különítmény a Nyilaskeresztes Párt katonai-politikai különítménye volt, melynek feladata a hungarista mozgalom védelme, a Munkaállam ellen szervezkedők leleplezése, megtorlása. A Horthy rendszer idején hiába élt még a demokratikus alkotmány iránti igény, a rendszer jobbratolódása kiváltotta az antifasiszta erők összefogását, a demokratikus népi mozgalmak létrejöttét.

Az 1944. decemberében összeült Ideiglenes Nemzetgyűlés valamennyi döntése magán viselte az átmeneti szabályozásjellegzetességeit. Az Ideiglenes Kormány 1945. márciusában kiadott rendelete törölte a királyi jelzőt minden hatóság, intézmény nevéből mindaddig, amíg a nép nem határoz az ország alkotmányos berendezkedése, és államformája kérdésében. Az új választójogi törvény (1945:VIII.tc.) alapján kiírták az 1945.évi általános választást, mely a Kisgazda Párt győzelmét hozta novemberben.

A demokratikus alapokon újjáalakuló Mo. arra törekedett, hogy ne azonosítsák a Németország csatlósaként számon tartott Mo-gal. Ez tükröződött a régi renddel való szakítást kifejező új alkotmányban.