77. SZOVJET TÍPUSÚ DIKTATÚRA FOGALMA
Az európai alkotmánytörténet megrázó hatású eseménye volt a szovjet terjeszkedést kísérő államszervezeti változások sora, melynek eredményeképpen létrejött egy erősen ideologikus államalakulat. Sajnos a szovjet mintát adaptáció nélkül alkalmazták, figyelmen kívül hagyva a történelmi, kulturális különbségeket. A szocialista államok a Lenin által átdolgozott marxi elméletet próbálták megvalósítani. Alkalmazása nem volt könnyű, hiszen az elmélet egyszerre volt gazdasági, politikai, filozófiai rendszer, mely a kapitalizmus tagadására épült. Elvetette a magántulajdont, és az önszabályozó piacot. Marx és Engels nézetei nem bizonyultak helytállónak: bírálták az individualizmust, a társ-i osztályok között folyó, a tulajdonlásért, és a termelés ellenőrzéséért folyó harcot.
A marxi ideológia kezdettől azt hirdette, hogy a változás csak harc, forradalom útján jöhet létre. A történelmet elnyomó és elnyomott osztályok harcaként fogta fel. Teóriája szerint, miután az utolsó osztályharc a proletárok győzelmével végződik, az állam értelmét veszti, hiszen nem lesznek többé osztályok. A szocialista államberendezkedés az elmaradott agrárállamokban jött létre, s bár a marxi ideológiára hivatkoztak, inkább mozgósító jellegű elemeit használták fel politikájuk népszerűsítésére. Mindenki számára emlékezetes, hogy Nyugaton sokkal több szocialista elem valósult meg, mint a magukat szocialistának valló államokban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése