52. A KIEGYEZÉS (A DUALIZMUS BERENDEZKEDÉSÉNEK LEGFONTOSABB SAJÁTOSSÁGAI)

 

52. A KIEGYEZÉS (A DUALIZMUS BERENDEZKEDÉSÉNEK LEGFONTOSABB SAJÁTOSSÁGAI)

A dualizmus államszövetség, mely két egyenjogú, önálló állam között jön létre az államok közös megegyezése alapján. A két állam általában egy uralkodóval rendelkezik, ezt perszonáluniónak nevezzük. Emellett a megegyezésnek megfelelően összehangolják politikai, gazdasági életüket, és ehhez közös szerveket hoznak létre. Magyarország az1867-es kiegyezéssel Ausztriával hozott létre dualista rendszert. Belügyeit mindkét állam önállóan igazgatta, kifelé azonban egységes nagyhatalmat alkotta. Ez a rendszer az 1. világháború végéig fennállt.

Az 1861-ben feloszlatott országgyűlés 1865-ben újra összeült. Deák Ferenc már az 1861-es országgyűlésen képviselőként a 48-as törvények mellett szállt síkra. A kiegyezési kísérleteket a Pesti Napló 1865. április 16-ai húsvéti számában megjelent cikke indította el. A külpolitikai helyzet is kedvezett Magyarország számára, ugyanis Ausztria 1866-ban vívott vesztes poroszországi háborúja miatt az osztrák udvari körök kénytelenek voltak engedni, és jobb belátásra jutni. Ilyen előzmények után 1866-ban megkezdődtek a tárgyalások, s teljesen új közjogi helyzet alakult ki. A meghozott törvény kimondta, hogy a magyar korona országai és az osztrák császár országai és tartományai között fennállójogi kapcsolat az 1723. évi I., II., III. törvénycikk által elfogadott Pragmatica Sanctión alapszik.

1967-ben gróf Andrássy Gyulát miniszterelnökké nevezték ki. Az ogy. kamarái május 29-én hagyták jóvá az 1967:12.tc-t, a kiegyezési törvényt, melyet az uralkodójúlius 28-án szentesített. A kiegyezés egy sajátos államkonstrukciót teremtett, mely nem volt behelyezhető az alkotmányjogi kategóriák egyikébe sem. A kiegyezéssel létrehoztak, olyan politikai intézményeket, melyekről még a forradalmi törvényhozás intézkedett. Ferenc Józsefet királlyá koronázták, ezzel törvényesítve uralkodását. A dualista állammodellben a feladatok 3 részre tagolódtak: a közös ügyek - a hadügy, külügy, és az ezekhez rendelt pénzügy- az uralkodó hatáskörében maradtak. Az adminisztrációs munka elvégzésére is közös minisztertanács, közös minisztériumok jöttek létre. Az ügyeket a nemzeti parlamentekből alakult delegációk ellenőrizték. Közös jellegű ügyek voltak az osztrák államadósságok ügye, a kereskedelmi és vámügyek, a bankügy. A vám- és kereskedelmi szövetségen kívül egységes valutarendszert vezettek be: 1892-ig úgynevezett osztrák értékű ezüst forintot használtak Magyarországon is, ezt váltotta fel 1892-ben a korona, a krajcárt a fillér. Ezek intézést a 2 parlament és kormányzat, egyeztetés után külön végezte. A harmadik kategória - az összes többi ügy-, a belügyek voltak, azok, amik nem sorolhatók be az előző kategóriákba. Ezekben Mo teljes önállóságot kapott. Minden egyéb - a közös ügyeket nem érintő - államköltségét a felelős magyar pénzügyminisztérium előterjesztésére az országgyűlés jóváhagyásával határozták meg. A magyar pénzügyminisztérium vetette ki, szedte be és kezelte az összes adót az osztrák befolyás teljes kizárásával. Bár a király, a magyar történeti alkotmány szellemében minden királyi felségjoggal rendelkezett, nem használta azokat, nem avatkozott az ország belügyeibe. Kivételt képezett az az eset, ha a Monarchia létét fenyegette valami, különös tekintettel a kormányváltásokra. Andrássy Gyula kormányzásával hozzáláttak ahhoz, hogy a magyar állam belső berendezését a kor követelményeihez igazítsák. 1867-ben megszületett az izraelita vallásúak polgári és jogi egyenlősége. 1868-ban kiegyeztek a horvátokkal, a magyar kormánynak van horvátokért felelős minisztere, és van horvát a magyar kormányban. Létrejön új nemzetiségi törvény, mely biztosítja a nemzetiségiek nyelvhasználatát. Törvényt hoztak a kötelező népoktatás bevezetéséről, mely 12 éves korig tart.