72. ÜGYÉSZI SZERVEZET
Az ügyészség intézménye államilag szervezett, a királyi hatalmat hivatalosan képviselő apparátusként működött. Az 1850. évi ig. ügy. min-i rendelet alapján a vádhatóság szerepét az állami ügyészi szervezet vette át. Közvetlen irányító a Bécsben székelő ig. ügy miniszter. A főtörvényszékek mellett főügyész, a járásbíróságokon ügyész helyettesek működtek. 1871-ben a bírósági szervezettől függetlenül működő vádhatóságokat állítottak fel, ahol az ügyészi hierarchia megegyezett a bíróival. A Kúria mellett a koronaügyész és annak helyettesei, az ítélőtáblák mellett főügyészek és főü. helyettesek, a tvszékek mellett ügyészek és alügyészek működtek. Az ügyészi szervezet tagjait a király nevezte ki, fizetést a kincstártól kaptak.
Hatáskör: 1871: 33. tc. és az 1896. évi perrendtartás rendezte az ügyészség hatáskörét. Szerepet kaptak bizonyos fegyelmi eljárásokban, felügyeletet gyakoroltak a tv-széki fogház felett, jogosultak voltak házassági semmisségi per megindítására, háború esetén sajtócenzúrát gyakorolhattak, és fokozottabb jelentőséghez jutottak büntető perekben. Ezen kívül az ügyészség rendelkezett nyomozással kapcsolatos teendőkkel. Az I920: 20. tc. a bírókat és ügyészeket egységes rendbe sorolta, 6 fizetési osztályt állapított meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése