Az anciem regime válsága. XV. és XVI. Lajos bel- és külpolitikája

 

A Prehispán Amerika kultúrái 3.

 Inkák

 

A 15.sz. folyamán az inkák az Andesekben jelentős birodalmat hódítottak meg, amelynek a kp-ja Cuzcóban volt, és amely Kolumbia déli részéig, a mai Chile északi határáig terjedt. Tahuantinsuyuban (négy égtáj- ez volt a birodalom inka neve), a runa-szimit, az emberek nyelvét beszélték, amit a spanyolok kecsuának neveztek el. A győztes inkák ráerőltették vallásukat a leigázottakra. Ennek a vallásnak Inti, a napisten volt a legfőbb istensége. Az Inka, a Nap Fia, abszolút uralkodóként kormányzott.

 

A láma és az apaka volt az inka gazdaság 2 fő állata. Az alpakát hosszú, selymes gyapjáért tenyésztették, a láma főként szállításra szolgált.

 

Nehéz domborzati viszonyok→ uralkodás= közlekedés. 2 nagy út szelte át észak-déli irányban. + sok másodrendű út köti össze. Lépcsők, alagutak, köteles függőhidak. Futárhálózat.

 

A birodalom számtalan ajllura (kis paraszti közösségre) oszlott, amelyeket a kurakák (örökletes hatalommal rendelkező törzsfők) igazgattak.

Az ajlluk rendelkezésére álló földeket 3 részre osztottak:

- a legnagyobb a közösségé volt,

- a 2. a Napé,

- a 3. az Inkáé.

Az inka gazdaság nem ismerte a pénzt, és az adórendszeren alapult. A közösség minden tagja köteles volt az Inkának és saját kurakjának bizonyos munkát elvégezni. Közösen művelték az állam és az istenség földjeit.

A mita, a kötelező személyes szolgálat lehetővé tette, hogy állandóan biztosítva legyen az utánpótlás és a munkaerő a hadsereg és a nagy állami munkák (út- híd, templomépítés) számára. Minden család otthon készült szövettel is adózott, pl. gyapjút küldtek az Inkának.

 

Vallás

Igazi államvallás. Inti az uralkodó őse, sokáig a legfőbb istenségnek számított. Voltak földjei, nyájai, arany és ezüstajándékokat is kapott. Ifjú leányok, akllák (kiválasztott  nők), szentelték magukat kizárólag az isten szolgálatára.

Virakocsa, az emberiség teremtője csak a 15.sz-ban került előtérbe. „idős, v. igen kiváló úr”.

A népi vallásosság kp-jában a „huakák” tisztelete állt. A huaka szó a természet tárgyait jelentette: tavak, sziklák, barlangok, templomok, szellemek tisztelete. Ezekre összpontosult a parasztok imádata.

 

Kb. 150 ünnepnapjuk volt. 1. a Nap ünnepei. A nyári napforduló a Kapak Rajmi ünnepe decemberben, évkezdet is. Ekkor voltak az ifjú nemesek beavató ünnepei is.

 

A Prehispán Amerika kultúrái 2.

 Aztékok

 

-          Az aztékok neve Aztlántól, a legendás várostól ered, ahonnan származtatták magukat.

-          Ők mexikasnak hívták önmagukat.

-          A 12.sz-ban érkeztek Mexikó területére, és 1325-ben alapították meg városukat Tenochtitlánt, egy tó mocsarai közepette.

-          Kukoricát termesztettek

-          Csodás kerteket gondoztak

-          Bátor harcosok, ügyes diplomaták voltak

-          Kiterjesztették uralmukat oly módon, hogy átvették szomszédaik nahuatl nyelvét és vallási szokásait, s kénytelenek, s keményen bántak mindenkivel, aki ellenállt nekik.

-          Tenochtitlán: a hely, ahol a kaktusz gyümölcse terem.

-          1428-ban Mexikó-Tenochtitlán, Texcoco és Tlacopan „hármas szövetséget” alkotott, ebből fejlődött azután ki az azték birodalom. A koalíciót összetartó erő az adó volt, amelyet a tartományok és a városok fizettek: aranyatm drágakövet, ruhaneműt, színes tollakat, kukoricát.

-          Mindenki egyformán tisztelte Vicilopocstlit, a háború félelmetes istenét és a mexikák védelmezőjét.

 

A Tenochtitláni naptár: óriási kőkorong kp-én a napisten, Tonatiu maszkja látható. Kilógó nyelve embervérre szomjazott. A feje körüli körben a napévi hónapokra jellemző 20 nap jele. Jelölték a Nap sugarait is. 2 nagy kígyó feje találkozik a korong alján: ez alkotja a külső gyűrűt. E kígyók az anyagi világot jelképezik.

 

Társadalom

Nép:

-          obszidián és nyúlbőr viselet.

Uralkodó:

-          Tlatoani– az, akinek a szava számít

-          A Tekucstlik- méltóságviselők sorából kerül ki

-          Főemberekből álló gyülekezet választotta meg

Nemesek:

-          tolldíszek

-          arany- és jádetárgyak illették őket

-          Ezek az urak képviselték a tlatoani előtt a népet. Fa: felügyeltek a mezőkön való munkára; igazságszolgáltatás; adók beszedése.

Papok:

-          igen magas pozíciók betöltése

-          templomokban oktatás folyt

-          a papi élet szüzességet, fizikai és erkölcsi kitartást igényelt.

-          A lányok és a fiúk 20 évesen dönthették el, hogy ezt a tisztet választják-e.

-          Volt aki a csillagászatra, volt, aki a gyógynövények ismeretére szakosodott

-          Az áldozatot végző pap végezte el a felszentelést.

Kereskedők:

-          ők is kellő tiszteletnek örvendtek

-          a pocstekák, az utazó urak, akik távoli és veszélyes tájakat kerestek fel, ritka áruk után kutattak.

Kézművesek:

-          az irigylésre méltó toltéka címet viselték, mert a dicső tolték ősöknek tulajdonították az anyagok megmunkálásának ismeretét.

Közemberek:

-          Makehuallik alkották a legalsó réteget

-          Többségükben adókkal, robottal, katonai szolgálattal sújtott földművesek voltak.

 

Naptár:

2 naptárt használtak. Az egyik a 365 napos napkalendárium volt, a másik a 260 napos 260 jósnaptár.  A jóslással foglalkozó papok jártasak voltak a végzet könyvei és értelmezték a jeleket.  Mindenki sorsát meghatározta a születési dátuma.

 

Írás:

Tlakuilónak, festőnek hívták az azték írnokot. Ő volt a miniatúrák, az írás mestere. Rajongtak a könyvekért. Versgyűjtemény, történelmi elbeszélések. Nagy szerep a szájhagyománynak. Az írás azonban nem tette lehetővé a beszélt nyelv pontos lejegyzését, csupán összefoglalta az eseményeket.

 

Prehispán Amerika

 Konkvisztádor: hódító

 

Kolumbusz 2. útja 1493-96. után kézművesekből, kereskedőkből, katonákból álló expedíció kelt útra, hogy birtokba vegye Hispaniolát (Haiti).

-          városokat alapítottak sp. névvel

-          új vetőmag- és állatfajtákat honosítottak meg

-          megindult a földművelés és az állattenyésztés

-          munkaerő: indián→ aranyban adót fizettek

-          az indiánok az éhínség, járvány, kegyetlen bánásmód miatt majdnem kihaltak

-          gyöngyhalászat: kővel a nyakukban

-          + munkaerő→ rajtaütések az Antillák szigetein

1501-től néger rabszolgákat hoztak be Afrikából. Ellenállóbbak.

1532 tv. Az indiánok védelméről. Megtiltják a megbélyegzést

 

Amikor Kolumbusz elhajózott Haitiből pár embere maradt a Navidád erődben, amit a helyiek felgyújtottak, az embereket megölték. Az állítólagos tettes a karib indián törzs főnöke Kaonabo volt.

1504 kivégzik

 

A Karib-tenger meghódítása után a mai Venezuela partjai következtek:  elérték a Panama-földszorost, melynek a Castilla del Oro nevet adták.

Cortes Kubából hajózott Mexikó, majd Panama partjaihoz, Pizzaro pedig innen tört az Andok meghódítására.

 

Mexikó:

Cortes 600 emberrel, 11 hajóval, 14 ágyúval indult. 2 év alatt leigázta az országot.

1519-ben Hernán Cortés csellel elfogta Moktezuma azték uralkodót (isten Tocsil; Tollas Kígyó, Kecalkoatl), és meghódította a tavakra épült fővárost, Tenocstitlánt 1521-ben.

Egy 1520-ban rendezett mészárlást követően az aztékok fellázadtak.

1521-ben Guatemozin, az utolsó azték uralkodó is megadta magát.

 

Portugálok Brazíliában:

A portugál Pedro Alvarez Cabral által 1500-ban fölfedezett területek gyarmatosítása lassabban folyt. Az első 30 évben a keleti fűszerkereskedelem jobban lekötötte a portugálok figyelmét, mint a gyarmat. A festéke miatt a „brazil fa” kivitelére lerakatokat hoztak létre. A belső területek felé történő előrenyomulás a cukornádtermesztés, a nemesfémbányászat és a bőrfeldolgozás megindulásakor vette kezdetét; e munkákat indián hadifoglyokkal és afrikai rabszolgákkal végeztették.

16.sz. északon épült városok: Olinda, Salvador Bahia.

 

Inkák

 

1525-ben meghalt Huajna Kapak, a 11. Inka. Birodalma 4ezer km hosszan terült el a tengerparton.

Magába foglalta a mai Perut és a szomszédos országok egy részét. A hatalomért versengett tv-es fia, Huaszkár, és természetes fia, Atahualpa, aki véres belháborúban legyőzte és bebörtönözte Huaszkárt.

Ekkor szállt partra Pizzaro (Amerikába 1532-ben érkezik). Ez volt a 3. expedíciója. 200 emberével elérte Cajamarcát, és elfogta Atahualpát. Váltságdíj→ sok arany→ viszálykodás a vezérek között az aranyért. Alvezére, Diego de Almagro is fellázadt Pizzaro ellen → 1538-ban kivégzik.

Elfoglalja a fővárost is Cuzcót.

1535 új fővárost alapít Limát, és új Inkát ültetett trónra. II. Manko Kapar, bár a sp-ok bábja volt, hamarosan jelt adott a felkelésre.→ felkelés → 1572-ben tudták csak megfékezni, amikor kivégezték az utolsó Inkát Tupak Amarut.

 

Gyarmati városok:

A latin-amerikai spanyol városok sakktábla alaprajzúak voltak:

- kp-ban a főtér és a templom

- a legfontosabb településeken városháza is felépült, s egy palota a kir. helytartója számára

- széles utak mentén emelkedő házak földszintjén árkádok védték az erős napsütés ellen a járókelőket.

A plaza mayor, a főtér épületei 3 hatalom jelenlétére emlékeztettek:

1. a helytartó palotája a király,

2. a katedrális az egyház,

3. a városháza, pedig a város hatalmát képviselte.

 

A spanyolok a 16.sz. végétől valóságos városhálózatot építettek ki. A portugálok a partvidéken telepedtek meg.

 

Az alkirály, az uralkodó képviselője az Újvilágban. A spanyol birodalom két fővárosát a régi Tenocstitlán romjain épült Mexikóban és Limában rendezték be. A brazil fővárost 1763-ban Salvador de Bahiából Rió de Janeiróba helyezték át.

A Prehispán Amerika kultúrái

 Kezdetek: 

• 30 000 évvel érte el a betelepülők első hulláma a Bernig-szoroson keresztül.
• A földművelés kialakulása együtt járt az első városok megjelenésével Kr.e. 3000 körül. Az Andokban fekvő Valdiviában, Chile legrégebbi prekolumbiánus településén már cserepeket készítettek, égetett agyagból formáltak alakokat.
• A letelepült életforma, a városi élet és a kereskedelem egyre fejlődött. Kr.e. 1000 k. a Mexikó-öböl partján az olmékok hozták létre a kp-amerikai civilizációt. Hatalmas méretű, rejtélyes szobrok.

Olmékok: a kaucsuk népe

A Mexikói-öböl partvidékén éltek, ahol a kaucsukfa nőtt. Az aztékok 1325és 1521 között uralkodtak Mexikóban, leigázták a művelt olmékok leszármazottait.

Civilizáció: kr.e. 1000-kr.e. 300 –ig → felbomlik, ismeretlen ok.

-          Az alacsonyan fekvő parti földeket művelték

-          Évente 2x aratták a kukoricát

-          Falvakban éltek a 2 vallási kp. (San Lorenzo, La Venta) körül

-          Idővel városokká alakultak lépcsőzetes piramissal, vagy nagy négyszögletes palotákkal, amelyekben termek, udvarok, vallási és politikai célokat szolgáló helyiségek voltak.

-          Papi elit kormányzott, a nemesség támogatásával

-          A nép fa.:

- a bazalttömbök szállítása;

- a kő feldarabolása

- a mezők megművelése

-          A papok cserébe az istenek áldását kérték rájuk és munkálkodásukra.

-          Életüket 3 isten irányította:

-  Jaguáristen

-  Kukoricaisten

-  Halálisten

-          Napkalendárium, könyvelési rendszer, egy összefüggő jelképrendszer, amely egyfajta írást alkotott.

-          Bevezették a méltóságviselők körében a hatalmas, tollas fejdíszek, az obszidián fülbevalók, a nyakékek és a súlyos függők viselését.

-          A kecal-madár tollát a főméltóságok viselték fejdíszként, + tisztelet a szépségéért és a szabadságszeretetéért.

-          Kecalkoatl a tollaskígyó isten: „a saját véréből teremtette meg az embert, s a kukoricát adta neki táplálékul. Megtanította a jáde csiszolására, naptárt ajándékozott neki, és kijelölte az imák és az áldozatok napjait”.

-          Tlalok is a főistenek közé tartozott, mint a víz istene, ami létfontosságú volt a városoknak.

 

Teotihuacán:

§ Az Istenek Városa Az 5.sz-ban érte el fénykorát.

§  A Hold piramisa. Innen indul ki a 2 km hosszú holtak útja. Ez az út a fellegvárba vezet. Ez egy nagy épületegyüttes, minden oldala 400 m, és itt áll Kecalkoatl temploma.

§ A legjellemzőbb épület a Nap piramisa, amely 60 m magas és tömbje az egész városon uralkodik.

§ Vallási kp. kb.100 különféle templom állt itt.

§ A templomoktól nem messze emelkedtek a papok lakhelyei.

§ A kereskedők és kézművesek házai a mindig mozgalmas piactér körül álltak

§ A földművesek ablak nélküli egyetlen helyiségből álló házakban éltek, a város peremén.

§ Öntözéses földművelés

§ A városban a vallási vezetők uralkodtak

 

A labdajáték:

-          a játéktér a világegyetemet jelképezi

-          a labda, pedig a Napot

-          a 2 csapat harca azt a kozmikus mozgást idézi fel, amely állandó égi pályán mozgásban tartja a Napot, az élet forrását.

-          Lényege: átjuttatni a labdát az ellenfél térfelére, s közben átdobni az oldalfalakra rögzített gyűrűk egyikén.

-          A játszma végén a vesztes csapatot – valószínűleg- feláldozták. → vallási szertartás, nem játék.

 

• 300. k. a maja kultúra a Yukatán-félszigeten és a teotihuacáni kultúra a mexikói kp.ső fennsíkon- a klasszikus korban értek fejlődésük csúcspontjára. Városaikban hatalmas templomok és paloták emelkedtek
• 900-tól kezdve a tulai toltékok Mexikóban meghonosították Kecalkoatl isten kultuszát.
• Megerősödtek az Andok kis államai: ezt bizonyítja a csimu királyság virágzó ötvösművészete. Később a 15.sz-ban az aztékok és az inkák katonai terjeszkedése nagy, kp.osított birodalmak kialakítását eredményezte.

 

 (Az aztékok, maják, inkák, az utolsó prekolumbiánus népek.) a 3. és 16.sz. között 3 nagy civilizáció virágzott.

A maják a Yucatán -félszigetet foglalták el, Guatemalát és a mai Honduras nyugati részét.

Az aztékok Mexikó északi részén uralkodtak.

Az inka birodalom az Egyenlítőtől Chiléig terjedt el, és az Andesek életét irányította.

 

Maják

 

A civilizáció a 3. sz-ban született, s a 7. és a 9.sz. között érte el fejlődése csúcspontját. Független városokba szerveződtek. Minden városállamhoz falvak tartoztak, akik földműveléssel és más gazdasági tevékenységgel foglalkoztak

 

Tikal

-          a maja városállam modellje.

-          3000 épület

-          20-40 000 lakos

-          vallási és kulturális kp.

-          szoros kereskedelmi és politikai kapcsolat a szomszédokkal

-          piramisai pirosra voltak festve. Tetejükön tarajos oromzatú, színes domborművekkel díszített kis templom volt.

-          A főteret a királyt ábrázoló és feliratokkal borított kősztélék szegélyezték. Ezeket egymástól szabályos távolságra állították fel, és segítségükkel el lehetett igazodni a különféle használatban lévő naptárak és dinasztiák között.

 

Tikal, Palenque, és Copán uralkodtak a szerényebb városok felett. A 8.sz-ban össze is csaptak, de egyiküknek sem sikerült úrrá lenni az egész maja birodalmon. A 10.sz-bsn hírtelen eltűnt→ gazd-i okok.

A maja kultúra azonban tovább élt, azoknak a mexikói megszállóknak a révén, akik a Yucatán –félszigetet népesítették be: először a toltékok jöttek, akik a 10.sz-ban Chichén Itzában telepedtek le és a maja tollaskígyót, Kukalkant tisztelték, azután az icák, akik a 13.sz-ban megalapították Mayapán városát.

 

A városokban cenoték, természetes kutak is voltak. (áldozati is)

 

Társadalom:

Piramistagozódás.

Az uralkodó:

• a „Nagy Nap” a Mah Klina
• örökletes
• közvetít az istenek és a nép között
• istennek tekintik
• felelős a világ zökkenőmentes működéséért

A hatalmon lévő dinasztiához közeli magas méltóságok

Harcosok:

• fegyverviselés
• gyapottal párnázott vértek
• ide tartoztak még a nemesek és a papok is.

Kézművesek, kereskedők:

• Céhekbe tömörültek

Parasztok, teherhordók, rabszolgák:

• A piramis alján helyezkednek el

 

A maják világegyeteme:

Forrás:

-          Popol Vuh (a maja-kicsék szent könyve)

-          Csilam Balam (a sp. Hódítás után szerkesztik)

A maják világképe 13 föld feletti és 9 föld alatti szintet képzelt el. Az ég szerintük egy kétfejű, nagy kígyó kifeszített teste volt. A Föld pedig kiterjedt síkság. A 4 világtájnál bacabok (istenségek) álltak, 4 ceiba (szent fa) mellett, és hátukon tartották az eget. A világ kp-én állt az 5. ceiba, madár formájú lombsátorát, a Nap koronázta meg. E fa gyökerei a föld alatti világba nyúltak, a holtak hazájába, oda, ahová a Nap is elvonul éjszaka.

A maja istenségek kettős személyiséggel rendelkeztek, együtt élt bennük a jó és a rossz. A maja civilizációt Icamná, az ég ura és a papi rend megalapítója az írás művészetébe beavatott isten alapította.

A kukoricaisten, akit Jum Kaosnak hívtak, és Csak, az esőisten, különös tiszteletnek örvendtek. Egyes rítusok áldozatkészséget követeltek meg, sőt némely esetben a hívőnek készen kellett állnia élete feláldozására is.

 

Képírás

Többféle naptárt használtak.

-          Colkin: szent kör→ 260 napból állt. Rítusokra és jóslásra használták.

-          Haab: a Nap mozgásán alapult. 365 nap egy év, mely 18 20 napos és egy 5 napos hónapra osztottak. Ez az 5 nap az év végéra került, és gyászos, rossz napok hírében álltak.

Hosszú időszámítás.

Chichén Itza városában csillagászati obszervatóriumából, a Karakolból olyan jól megfigyelték a Vénuszt, hogy szinte napi pontossággal meg tudták állapítani, hogy mennyi idő alatt fordul meg a Nap körül (584 nap).

Könyveiket, kódexeiket hosszú, fakéregből készült, harmonikaszerűen összehajtogatott szalagra írták, és festékkel rajzoltak rájuk. Az írnokok a maja méltóságviselőkhöz tartoztak.