A gazdaság meghatározására többféle nézet alakult ki és ezek igazságáról folyik a vita. A legelterjedtebb nézet szerint a magyar gazdaság félnomád volt. (Gy. Gy.) Legnagyobb szereppel a nomád pásztorkodás bírt, emellett földet is műveltek. A szállásterület felosztásában a folyóknak volt meghatározó szerepük, az itatás miatt. Egy elmélet szerint a téli szállás a folyók mellett volt, majd tavasszal onnan vonult ki a pusztára. Kivonulás előtt azonban elvetette a földet és mire be kellett takarítani a termést, addigra visszatértek a téli szállásterületre.
Kristó Gyula szerint a magyar gazdaság teljesen nomád volt a XII. sz.-ig. A földeket valószínűleg a magyarok által uralt népek művelték.
Az ipar egyes ágai igen műveltek voltak, ugyanakkor a vaskészítéssel kapcsolatos szavak hiánya az ipar ezen ágának hiányára utal.
A magyarok gazdasága:
A nomadizmus lényege az, hogy az állattenyésztés radikálisan háttérbe szorította a földművelést. A nomád állattartás alapvető munkafázisa az állatok legelőhöz és vízhez juttatása. Ennek érdekében a nomádok állandóan mozgásban voltak.
Hosszabb nomadizáláshoz a Kárpát-medence nem tudott zavartalan lehetőséget biztosítani. Etelközhöz képest a kárpát-medencei legelőterület kisebb.
- A kazárok a 10.sz-ban előrehaladtak a föld- és kertművelésben, a lócsontok túlsúlya helyett a szarvasmarhacsontok vannak többségben és találtak disznót is, ami már nem a nomádokra jellemző, mert nem lehetett vándoroltatni.
- De ez a fejlődés nem egyaránt jellemző Kazár minden népére.
- A nomádok kereskedelmi cikke a ló volt. A kereskedelem és a háború nehezen választható el egymástól. (A háború = kereskedés más eszközzel.)
- A nomádoktól bizonyos fokú kezdetleges földművelés nem volt idegen.
- Amint a letelepült, földműves népekkel találkoztak, akkor előrehaladt a letelepedésük.®tehát a letelepült népekkel való találkozás korlátozta a nomadizmust. Így már csak a nyári letelepedések színtere változott, télre mindig ugyanoda tértek vissza.
- A részleges letelepedés hozta magával a földművelés elterjedését, nem a földművelés kedvéért telepedtek le.
- A nomádoknál kezdetben csak az idegenek folytattak földművelést.
- Egyes telepfeltárások tanúsága szerint már a 10.sz. kp-én a magyarok egy része helyhez kötött életmódot folytatott, állandó lakhellyel rendelkezett. Ugyanakkor a népesség nagyobbik része sátrakban élt. A településtörténeti mozzanatok arra utalnak, hogy a 10.sz. 2. felétől felgyorsult az életformaváltás.
- Kristó indokolatlannak tartja, hogy egyes kutatók már a 9.sz-ban is félnomádként jelölnek bennünket.
- A 9. és 10.sz-i források(Ibn Ruszta, Ibn Hajján: városaik nincsenek, nemezsátrakban laknak®a sátrak mozgó életmódra vannak, Bölcs Leó: általában nomád életet éltek.) az állandó téli szállást hiányolta ® nem lehettek félnomádok.
- A magyar szakirodalom feltételezi a 9.sz-i földművelést. Érvek:
1. „Sok szántóföldjük van” (Dzsajhani)
§ De ez nem a földművelésről szól!
§ A magyarok uralma alatti fölterületeket jelenti.
§ A birodalomalkotó népekre jellemző, hogy másokkal végeztetik a földművelést.
§ A kárpát-medencei őslakók beköltözésünkkor földművelők voltak.
§ ®Tehát a Dzsajhani-hagyomány sok szántóföldje az avarokra és a szlávokra értelmezhető úgy, hogy földművelők voltak.
2. Bolgár-török jövevényszavak
§ Arat, őröl, eke, sarló, búza, árpa, alma, szőlő
§ Lilfek Lajos szerint 830k. kerültek be a magyar nyelvbe.
§ ®De! A magyar és bolgár-török érintkezés csak a 10.sz. végén ér véget (akkor cserélték fel a Kabarok nyelvüket magyarra). Tehát ezeket a szavakat a kabarok is átadhatták.
3. Mesterházy Károly ásatásainak eredményei:
§ De! a régészet nem tudja megbízhatóan elkülöníteni egymástól a 10. És 11.sz-i leleteket.
§ ®+ egyetlen! Megbízható magleletünk van csak, ami a földművesség esetlegességére utal.
§ A honfoglalás és a 970-es évekig terjedő időből származó sírokból nagyon kevés mezőgazdasági munkavégzésre szolgáló eszköz került elő.
§ A földművelés csak a 11.sz-ban terjed el általánosan.
4. A szlávok és avarok fejlett gazdasága miatt a magyarok nem tehették meg, hogy ne vegyék át a földművelést.
Következtetés:
- A honfoglaló magyarok esetében nem lehet számottevő földműveléssel számolni.
- Egy forrás szerint a magyarok élelmiszeradót vetettek ki a szlávokra® csak azért tehették, mert maguk nem termeltek.
Kézművesség, kereskedelem
A kézművesség és a kereskedelem előbb-utóbb gyökeret vert a nomád népesség közt is. A kézműves tevékenység jelentős részét az idegenek végezték. Ez egyértelműen kimutatható az ötvösök esetében, akik a mohamedán, ill. a bizánci művészet stílusjegyeit közvetítették.
- A honfoglaló magyaroknak voltak vaskohóik!
Vaskohászat: magyarok és szlávok végezték. A vaskohászok a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon gyepvasból olvasztottak vasat, a kovácsok pedig a lószerszámokhoz, a fegyverekhez szükséges vasat dolgozták fel.
- Fazekas, bőr-, csontművesség is jelentős
- Emberkereskedelem jelentős.
- A mohamedánok és a zsidók mellett hamarosan ők is bekapcsolódtak a kiterjedt kárpát-medencei kereskedelembe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése