III. Béla
István halála (1172) után 2 testvére Béla és Géza pályázott a trónra. A magyar urak Bélát választották, aki a bizánci uralkodónál tartózkodott. Az uralkodó támogatta Bélát és esküt is vett tőle, hogy uralkodása alatt mindenben a bizánciak érdekeit tartja szem előtt.
Béla, hogy uralmához megnyerje a pápaság támogatását, a Barbarossa Frigyes által támogatott ellenpápa helyett, III. Sándor pápához fordult, s esküvel erősítette meg a pápa és a magyar uralkodó 1169. Évi konkordátumát. Lukács érsek azonban szimóniára hivatkozva megtagadta Béla megkoronázását.
1173 Bélát a kalocsai érsek koronázza királlyá. A koronázás után Béla oklevelet adott ki, amelyben biztosította az esztergomi érsek királykoronázási jogát- békülő szándék.
Összeesküvés: Béla leleplezte a Géza által szervezett összeesküvést és öccsét börtönbe záratta.
1174 megszökik és Ausztriába menekül. ® 1175, 1176 Béla támadásai Ausztria ellen.
1177 Géza a cseh uralkodóhoz menekül ® Sobeslav kiadja őt Bélának. Géza félreállításával a lázadás lecsillapításával Béla megszilárdította uralmát, haláláig nem kellett trónja elleni támadástól tartania.
1180-ig lényegében azt a visszafogott, mérsékelt külpolitikát folytatta, amely már III. István konszolidációra irányuló törekvéseit is jellemezte 1167-72 között. III. Béla továbbra is a pápa oldalán állt a német császár ellen vívott harcában.
Bizánci kapcsolatok:
1180-ig szívélyes. 1176 a bizánci uralkodó kérésére magyar segédcsapatok vettek részt a keleti császárságnak a kis-ázsiai szeldzsuk-törökökkel vívott harcában.
1176 Müriokephaloni csatában a bizánciak súlyos vereséget szenvedtek az ikoniumi szultántól, II. Kilidzs Arszlától. 1180 meghal Mánuel, aki bizonyos magyar területeket másfél évtized óta elfoglalva tartott, egy csapásra aktívvá vált a magyar külpolitika. Mánuel halálával érvényét vesztette az eskü, amelyet Béla tett az uralkodónak.
A bizánci területek visszavétele:
1181 Dalmácia; Szerémség. Dalmácia élére bánnak nevezett kormányzót állított. A magyar uralom közép-dalmáciai vissza állítását használta fel Zára arra, hogy újból elszakadjon Velencétől, és Mo-hoz csatlakozzon.
1182-ben anitnochiai Mária, Mánuel özvegye, a gyermek II. Alexiosz császár anyja kérte Béla beavatkozását a bizánci belviszályokba, a magyar kir. Barancs és Belgrád várakat elfoglalta. A bizánci uralom ellen felkelő szerbekkel szövetségben 1183-ban Nisig és Szófiáig hatolt előre, s ha 1184-ben fel is kellett adnia ezeket a területeket, 1185-ben újra eddig a területig ért el a magyar hódítás. A normannok is komolyan fenyegették a keleti cs-ságot. Az új cs. II. Iszaakiosz a normannokat visszaszorította, a magyarokkal pedig 1185-ben megegyezett. Hamarosan a bolgárok is felkeltek, és a birodalom nem tudta megakadályozni Szerbia, és Bulgária függetlenedését sem.
1184 meghal Béla felesége, Chatillon Ágnes.
1186 VII. Lajos fr. Kir. Leányát, Capet Margitot vette nőül. OK: fr. Szövetséges a német Barbarossza Frigyes hátában.
1187 Velence megpróbálja elfoglalni Zárát ® sikertelen
1188 MO. és Velence 2 éves fegyverszünet
1188 Béla beavatkozott az orosz belviszályba. Mivel a fejedelemségét elvesztett Vlagyimir halicsi uralkodó Béla segítségét kérte, B. bevonul Halicsba, de nem Vlagyimirt ültette a trónra, hanem saját fiát, Andrást.
1189 Vlagyimir visszaszerzi a trónt.
1189 elindul a III. keresztes hadjárat. Barbarossza Frigyes MO-on át vonul. Kérésére a kir. Kiengedte börtönéből Gézát, aki a cs. útját biztosító csapatokkal elhagyta az országot, és többé nem tért vissza. (Béla lépett fel közvetítőként a 2 cs., Frigyes és Isszakiosz ellentétében, amelyet a Szentföldre vonuló német keresztesek és a bizánci lakosok közötti összecsapások idéztek elő. 1190 adrianupoliszi béke- B-nak nagy szerepe volt.)
1190 meghosszabbították a magyar - velencei fegyverszünetet, B. így biztosította magát az Adria felől.
1192-93 Szerb területek elfoglalása. ® bizánci-szerb összefogás ®B. fel kell adnia hódításait. + az új velencei doge vissza akarja foglalni Zárát-sikertelen.
III. Béla külpolitikájában 1180-at az extenzív vonások voltak a meghatározóak. Elért eredményei ugyan nem számottevőek, foglalásai sem bizonyultak tartósnak. Jelentőségük abban van, hogy a későbbi magyar királyok számára kijelölték a külpolitika irányait. Béla volt az 1 magyar uralkodó, aki meg akarta hódítani Halicsot, s ugyancsak alatta kezdődtek a balkáni országok függésbe kényszerítésére irányuló hadjáratok. Eközben Béla helyreállította az orsz. területi integritását. A bizánci, német, francia és talán az aragóniai uralkodóházakkal kiépített vagy csak tervezett családi kapcsolatok MO. nemzetközi súlyának növelését bizonyították.
Egyházpolitika
A kemény kéz politikáját érvényesítette a hatalma ellen bármilyen formában fellépő egyháziakkal szemben annak ellenére, hogy III. Sándor pápának tett esküjében 1172-ben lemondott az invesztitúrajog gyakorlásáról. Béla szilárdan maga mögött tudhatta a magyarországi klérust. A kir. Mindent meg tett az egyházak gyarapítása érdekében.
Ciszterci monostorok létesítése: Egres, Zirc, Pilisszentkereszt, Szentgotthárd, Pásztó.
Adományokat kapott: a nyitrai egyház, a pannonhalmi apátság, a templomos lovagrend, a fehérvári keresztesek, oklevélbe foglalta az aradi prépostság, a cégényi monostor, a fehérvári keresztesek birtokait.
A mo-i egyház szemben állt a görög rítusú kereszténységgel. Nem sikerült Bélának Esztergomban meghonosítania a keleti egyházhoz tartozó Rilai Szent Iván bolgár remeteszent kultuszát.
III. Béla avatta szentté I. László királyt 1192-ben.
Jövedelmek
Jövedelem-összeírás: 15-16.sz-i másolat. Vita a hitelesség kérdéséről. A kéziratot Párizsban őrzik. Következtetés: hogy B. 1185 táján írhatta, a francia házasságával kapcsolatban. (tájékoztatás a magyar kir. Anyagi helyzetéről). A királyi jövedelmeken kívül az egyházak jövedelmét is tartalmazza. Értékük valószínűleg túlzó, de megmutatják azt, hogy milyen jövedelmekkel rendelkezett a magyar király.
B. pénzjövedelmei 7 tételből tevődnek össze:
n só
n vámok
n révek
n a vásárokból
n az erdélyi idegen hospesektől , a 72 ispán jövedelmének a királyt megillető 2/3-adból
n Szlavónia hercegétől
n és az ispánok ajándékából.
A bevételek jelentős része természetben folyt be. Ezek olyan területekről, olyan szolgálónépektől származnak, amelyek, ill. akik a kir. Földesúri hatalma alatt álltak. - domaniális jövedelmek. A bevételek másik része pénz, vagy veretlen ezüst formájában jutott el a kir-hoz. A kir-i jövedelmek sorában helyet kapott a pénzváltás és a kereskedelem. III. Béla szinte minden jövedelmet magának tartott fenn.
Társadalompolitika, trónutódlás
Lecsökkentek B. domaniális bevételei a birtokadományozások következtében. Nevéhez fűződik az első egész vármegye, az Adria-tenger melléki Modrus eladományozása. B. só- és vámjövedelmeket szintén elidegenített. Mindezek mellett gondot fordított a kir-i birtokszervezetre. 1186-ban Ny-MO-on a kir-i udvari szervezet rendezésébe fogott, mivel csökkent a közvetlenül termelőmunkát végző udvarnokok, s növekedett a kiváltságokra szert tett szabad udvarnokok száma. Falvanként foglaltatta listába a szabad udvarnok családokat. Az arra érdemes várelemeket felemelte. Várszolgákat várjobbágyokká tett.
Trónutódlás: B. már 1182-ben megkoronáztatta elsőszülött fiát, Imrét, a királyságot rá hagyta. Andrásnak várakat birtokokat sok pénzt, vmint keresztes hadjárat indítására kötelezte, de területi hatalmat nem kapott.
Kancellária (1180)
III. Béla belpolitikájának szerves részét alkotta a kir-i kancellária kialakítása. Szétválasztotta a királyi kápolnát és az írószervet, s ezzel növelte a kir-i kancellária, vagyis az írószerv közvetlen függését a mindenkori uralkodótól. amíg ugyanis a kápolnaispán irányította a kir-i írószervet, az erős egyházi befolyás alatt állt, mivel a kápolnaispán az esztergomi érsek bizalmi embere volt.
Cancellarius - kancellár ® vezeti a kancelláriát, és az oklevelek pecsételését végzi
notarius - jegyző ® fogalmazza az iratokat
sciptor - írnok ® a tisztázatot készíti.
Kultúra
n B. nagy gondot fordított a szellemi műveltségre.
n MO-i ifjak Fr.o-i iskolázása. jól képzett klérikusok képzése (Fro-ban tanult a kir. Egyik jegyzője is, akinek magister címét ismerjük, a nevét nem - Anonymus - a honfoglalás regényes gesztáját ő készítette)
n Adorján és Jakab kancelláriai szolgálat után püspökké léptek elő.
n magas szintű zenei ismeretek
A MO-i iskolahálózat középszintű képzettséget adott; ilyen iskolákat a jelentősebb káptalanok és monostorok tartottak fenn. A 12.sz. első feléből egy káptalani iskoláskönyv is ránk maradt. Előrevitte az oktatás ügyét a III. lateráni zsinat 1179.évi rendelkezése, amely minden székesegyházat kötelezett egy tanítást végző magister alkalmazására. A kolostori íróműhelyek legkiemelkedőbb alkotása a 12.sz-ban a Pray kódex volt, amely a legkorábbi összefüggő magyar nyelvemléket, a Halotti Beszéd és Könyörgés szövegét tartalmazza. A kolostori és káptalani íróműhelyek a század folyamán okleveleket is kiállítottak. Eleinte kir-i pecséttel erősítették meg őket, majd már maguk hitelesítették okleveleiket. Ezzel kialakult a hiteles helyek (káptalani és kolostori konventek) oklevéladó gyakorlata. Ebből a korból a veszprémi és fehérvári káptalan, ill. a pannonhalmi konvent oklevelei maradtak ránk, de olyan hiteles helyi kiadványok, amelyek intitulatiójában az egyházi intézmény neve szerepel, csak 1210 óta ismeretesek. Ugyancsak B. korában indult meg a főpapok és világi előkelők oklevéladása.
A 12.sz-ban a jogi írásbeliség kp-ja a kir-i udvar volt, előbb a kir-i kápolna, majd III. Béla alatt a kancellária. Erre az időre állandósult a kir-i oklevél szerkezete; a korszak okleveleiben szembetűnő a fr. hatás. A kir-i udvarral, ill. a kápolnával álltak szoros kapcsolatban a 12.sz. krónikásai, akik a 11.sz-ban elkezdett latin nyelvű történeti alkotást folytatták saját koruk eseményeinek lejegyzésével.
Szórványos adatok a lovagi kultúra MO-i térnyeréséről tanúskodnak. Ebben a korban juthatott el MO-ra a Nagy Sándor regény bizánci változata, amelyről ekkor már fordítás készülhetett. A 12.sz-ban ismerte meg Mo. a Roland-mondát.
A MO-i anyagi kultúrában a 11.sz. végén észak-itáliai hatásra jelent meg a romantika. Ettől kezdve 1 évszázadon át az építészetben ez a stílus volt a meghatározó: ez jellemezte a 12.sz-ban a 2. Pécsi székesegyház, a 2. Pannonhalmi apátsági templom építkezését, ill. az 1. Esztergomi székesegyház átépítését. 1190 k. változáskövetkezett be az esztergomi építkezéseken: a fr. területről érkező mesterek meghonosították a gótikát. Noha főleg a B. kori ötvösművészeten erős nyomot hagytak a bizánci minták, B. élete utolsó éveiben a MO-i építészetre a gótika gíakorolt nagy hatást. Esztergom mellett a B. által alapított ciszterci monostorokra jellemző elsősorban a gót stílus, de az egész országra mégis elsősorban az esztergomi műhely sugározta ki a gót stílust.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése