A honfoglalás forrásai, előzményei, a honfoglalás és értékelése. Letelepedés, elméletek

  A honfoglalás forrásai:

 

§  egyrészt 899 előtti,

§  másrészt a 899 utáni mozgásokat mutatja. A magyarság honfoglalás előtti történetét kb. a 7. sz-ig tudjuk követni a források segítségével.

 

A források 2 csoportba sorolhatók:

-        nyugati és keleti területekről származó források.

-        arab tudósok feljegyzései

-        régészeti kutatások, feltárások

-        nyelvtörténeti források

-        íratlan források, szájhagyomány

-        későbbi magyar történetírók forrásai.

 

A honfoglalás szempontjából a legfontosabbak a bizánci történetíró császárok (Bölcs Leó, Nagy Konstantin) művei.

 

A honfoglalás előzményei:

1.     Nyugat- Ázsia:

Iszmáil ibn Ahmad horászáni emír 893-ban eurázsiai méretű népvándorlást indított el azzal, hogy hadjáratot vezetett a karlukok ellen. (Aral-tó)® vereséget szenved (karlukok) kimerek, úzok® besenyőkre zúdulnak. + a kazárok is csatát kezdtek ellenük®895 elérik Etelközt.® innen a magyarokat szorítják ki.

 

2.     Balkán- félsziget:

893 Bulgária élére Simeon kerül, aki hódító politikája miatt konfliktusba kerül Bizánccal.

A magyarok eközben már többször betörtek a Kárpát- medencébe, ami sértette a bolgár érdekeket + veszélyes neki a bizánci- magyar együttműködés.

 

894 Simeon támad, győz. Bölcs Leó ekkor kéri a magyarok segítségét. ® szövetséget kötnek®

Háború a bolgárok ellen: délről: a bizánciak; északról: a magyarok támadtak. ® a magyarok megfutamították Simeont, majd kivonultak az orsz-ból.® Simeon békét kér® Bizánc kivonja csapatait. ® Simeon bosszúra készült a magyarok ellen. Szövetséget köt a besenyőkkel, akik ekkortájt kezdhettek hozzá az etelközi magyarok támadásához.

 

A magyar sereg törzse az Al-Duna vidékén, a mai Havasalföldön a magyar szállásterületre támadt bolgárokkal vette fel a harcot.® bolgár siker

Besenyő támadás Etelközben.® a katonaság megkísérelte az ellenállást® sikertelen

Menekülés: csak nyugat felé lehetett.

Ok: Kelet: besenyők

Dél: bolgárok

Észak: ruszok (normannok)

 

A honfoglalás lefolyása:

A honfoglalást nem lehet egy évszámhoz kötni.

 

SZAKASZOK:

 

Első szakasz:

A Kárpátok északkeleti hágóin (Tatár-, Békési-, Vereckei-, Uzsoki-, stb. hágó) át érkeztek Erdélybe.

Nincs olyan kútfőnk, amely a magyar honfoglalást részletesen bemutatná.

895 utáni években belső problémáik voltak: ® a magyarok nem kapcsolódtak be azokba a harcokba, amelyek szállásterületük közvetlen szomszédságában a keleti frankok és a morvák között kiújultak. A Szvatopluk halála óta folyamatosan gyengülő Morvaországot 898-ban trónviszály sújtja. Arnulf bajorjai beavatkoznak. Harcok dúltak Morvaországban és Pannóniában.

 

895-899 a magyarok megszilárdítják uralmukat a Garam-Duna vonaltól keletre eső területen.

Elsősorban a morvák ellen értek el sikereket, akiket Konstantin a Tisza-torkolat vidékére helyez. ® megszállják. A Naum-legenda szerint a magyarok elpusztítják morva földet.

Egyenlőre érintetlenül hagyták viszont a dél-erdélyi bolgár fennhatóságot. (a 10.sz. elejéig)

 

Második szakasz:

A Kárpát-medence nyugati felének birtokba vétele a 899-900. Évi itáliai kalandozó hadjárathoz kapcsolódik.

Előzmény: a magyarok megerősödése nyugtalanította a pannóniai frankokat. Arnulf pénzzel megváltotta országát, és felkeltette a magyarok figyelmét Berengár országára.

899 egy éven keresztül sikertelenül támadták at itáliai városokat, de szeptemberben legyőzik Berengár királyt, itt kiteleltek és majd csak tavasszal tértek haza. (900).

A kivonulásnak két oka lehet:

1.     Arnulf király hirtelen halála ® lehetőség Pannónia megszerzésére

2.     Berengár is ezt akarta ® bosszú

 

Visszaút: végigpusztítják a Dunántúlt, de nem szállják meg. A nomád taktika szerint ráijesztenek az ott élőkre, majd a 2. hullámban, foglalják el a területet. (a források szerint Kurszán vezette a honfoglalás kori háborúkat egészen 904-ig, amikor a bajorok megölték.)

 

-        Támadás II. Mojmir Morvaországa ellen ® egy részét elfoglalják

-        Váratlanul Bajorországra támadnak és az Enns folyóig nyomulnak előre. ® ellentámadás® de addigra a magyarok birtokba veszik Pannóniát.

-        902-ben megsemmisítik Morvaországot

-        Sorozatos magyar-bajor összecsapások:

-        901 Karintia megtámadása® vereség

-        903 újabb háború® magyar vereség

-        904 Kurszán halála

-        907 döntő ütközet Pozsony közelében ® teljes magyar győzelem

 

 

A magyar állam területe Géza uralkodásáig kiterjedt egészen a Bécsi-medencéig, amely a gyepű vidékek védelmi feladatát látta el nyugaton. A kalandozások során a magyarok túlmentek az Enns folyón is, amelynek emlékét őrzi az Óperenciás tenger mesei eleme.

A honfoglalás több mint 10 évig tartó folyamat volt. A saját korából nézve tulajdonképpen szállásváltás, nem első a magyarság történetében, de az utolsó.

 

A HONFOGLALÁSSAL ÉS A LETELEPEDÉSSEL KAPCSOLATOS ELMÉLETEK:

Kettős honfoglalás elmélet:  László Gyula hipotézise.

Van egy régészeti probléma, amely szerint a X. sz.-i régészeti anyagban 2-féle sír létezik: szláv és magyar sírok. Nem találják sem a székelyeket, se az avarokat. Nagy kérdés, hogy mi történhetett velük?

 

Erre 3 féle válasz adható:

-        az avarok nem érték meg a magyar honfoglalást, mert addigra elszlávosodtak.

-        az avarok megérték a magyar honfoglalást, de nem nagy tömegben.

Ok: mivel ők is a sík vidékeken éltek, a magyarok valószínűleg rájuk telepedtek. A szlávok a peremvidékeken éltek.

László Gyula szerint a Kárpát-medence régészeti anyagában 3 féle motívum és népesség mutatható ki:

560 körülről származó avar akantuszos minták,

670tájáról származó avar griffes-indás minták,

és a magyar honfoglalás korától jelentkező palmettás díszítések.

A griffes-indás kultúra népe nagy tömegben éri meg a magyar honfoglalást és asszimilálódik a magyarsághoz. L. GY. Szerint a griffes-indás nép eleve magyar volt. A 670 táján beköltözött népesség magyar nyelvűségére azonban nincsen bizonyíték.

 

Kristó Gyula elmélete a letelepedésről:

 

Szerinte a magyarok letelepedése törzsenként történt, de nem ismerjük az egyes törzsek szállásterületeit, csak a későbbi törzsi- nemzetségi arisztokrácia nyomán lehet rájuk következtetni. Az biztos, hogy a fejedelmek törzsei a Duna vonalán, az orsz. közepén kaptak szállásterületet. Kurszán a Duna vonalát a Csepel-szigetig uralta, Árpád pedig a Csepel-sziget és a Mohácsi-sziget közötti területet uralta. Kristó szerint a fejedelmek valószínűleg a Duna bal partját foglalták el addig, amíg nem biztosították a határok megfelelő védelmét.

 

Györffy György elmélete a latelepedésről:

 

Szerinte a letelepedés nemzetségenként történt, a törzsi szervezet pedig felbomlott. Györffy észrevette, hogy a helynevek alapján a törzsek szétszórtan telepedtek le, nem egy tömegben. Ez azonban nem jelent semmit, hiszen az elnevezések valószínűleg úgy keletkeztek: hogyha pl. a Jenőbeliek közé tarjánbéliek keveredtek, akkor a tarjánokról nevezték el a területet, hogy megkülönböztethessék őket.

Az elfogadottabb álláspont szerint a törzsi letelepedés elmélete. Erre utal az Árpád halála után (907) megerősödő törzsi szeparatizmus és meggyengülő fejedelmi hatalom.