A magyar nép vándorlása
- Ez az időszak a magyar nép életének korai eseményeit jelentő korszak.
- Írásos emlékünk csak a korszak végéből maradt ránk
- Így a korszak történetében több a feltételezés, mint a bizonyítható tény
- A megismerést segítő tudományágak a régészet, az antropológia, a néprajz és a nyelvészet.
- A kutatások szerint a magyar nép a finnugor nyelvcsaládból származik ezt legjobban az írásos emlékekből tudták bebizonyítani.
- Vannak olyan korabeli művek, amelyben magyar szavakra bukkantak (Bölcs Leó Taktika, Bíborbanszületett Konstantin: A kormányzásról),
- Vannak olyanok, amelyek teljes egészükben korai magyar nyelven íródtak (Ősgeszta /elveszett/ Anonymus: Geszta Hungarica, Kézai Simon: Krónika /1280/, Ó magyar Mária siralom, Halotti beszéd és Könyörgés, A tihanyi apátság alapító okirata)
Urali kor (i.e. IV. évezred)
- A kiindulási hely az Urál keleti oldala az Urál és az Ob közötti terület
- Ez a terület erdős ill. mocsaras vidék itt őseink halászó-vadászó életmódot folytattak
- Itt válnak ki a szamojéd népek és észak-kelet felé indulnak
Finnugor kor (III. évezred )
- Csiszolt kőeszközök használata, de még mindig halászó-vadászó életmósot folytatnak
- A finn ág válik ki és nyugat felé vándorolnak tovább , a maradék (az ugorok) ott maradnak
Ugor kor (i.e. 2.éve. -500-1000-ig)
- Déli irányú elmozdulás zajlik ekkor Ob, Irtisz, Topol környéke
- Itt iráni eredetű népekkel kerülnek kapcsolatba akiktől új ismereteket szereznek ( fémeket bronz használat ill. termelőgazdálkodás, Pásztorkodással is megismerkednek juh, kecske, ló)
- Az ugor népek közül kiválnak az osztjákok és a vogulok majd északi felé vándorolnak tovább , a többiek pedig folytatják útjukat dél felé
- Őket nevezzük önálló magyarságnak
- Egy éghajlati változás, a felmelegedés miatt, nomád állattenyésztésre térnek át
A ."magyar őshaza" (i.e. 500- i.sz. 500)
- az Urálnak még a keleti oldalán de már délebben élnek ez a Sztyeppei övezet ahol különböző más nomád népekkel találkoznak
- ezek a nomád népek keverednek egymással
- törzsi szervezetben élnek
Baskíria (Magna Hungária)
- A Volga és a Káma folyó vidékén éltek, törzsi szervezetben
- itt már az apai ágat tartják számon
Levédia (i.sz. 700-as évek)
- A Don, Donyec és Azovi-tenger vidéki terület
- A kazár nép is csatlakozik a magyarokhoz, mivel a törzsfő Levedi elvesz egy kazár nőt
- A magyarság ettől kezdve már 7 törzsre oszlik fel, Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyík, Megyer, Kürt gyarmat
- Ebben az időben a Kazár Birodalom szomszédságában éltek, valószínűsíthető, hogy a fennhatóságuk alatt (670-10. sz.-g a terület legnagyobb birodalma)
- A török vezető rétegre támaszkodtak, kettősfejedelemség ( itt két uralkodó volt kagán, személye szent és sérthetetlen, a ténylege uralkodó pedig az isad.)
- Az állattenyésztés mellett már földműveléssel is foglalkoztak, jelentős szerepet töltöttek be a kereskedelemben a kazárok.
- A függetlenségük érdekében a zsidó vallást vették fel a kazárok
- A magyarság sokkmindent tanul tőlük, így pl.: a kettős fejedelemséget is Kündü-kende (névleges uralkodó), gyula (a tényleges uralkodó)
- Átveszik a földművelést is , erre a legjobb bizonyíték a török jövevényszavak
- Részt vesznek a közvetítő kereskedelembe, fő árucikk a rabszolga
Etelköz (~850-es évek)
- A besenyők támadása elől menekülnek, de feszültség van a kazárok és a magyarok között
- Ebben az időszakban csatlakozik a 8. törzs, a kabarok, a magyarokhoz
- Etelköz folyó közt jelenet: Dnyeper, Dnyeszter, Bug, Szeret
- A honfoglalásig élnek itt , itt zajlik a vérszerződés
- Álmos fogja össze a 8 törzset, ő lesz a fejedelem
- Bevonulnak a Kárpát-medencébe
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése