Őstörténet: addig, amíg az adott nép meg nem jelenik az írott forrásokban.
- segéd tudományok
- sokáig nyelvtudomány alapján kutatták /finnugor/ ® ha ez a közös nyelv, az még nem biztos, hogy etnikailag is tisztán finnugor lett volna.
Az őstörténet-kutatás lényeges problémája, hogy nem egy helyen, területen zajlott egy-egy nép őstörténete. Ez a magyarságra is érvényes. A magyarság őshazáját minden szakember máshová helyezi.
A lovas nomád népek lételeme, életformája a mozgás.
2 féle: ha gyorsan mozognak nem az egész nép vándorol, csak a vezető réteg. Ha egész népek mozognak ® sokkal lassabb. Máshogy mozog egy félig letelepült és egy lovas nomád nép.
Ami azonos, a „mi” tudat. Rövid életű, mivel ha kettéválnak, attól kezdve átalakul.
2 típus: egyenes irányú; ciklikus / folyópartok, téli-nyári szállás/
Milyen népnevek léteznek?
1. ahogy a nép nevezi magát /magyar/
2. ahogy más nép nevezi őket /ungrin/
§ Általában embernek hívják magukat hím, férfi.
§ Több fajta:
- földrajzi elnevezésből: USA- amerikaiak
- a birodalom alapítójáról: Oszmán-török
- a nép szervezetére való elnevezés: on/ogur 10 ogur
- valamelyik vezető törzsről kapja a nevét: kazár, tatár
Őshaza típusok:
- zárt terület
- nagy kiterjedésű sáv
- őshaza-lánc
Őshaza elméletek:
Belső-ázsiai elméletek:
Belső-Ázsián belül mindegyik elmélet más helyre teszi az őshazát.
Kína- Mongólia határvidék: ok: mivel i.e. 3-2. Században keletkezett kínai források Ting-Ling és bajdi néven Kína határától ÉNY -ra, a leírások alapján európid jellegű nép élt. Az elmélet feltételezi, hogy az ősuráliak ehhez a néphez tartoztak. Erről a területről a finnugorok a szamojédek hátrahagyásával i.e. 3. Évezred előtt az Altáj és a Szaján között fekvő Minuszinszki - medencébe vándoroltak. Ott fejlett újkőkori, majd kőrézkori halász vadász társadalom alakult ki. I. e. 2. évezred: ős, vagy óiráni nép elől NY Szibériába az Ural K-i felére vándoroltak. Ebből kiválik a finn-permi ág. Átkel az Urálon és a Volga- Káma közén letelepedik.
Képviselői: Kiszely István, Molnár Erik
- Castrén (Belső-Ázsia) /19.sz./: földrajzi nevek
- Molnár Erik: Szaján hegység. Régészeti érvek; társ-i, gazd-i viszonyok; antropológia /kínai krónikák: vörös hajú kék szemű (tingling)= finnugor/
Kp- ázsiai elméletek:
Az Aral-tótól és a Kaszpi - tengertől É-ra terült el az egykori őshaza, egészen az Uralig.
Egy érdekes megfigyelés szerint létezett régen egy kereskedelmi út (a prém útja), amely összekötötte az Altáj-hegység vidékét az Urallal és a Don Fekete-tengerbe ömlő torkolatával. Az őshaza-elméletek pontosan ezen az útvonalon képzelték el az egykori őshazát. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy nincs egyetlen őshaza. A magyarságnak annyi őshazája van, amennyi nép részt vett annak néppé alakulásában. Ebben jelentős szerepe volt a finnugoroknak és a török népeknek. Egyetlen őshazát keresni korszerűtlen dolog, mert az etnikailag tiszta nép megragadása lehetetlen.
kelteminári elmélet: A kultúra népe ősugor volt, a finn és az ugor népek egymástól külön alakultak.
minuszinszki eredeztetés: i.e. 7-8. sz. kora vaskori tagari műveltség, európidok i.e. 3-2. sz. tagariak egy csoportja Ny felé.
Wiedemann (Közép- Ázsia): ural-altáji rokonság
Urali elméletek: /Pecsora, É-Uráltól ny-ra/
Bartha Antal: Volga, Káma, Ural,- Magna Hungária
Fodor István: régészeti eredményekkel kitágítja Hajdu Péter (nyelvcsalád) elméletét. Feltételez egy észak déli vándorlást. /Irisz, Irtisz, Ob/
1961- László Gyula
- Az őshazát a Baltikum és az Oka közé helyezte
- Nem régészeti eredményekre alapoz, hanem az urali nyelvek faneveinek és erdőtörténeti adatainak feldolgozásával alkotta meg elméletét.
- Tajga fái: urali nyelvek keleti csoportjában.
- Lombosok: nyugati csoportban
- Alapnyelv korából származó fanév: erdei fenyő, nyár, éger} az őshaza e három fa közös előfordulási helyén kereshető.
- A pollenanalíziseket is figyelembe vette
- ® Őshaza: Rigától az Okáig húzódó terület
- Az Urali őstörténetnek új irányt szabott /pollenanalízis/
® Erdőtörténeti megalapozása nem elég körültekintő, alapnyelvi fanevek száma nem lehet csak 3.
® Gyakorlati ellentmondások: Ural északi része nem volt lakatlan
- László Gy. az őshazát nem a felbomlás, hanem a kialakulás fázisában szeretné tetten érni.
Nyugat-szibériai őshaza
§ Csernyekov
- Az Ob-vidéki ásatásainak alapján vezeti vissza az uraliak történetét a nyugat-szibériai neolitikumig /i.e. 5-4.e/
- Az Ural keleti oldalán megtelepült elődeinket délibb szálláshelyekről, az Aral-tó vidékéről származtatja
- Feltevése az edényművesség egyezésein alapul ® ám ez nem jelenthet alapot a genetikai feltevéseknek
§ Hajdú Péter:
- Ural északi része, Ob alsó szakasza
- nyelvészeti paleontológia; pollenanalízis
- tajgai fák+ szil
§ Veres Péter
- H. P. őshazáját déli irányba tágítja
- Erdőtörténet
§ Pusztay János
- nyelvészeti modell
- nincs egységes alapnyelv
- nincs egységes őshaza
- őshaza-lánc a Baltikumtól Nyugat-Szibériáig
3 csoport:
- nyugati ugor
- keleti szamojéd
- cseremisz
( magyarok a délorosz sztyeppén török népek a magyarok etnogenezisében, a Kazár Kaganátus, az ősmagyarok Levédiában és Etelközben)
A Kazár Kaganátus a 7.sz.-tól a 9.sz.-ig állt fenn (a Kievi Rusz létrejöttéig). 3 évszázadon át a térség legerősebb hatalma volt, sokféle vallású és etnikumú államalakulatként létezett. Legfőbb ellenségük Bizánc és az arabok voltak. A Kazár Kaganátusnak ugyanaz volt a szerepe Keleten, mint a frankoknak Nyugaton:
megállította az arab hódítást. A hódítók ellen a kazárok a Don-folyó partján erődöket emeltek. Ilyen erőd volt Sarkel is, amelyet Nagy Konstantin bizánci császár szerint a „türkök” és más népek ellen állítottak fel.
Konstantin megadja a magyarok másik elnevezését is:
szavardoj aszfaloj (rendíthetetlen szavardok). A szavardok egy másik nép, amely nevet adott Szibériának és nomád birodalmat hozott ott létre. Államuk bukása után jött létre a Kazár Kaganátus.
Németh Gyula szerint a magyarokat a onogurokról nevezték el. Az onogur (= tíz törzs) bolgár-török keverék nép volt. Birodalmuk a 7. Sz. közepéig létezett.
Ennek a sokféle elnevezésnek talán az a magyarázata, hogy a nomád birodalmakat arról a népről nevezték el, amelyik nép létrehozta azt. Ez persze nem jelenti azt, hogy más nép nem élt a birodalomban. Németh Gyula szerint népnevünket az onogurok birodalmában való létünk után kaptuk, de az is lehet, hogy nem élt ott az egész nép, csak egy része. Ugyanakkor a türk elnevezést a kazár birodalomban való létünkkor kaptuk stb. (arab-perzsa források)
Maszudi viszont azt írja forrásában, hogy a magyarok a besenyőkkel együtt a baskírokhoz tartoztak, s ezen belül a türkökhöz. A baskír elnevezés kilóg a sorból. Ez a Volga- Káma vidékéhez köthető, vagyis Magna Hungáriához, amit Julianus barát is megtalált. A Magna Hungária fix pont, de hogy mikor kerültünk oda, az vitatott. A Magna Hungária elhagyásának ideje a régészek szerint 750 és 800 között következett be. (ez túl korán nem következhetett be, mivel Juliánus barát még szót értett velük.)
A Magna Hungária elhagyása:
nem csak magyar törzsek.
A Konstantin által feljegyzett 7 törzsből csak 2 magyar: NYÉK (kerítés, sövény) és MEGYER (beszélő ember, férfiember).
A többi törzsnév török(JENŐ= török méltóságnév, KESZI= darab, töredék), illetve nem bizonyítható a szó eredete pl. GYARMAR.
A Magna Hungáriában maradottak megőrizték a Jenő és a Gyarmat nevet. Valószínűleg ezekből a törzsekből több ember maradt ott, mint a többiből.
Különösen Gyarmat törzséből maradhattak sokan, mivel ezt a törzset később össze is szervezték a Kürttel (KÜRTGYARMAT). Ez is azt mutatja, hogy a Magna Hungáriát elhagyónépesség már kevert etnikumú volt.
Konstantin forrása alapján állapítjuk meg LEVÉDIA területét. Ez az elnevezés nem volt hosszú ideig használatos, mert máshol is szerepel. Konstantin a törzsfők vezetőjét vajdának nevezi (szláv szó), aki tényleg Levedi volt és ő vezette be a magyarokat Levédiába, melynek helyéül Konstantin a Kidmasz folyó adja meg. Sajnos nem tudjuk biztosan, hogy ez melyik folyó, de a tudósok szerint a Don.
Konstantin szerint a türkök 7 törzsből álltak, de felettük nem saját, sem idegen fejedelem nem uralkodott. Ezzel szemben áll a nomád birodalmakhoz tartozás elmélete. Illetve csak úgy igaz, ha Levédiában egy teljesen új államalakulat jött létre a 9. Sz. elején. A törzsök élén álló törzsfőnökök laza törzsszövetséget hoztak létre, amelynek vezetője magyar lett (Levedi neve magyar szó).
A törzsszövetség legalább 2 ágból jött létre:
Magna Hungáriából érkezettekből és
a korábban a nomád birodalmakhoz tartozott törzsekből.
A 9.sz. elején a Don vidékén először jött létre olyan törzsszövetség, amelyben a vezető nép a magyar. Érdekes, hogy az eredetmonda is ezt a kétágúságot támasztja alá (Hunor=Onogus?)
A magyarság Levédiában kazár uralom alá kerültek. A magyarokat a kazárok a laza törzsszövetség élén álló Levedin keresztül vonják kazár fennhatóság alá. Konstantin megerősíti ezt az elképzelést, hiszen még Levedinek a kazár kagán lányával kötött házasságáról is tudomása van (dinasztikus kapcsolat). A magyarok feladata a kazár birodalomban a határvédelem volt. Ehhez kapcsolódik további sorsuk is. A 850 körül meginduló népmozgás során a khorezmiek rázúdulnak az úzokra, az úzok a besenyőkre, a besenyők a magyarokra. Az ilyen nomád támadások során a gyengébb, megtámadott népnek 2 választása van:
elmenekül, vagy
a támadó nép segédnépévé válik.
A menekülő nép nála gyengébbre települ, elveszi annak szállásterületét, állatait, stb. ez elindít egy hullámot a vándorlásban.
850 körül kitör a kazár-besenyő háború, amelyben a magyarok a kazárok oldalán vesznek részt. A háborún belül kialakul egy magyar-besenyő háború is, amelyben a magyarok vereséget szenvednek a besenyőktől. Konstantin szerint a magyarok ezután 2 részre szakadnak: egy kisebb részük Levédiából Perzsiába menekül(szavardoj aszfaloj), nagyobb részük Etelközbe vonul át. A magyarok 2 vereséget biztosan szenvedtek a besenyőktől (850 körül és 895-ben). A magyarok tudták, hogy a besenyők erősebbek náluk, ezért a honfoglalás után 50 évvel - a bizánci császár kérésére - sem voltak hajlandóak a besenyőkre támadni.
A magyarok nem egyedül hagyták el Levédiát. A besenyő-kazár háborúval egy időben kitört a kazár belháború is, de a kazárok mind2-ben győztek. A lázadó kazárok (kabar = lázadó) csatlakoztak a magyarokhoz, akik éppen készültek a birodalom elhagyására.
A következő magyar szállásterület az Etelköz hatalmas dél-orosz sztyeppéje volt, amely a Dontól a Kárpátokig és az Al-Dunáig tartó, folyók szabdalta terület (pl. Bug, szeret, Prut). Az Etelköz jelentése is folyóköz (Etel- török szó- =folyó, küzü- magyar szó- =köz).
Az Etelközbe való költözéssel megszűnt a kazár fennhatóság. Természetesen ebbe a kazár kagán nem akart belenyugodni és Konstantin szerint felajánlotta a közvetett fennhatóságot Levedinek. Eszerint Levedi fejedelmi címet kapott volna, ha engedelmességre bírja népét a kagán iránt. Levedi azonban Álmost ajánlotta maga helyett, akit meg is választottak. Így szerez az Árpád-dinasztia hatalmat. (Konstantin rosszul tudja, hogy Árpádot emelték pajzsra.----- a fiú nem előzhette meg apját a hatalomban) A dinasztiaváltással a magyarok visszakerültek a kazár szövetségbe. Ezután kb. 10 év múlva a magyar érdeklődés nyugat felé fordult. A magyarok a Kárpát-medencébe először 862-ben jelennek meg, amikor beavatkoznak a frank-morva konfliktusba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése