I. István (1000-1038)
2 érseki egyházmegye: kalocsai, esztergomi, és 8 püspökséget: Veszprém, Pécs, Győr, Eger, Vác, Csanád, Biharban, Gyulafehérváron.
- A veszprémi püspökség megszervezése valószínűleg még Géza idejére tehető.
- Esztergom: István székhelye. ®A nagyobbik István legenda szerint Esztergomot a római Apostoli Szék helybenhagyásával és egyetértésével a többiek fejévé tette. ®Nagy horderejű, hiszen ezzel szakadt ki Mo. a németek fennhatósága alól. Független.
- Minden jel arra mutat, hogy a püspökségek szervezése legkorábban az ország nyugati felében ért véget. Veszprém és Esztergom után Győr következett; a pécsi püspökség 1009. Évi alapítólevele Győrött kelt.
Az István által létrehozott püspökségek közül mindössze 2-nek tudjuk az alapítási évét:
1009 pécsi egyházmegye
1030 csanádi egyházmegye.
- Kelet-Mo- püspökségei az államszervező harcok sikereinek eredményeképpen létesültek. Az erdélyi egyházmegye kialakulása sajátos: 950 óta itt görög rítusú kereszténység létezett. 1003-ban István legyőzi Gyulát és latin rítusú püspökséget szervez.
- Az egri püspökség alapítása nem korábbi, mint Aba Sámuelnek és István húgának házassága, ami 1005-10 körüli időre tehető. A püspökség eredetileg a Körös-vidékéig, Ajtony még önálló territóriumáig húzódott.
- Nyitott kérdés a kalocsai püspökség, vagy érsekség kialakulása. A Duna-Tisza közének déli részére és a Szerémség keleti felére kiterjedő kalocsai egyházmegye létesítése összefüggésben lehet a Duna jobb partján élő fekete magyarok megtérésével, s ezek szerint Kalocsa alapítása is a 11.sz. első évtizedeinek végére tehető.
Legkésőbb 1010-re 7 egyházmegye, a veszprémi, esztergomi, győri, pécsi, erdélyi, egri, és a kalocsai már biztosan létezett. Nem tudjuk viszont meghatározni a váci és a bihari egyházmegye kialakulásának időpontját. A váci püspökség első említése 1075-ből származik.
Plébániák, monostorok
Mivel István tvk. együtt említi az ispánnal a papot, feltehető, hogy az első plébániák az ispáni székhelyeken létesültek. Nagyjából Kálmán korára alakult ki az ispáni székhely plébánosából a főesperes, és létrejött a vármegyei szervezettel kapcsolatban álló főesperesi szervezet, amely a világi egyházigazgatás középszintű szerve volt. Előrehaladhatott István korában az alsó szintet jelentő plébániahálózat kiépítése is. Már az I. tvk. tanúsítja templomok létezését. II. tvk. minden 10 falu építsen egy templomot, amelyet megfelelő anyagi javakkal kellett ellátni, ruhákról és oltártartókról a kir. papról és könyvekről a püspök gondoskodott.
A legkorábbi társaskáptalan, a székesfehérvári prépostság alapítása István nevéhez fűződik. Székesfehérvár csak István uralkodásának második felében jutott nagyobb jelentőségre. Esztergom mellett a 2. Székváros volt a szakrális székhely (koronázó hely) funkcióját vette fel később.
Frank mintára a fehérvári egyházat saját kápolnájává tette, s kivette a püspöki fennhatóság alól. Ugyancsak a „magánegyház”-jelleg érződik István monostoralapításain.
- pannonhalmi apátság – 1002. Évi felszentelés
- új bencés monostorok alapítása: Bakonybél
- 1019 Zalavári apátság
- 1038 pécsváradi apátság
István egyházszervező tevékenysége természetesen csak az alapok lerakását jelentette. Utódai alatt újabb püspökségek szerveződtek (Zágráb, Nyitra), kiépült a székesképtalanok rendszere, további kir-i alapítású társaskáptalanok jöttek létre, főesperesi hálózat fogta át az országot, növekedett a kolostorok, plébániák száma.
Szent László (1077-95)
Nagymértékben foglalkozott az egyház ügyeivel, tettei az egyház erősítését, kiépítését szolgálták.
- 1091k. zágrábi püspökség alapítása.
- A bihari püspökség kp-jának Váradra helyezése ® közlekedési szempontból.
- A kalocsai érsekség kp-jának délebbre (Bácsra) vitele ® déli irányú térítőtevékenység miatt.
A püspöki székhelyeken a püspököket segítő székeskáptalanok őse, a dómkolostor kialakulása Szent István kir. alatt vette kezdetét. Ez az intézmény olyan közösséget jelentett, amelyben világi papok, azaz kanonokok és bencés szerzetesek szerzeteseihez hasonló közös életet éltek a püspökökkel együtt. A tényleges székeskáptalan azáltal született meg, hogy a bencések a 11.sz. kp-étől kiszorultak onnan.
A nem püspöki székhelyeken létrejött káptalanokat társaskáptalanoknak nevezzük. A káptalani szervezet szélesebb körű elterjesztésében Lászlónak nagy érdemei voltak.
A káptalan élén: prépost.
Tagjai: kanonokok
Főbb tisztviselői:
- olvasókanonok /lector/- a káptalani iskolákat vezeti
- éneklőkanonok /cantor/- a liturgiát irányítja
- őrkanonok /costus/ - a kincstárat és a levéltárat felügyeli
- dékánkanonok /decanus/ - gondnoki és szervezeti ügyeket intézi.
Az ilyen papi testület nem tette lehetővé a házasságkötést.
A káptalani hálózat kiépülésének nagy szerepe volt a magyar iskolázásban. Az István korától kezdve működő bencés iskolák mellé felsorakoztak a kialakuló káptalani iskolák.
- Társaskáptalanokat a 11.sz-ban csak az Árpád-ház tagjai alapítottak.
- Az 1 a székesfehérvári prépostság volt
- László és Lampert herceg nevéhez fűződik a titeli társaskáptalan alapítása.
- Kiterebélyesedett László alatt a kpszintű egyházi igazgatási szervezet, amelynek 1 formáját István korában az ispán mellett szereplő pap /presbiter/ jelentette
- László korában felbukkant az achipresbiter, majd Kálmán korában archidiaconus név, s már kialakult formájában áll előttünk a főesperesi intézmény.
A főesperesek az alsópapság előljárói voltak.
1091 a somogyvári bencésapátság alapítása
1083. évi szentté avatások: Gellért, Imre, István
1092. évi szabolcsi zsinat 1 cikkelye már feltüntette Gellért, Imre, István ünnepét.
III. Béla (1172-96)
A kemény kéz politikáját érvényesítette a hatalma ellen bármilyen formában fellépő egyháziakkal szemben annak ellenére, hogy III. Sándor pápának tett esküjében 1172-ben lemondott az invesztitúrajog gyakorlásáról. Béla szilárdan maga mögött tudhatta a magyarországi klérust. A kir. Mindent meg tett az egyházak gyarapítása érdekében.
Ciszterci monostorok létesítése: Egres, Zirc, Pilisszentkereszt, Szentgotthárd, Pásztó.
Adományokat kapott: a nyitrai egyház, a pannonhalmi apátság, a templomos lovagrend, a fehérvári keresztesek, oklevélbe foglalta az aradi prépostság, a cégényi monostor, a fehérvári keresztesek birtokait.
A mo-i egyház szemben állt a görög rítusú kereszténységgel. Nem sikerült Bélának Esztergomban meghonosítania a keleti egyházhoz tartozó Rilai Szent Iván bolgár remeteszent kultuszát.
III. Béla avatta szentté I. László királyt 1192-ben.
Szerzetesrendek
Bencések:
Az első bencés, aki térítő szándékkal érkezett hazánkba, Brúnó, a Sankt Gallen-i kolostor szerzetese volt. Ő keresztelte meg Gézát és környezetét.
Kiemelkedő szerepet töltött be a kereszténység Mo-i megerősítésében Szent Gellért, aki a velencei bencés kolostorból, került Mo-ra.A Bakonyban remetéskedett, majd mint csanádi püspök, a Tisza-Maros vidékén élő magyarok megtérítésén fáradozott 1046-ban bekövetkezett vértanúságáig.
Az első bencés kolostor még Géza idejében jött létre Pannonhalmán, amelyet István tovább építtetett. István alapított apátságot Pécsváradon, Zalaváron, Zoborhegyen, Bakonybélben, Marosvárott.
I. András: Tihanyban 1055
I. Béla Kolozsmonostoron 1062, Szekszárdon 1062
Géza Garamszentbenedeken 1075
Szent László Mogyoródon 1077, Szentjobbon 1088, Bátán 1090, Somogyváron 1091
Ezen túlmenően a 11 és 12.sz-ban számos családi monostor is épült. Ezek nagy része a tatárjárást követően elpusztult.
A bencések a térítések után visszavonultak kolostoraikba. Foglakoztak orvoslással is. A bencések írták az első legendákat: Szent István nagyobb legendája, Hartvik legenda, Szent Imre, Szent László legenda.
Ciszterciek
1142-ben Cikádoron létesült az első ciszterci kolostor, amelyet III. Béla jóvoltából további alapítások követtek.
1179 Egres
1182 Pilis, Szentgotthárd
1184 Pásztó
1197 borosmonostori
1202 kerci
1232 Bélháromkúti
1234 péterváradi kolostor
A ciszterciek virágkor száz évig tartott 1180-1280. Ezt követően a rend hanyatlásnak indult
Premontrei
1130-ban érkeztek Mo-ra, hogy elfoglalják a számukra II. István által alapított váradhegyfoki prépostságot. Ezt követőleg még 6 kir-i és kb. 25 főúri alapítású prépostság szerveződött a 13.sz. kp-éig.
Jelesebb prépostság: jászói, túróci, leleszi
Főúri: csorna, türjei, zsámbéki.
A kolostorok mindenütt plébániákkal álltak kapcsolatban, a nagyobb kolostorok pedig hiteleshelyi tevékenységet is folytattak.
A premontreiek női ága: Boldogasszony leányai.
A 12.sz-ban telepedtek le hazánkban. Híres zárdák: Nyulak-szigete, Szeged, Somlóvárhegy.
Szemlélődő, zsolozsmázó életmód, kódexmásolás, egyházi ruhák készítése.
A török hódoltság alatt megszűntek.
Ágoston rendiek
A 13.sz-tól éltek nálunk Ágoston-rendi remeték.
Jelesebb kolostorok:
1270 Nagysáros
1272 Esztergom
1279 Pozsonyszentgyörgy
Pálosok
Szent Ágoston szabályai szerint rendezkedtek be a Mo-i remetékből a 13.sz-ban renddé szerveződött Remete Szent Pálról elnevezett pálosok.
A 13.sz elején nagy számban éltek mind a Mecsek, mind a Pilis erdőségeiben. A mecseki remetéket Bertalan pécsi püspök összegyűjtötte és 1225 körül a Patacs-hegyen kolostort építtetett számukra.
A Pilisben 1250 körül Özséb esztergomi kanonok a Szent Kereszt tiszteletére kolostort építtetett számukra.
Kolostorok: Piliszentlászló, Baranya, Sátoraljaújhely, Diósgyőr.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése