Hadügyi reform
Világossá vált, hogy a várszervezeten alapuló haderő is elavult, s a jövő a nyugaton már régóta meghonosodott páncélos lovasságé, amelyet viszont az ősi taktikát követő könnyűlovas íjjászokkal kell kiegészíteni.
- Kővárak építése. Tudatos várépítési programba kezdett. Nagybirtokosság. ® már Béla uralkodása végére a várépítések eltértek eredeti céljuktól. A várak egyre kevésbé stratégiai fontosságú helyeken épültek, s egyre kevésbé vállalhatták azt a feladatot, hogy veszély esetén nagyobb tömeget fogadjanak magukba. A vár egyre inkább az uralmi kp. Szerepét töltötte be. Szimbolizálta urának erejét.
- Fallal körülvett városok. Béla előtt csak 2-3 ilyen létezett. Uralkodása végére kb. 20. Mo-on először IV. Bélánál találkozunk tudatos várospolitikával, a nyugatabbra már megszokott városi önkormányzat meghonosításával. Mo-on a fehérvári jog volt a legelőkelőbb minta. Ez volt a kiváltságoknak az a köre, amellyel az első igazi magyar város, Székesfehérvár vallon eredetű polgárai rendelkeztek. Ezt kapták meg IV. Bélától még a tatárjárás előtt Nagyszombat, 1244-ben Pest.
Fehérvári jog:
- teljes önkormányzat,
- a város ügyeiben a városi tanács önállóan döntött
- a plébános választása is a polgárok hatásköre.
A hadsereg fejlesztése:
Korábban maroknyi báró és vitéz alkotta a kir-i hadsereg nehézfegyverzetű magvát. A birtokadományok folytán megerősödött az a társadalmi réteg, amely megengedhette magának a lovagi felszerelést: páncélt, sisakot, pajzsot, lándzsát, kardot.+ íj. Elsősorban az új várbirtokosokat lehetett ehhez a réteghez számítani, de a kir. másokat is megpróbált mozgósítani. A Felvidék csaknem lakatlan kir-i erdőségeiben szabad magyarokat juttatott földhöz olyan feltételekkel, hogy hadjárat esetén meghatározott számú páncélost állítsanak ki.
A nomád típusú könnyűlovasságot a székelyeken kívül a kunok voltak hivatva képviselni. Alföldi letelepítés. + a jászok
A hadügyi reform alapja lehetett volna a birtokadományok hűbéries színezetű feltételhez kötése, amely közvetlenül a tatárjárás után jelent meg Béla politikájában. Ezt az alapelvet nem sikerült véghezvinni- ellenkezés. Amit azonban nem sikerült a maga és a világi elit vonatkozásában elérnie, azt támogatta a nagybirtokosok, ill. a kis-és középbirtokosok kapcsolatában, vagyis azt a folyamatot, hogy a kir-i szerviensből magánszerviens és e minőségében a nagybirtokos magánhadseregének harcosa legyen. Ezzel a magánfamillia, ill. a magánhadsereg törvényességét biztosította, hisz ezek a nemesek döntő mértékben éppen a kir. fennhatósága alól kerültek a nagybirtok védelme alá. IV. Béla tehát, levonva a tatárjárás katonai kudarcából adódó következményeket, támogatta a magánhadsereg létrejöttét, megerősítését, és kényszerűségből ugyan, de részben rájuk alapozta az orsz. haderejét.
Ugyanakkor a kir. több eszközt figyelembe vett, hogy saját maga is tekintélyes haderő felett rendelkezzen.
1. A kunok visszahívásának hadászati okai voltak. Ok: mivel a kir-nak szüksége volt egy csak tőle függő, nagy létszámú seregre.
2. 1247. Szövetséget kötött a johannita lovagrenddel. Az ispotályosok elnyerték a Szörénységet, Kunországot. Feltétel: várakat kötelesek építeni, gondoskodni a terület védelméről.® nem váltották be a reményeket Béla 1260-ban felbontja a szerződést.
3. Létrehozta saját familiáját, ebben különböző társadalmi állású emberek hadi szolgálataira számított, páncélos fegyverben.
4. A városokat is katonák kiállítására kötelezte: Pest 10, Nyitra 12 páncélos.
5. Ezt az elvet az erdőispánsági zónában is érvényesítette. 1243-ban a szepesi lándzsás nemesség (a várjobbágysághoz hasonló társ-i csop.) terheit úgy szabályozta, hogy nem személyenként, mint könnyűlovas vonuljon hadba, hanem minden 4 család szereljen fel és küldjön a kir. seregébe 1 páncélost.® így mentesültek a szepesi ispán joghatósága alól.
6. Túróc, 6 család, 1 páncélos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése