Politikai szervezet:
A magyarok törzsszövetségéhez csatlakoznak a lázadó kabar törzsek és talán már ekkor a székelyek is. ( Nem tudjuk, hogy mit takar a fehér és a fekete magyar megkülönböztetés, de lehet, hogy etnikai különbségekre utal.) Az arab forrásokból tudjuk ( pl. Dzsajháni), hogy a nomádok élén 2 fejedelem áll:
szakrális uralkodó (bábkirály) létezett a kazároknál is, tényleges hatalommal nem rendelkezett. A tényleges hatalom a hadat vezető másik fejedelem kezében volt.
A források szerint a magyaroknál: k.n.d (kende vagy kündü) és d.zs.l (dzsula vagy gyula). A kende jelenti a névleges tisztséget, a gyula a hadvezért. Eszerint a magyarok átvették a kazárok politikai szervezetét. Ellentmondást jelent, hogy a szakrális uralkodó is király és ráadásul isteni eredetű, a 2-ős fejedelemség pedig monarchia. / A Kazár Birodalom utolsó szakaszára tehát nem lehet igaz a 2-ős fejedelemség, hiszen az isteni eredetű szakrális uralkodó mellett egy hadvezér nem lehet fejedelem./
A magyaroknál a 2-ős fejedelemség új formát jelentett, amely max. 50 évig létezhetett. Ahhoz, hogy a fejedelem hatalma névlegessé váljon, idő kell. Ez a szakrális fejedelem léte ellen szól. A kende tisztséget azonban lehet másként is értelmezni. A kende a kazároknál a 3. legnagyobb tisztség volt. Valószínűleg a horka valamilyen bírói feladattal rendelkező tisztség volt, de személynévként előfordul az erdélyi Gyula udvarában is.
A törzs-nemzettség- nagycsalád volt a társadalom felépítése. Alapvető egység, tehát a nagycsalád. (ennyi ember kellett az állatállomány ellátásához.) Nagycsaládok szerint osztották fel a szállásterületeket. A nemzettség már nemcsak vérségi kapcsolatot jelentett, még kevésbé a törzs. Ezt bizonyítja a vérszerződés rítusa is. A törzs itt már mint politikai és területi képződmény jelenik meg.
Honfoglalás kori társadalom:
bomló törzsi nemzetségi társadalom. Jogilag mindenki egyenjogú és szabad, de vannak már vagyoni differenciák (ettől bomló). A törzsi-nemzetségi arisztokrácia elkezd vagyonosodni. kialakul a katonai kíséret rétege, ami már nem végez termelőmunkát, csak hivatásszerűen katonáskodik. Ők alkotják a fejedelmek, törzsfők, nemzetségfők kíséretét és biztosítják hatalmukat. A háború így a nomád állam létszükségletévé kezd válni. A kalandozások megindulása tehát szükségszerű.
Ebben az időben hadifoglyok még nincsenek, mert eladják őket, vagy a győzelem után visszaváltják. ( előfordult olyan is, hogy a hadifoglyokat egy újabb csatában maguk előtt hajtják a harcosok, így nagyobbnak tűnik a seregük.)
A magyarok társadalma
- Hosszú időn keresztül László Gyula nézete volt meghatározó: a nagycsaládi szervezet lehetetlenné tette a társadalmi rétegződést, nem volt szolga és szabad réteg, mindenki szabad volt.
- Később már 3, 4-5 társadalmi réteggel számoltak
- Kniezsa István már azt feltételezte, hogy a honfoglaló magyarok soraiban jelentős szolgaréteg volt.
- Echart Ferenc szerint létezett egy török eredetű vezető réteg és a szolgák magyarok voltak, mivel 11-12.sz-i szolganeveink döntően magyarok.
- Györffy György társadalomképe:
1. Nemzetségfők
2. Jobbágyság, katonai kíséret
3. Inség (szolgaság)
- Györffy e tagozódásból vezette le az állammá szerveződést. A kárpát-medencei avarok és szlávok az ínségbe és a jobbágyságba kerültek be Györffy szerint.
- Szőke Béla elmélete:
1. gazdag, vezető réteg
2. középréteg
3. köznép
- Az addig szlávnak minősített régészeti hagyatékot Szőke B. a honfoglaló magyar köznép régészeti hagyatékának tette meg.
- Györffy és Szőke elmélete szűk körre korlátozta a szlávok szerepét.
- A kutatók megegyeztek abban, hogy a magyar köznép földet művelt, adózott, tehát alávetett népelem volt.
Kristó áttekintése a nomád népek társadalmáról általában:
- A nomád társadalmakban van társadalmi tagozódás.
- A türköknél, pl. kialakult a (vezető réteg, szűk körű kíséret, türk tömegek) 3-as tagozódás.
- A korabeli írott források a felső réteggel foglalkoztak, mivel ők álltak az élen, ők jelenítették meg a társadalmat.
- A lovas nomádoknál a nép és a harcos azonos fogalmak (minden férfi katona)
- A kozákoknál ez a „népi hadsereg” a 9-10sz. fordulójára megszűnt.
- De! a 9-10.sz-i magyarság nem érkezett el a fejlődés e fokára.
- Kristó ezért elutasítja Révész László nézetét, miszerint a 9-10.sz-i magyar hadsereg egyik felét zsoldosok, a másik felét gazdagok állították ki.
- A magyar szakirodalomban évtizedek óta uralkodó álláspont, hogy a magyar haderő és a magyar társadalom nem esett egybe.
- E feltételezésnek azonban az írásos források ellent mondanak, és azt mutatják, hogy a hadjáratokban a teljes férfinépesség részt vett.
- Elítéli a Szőke B. féle köznép meglétét, akik nem lehettek földművelők, mert a földművelők idegen etnikumhoz tartoztak.
- A köznép nem lehetett nagy számú, mert a nomád életforma magas létszámú népet nem tudott eltartani.
- A köznép nem volt alávetett, jogi értelemben szabad volt.
- Nem lehetett ugyanabból az etnikumból való, amely a nomád birodalmat alkotta, mert a nomádállam saját etnikumú népét nem süllyesztette le.
¯
A Szőke- Györffy féle magyar köznép nem létezett.
Csak 9.sz. végi és 11.sz-i forrásaink vannak a társadalomra vonatkozólag.
- Nem igazolható az a tétel, hogy a 10.sz-ban csak a felső réteg rendelkezett fölös számú lóval.
- Kristó értelmezésében Szent István törvényeit használta fel. Eredményei:
1. Nem létezhetett a Szőke- Györffy féle jól tagolt társadalom, mert István törvényei éppen a szabadok lesüllyesztésére irányultak. Ha ez már a 10.sz-ban megvolt, miért kellett István törvényeinek ezzel foglalkoznia?
2. Még a 11-12.sz-ban is igényt tartottak a vulgáris részvételre a háborúkban. A 10.sz-ban akkor főleg részt vettek a közrendűek a kalandozásokban!
Kristó társadalomképe:
- A magyaroknak a 870-940-es években voltak előkelőik.
- Bizonyos személyek rendszeresebben csatlakoztak a kalandozó hadjáratokhoz, mint mások, belőlük alakult ki a katonai kíséret.
- A társadalom többségét a szabad nomádok alkották, akik egyszersmind harcosok is voltak.
- A magyarok száma kb. 70 ezer, a kabaroké kb. 30 ezer.
- A kabarok a dombvidéken települtek meg (Mátra, K és É-Dunántúl).
- A földművelést nagyobb mértékben a leigázott őslakosok, rabszolgák, foglyok végezték. (szlávok,)
- Tőlük élelmiszer-adót hajtottak be
Nemzettség, Törzs, Törzsszövetség:
- A nagycsaládok vizsgálatát az adatok hiányossága nem teszi lehetővé.
- László Gy. teljesen összemosta a nagycsaládot és a nemzettséget (nála a nemzetség oldódik fel a nagycsaládban) a valóságban a nagycsalád oldódott fel a nemzettségben.
Nagy Gyula nézetet:
- A honfoglaló nemzettségek Szent Istvánnal születtek
- A Szent István által megadományozottak lettek az új nemzettségek megalapítói.
- A nemzettségeket és a törzseket azonosította egymással.
Hóman Bálint:
- A 9.sz-ban a társadalmi együttélés alapja a család és a nemzettség.
- Az alsóbb rendű elemek ( idegenek, szolgák) nem tartoztak a nemzettségekhez.
- A vagyon a nemzettség közös tulajdona volt.
- A nemzettséget a királyság sem tudta felszámolni.
- A 11.sz-ban a nemzettségeket a kir. magánhatalmi szervezetén kívül álló magyar birtokosok és ezek szolgái jelentették.
Györffy György: (rokonság)
- A vármegyét a nemzetségi szálláshelyekből ill. a várral rendelkező nemzetségfő uralmi területéből származtatta.
- Györffy szerint bizonyos nemzetségfői genusok a 10.sz-i nemzetségi szervezet folytatói.
- Rokonságon alapuló nemzettséget tételez fel.
¯
Későbbi munkáiban ezt megváltoztatja.
- A vármegyés elmélet is módosul: „ A vármegye egy-egy nomád módon országló főember uralmi területéből alakult, amit a magyar történeti szóhasználat tévesen nevez a nemzettség szállásterületének”.
Szűcs Jenő: (politikai társadalom)
- A nemzettség korán elvesztette vérségi jellegét.
- Már az 5.sz-i magyar nemzettség sem vérségi, hanem politikai szervezet.
- A Kárpát-medence megszállása nemzettségeként történt, ebből alakult ki a feudális állam területi alapja.
- Tagadja a 13.sz-i és honfoglalás kori nemzettségek azonosságát.
Kristó Gyula: (vérség)
- A honfoglalás kori nemzettségek vérségi alapon szerveződtek.
¯ Bizonyíték:
1. A nomád népeknél csak vérségi alapon szervezett nemzettség létezett. (ez lehetett fiktív vérségi kapcsolat is)
2. A 13.sz-tól a forrásokban felbukkanó nemzettségek vérségi jellege.
- A nemzetség a magyar táradalom egészét átfogta, elvileg és gyakorlatilag senki sem volt nemzetségen kívül.
- Valószínű, hogy a szlávokat, avarokat is nemzetségükbe fogadták.
- A nomád típusú nemzettség bomlása Szent Istvánnal kezdődött.
- A 11.sz-ban számos törvénycikk vall a vérségi alapú berendezkedés meglétéről. Pl. a rokonok vezekelnek, ha nem hívnak papot a haldoklóhoz (István). A varázsló felett a megrontott v. rokonai ítélkeznek (István)
¯
- A nemzettség ítélkezési jogából is megőrzött valamit.
- A 13.sz-ban 3 féle nemzetség alakul ki: úri, v. nemesi; várjobbágyi, alávetett.
1. Úri, v. nemesi: E nemzetségek a 10-11.sz. fordulóján v. később élt személyek nevével esnek egybe, ezektől származtatják magukat ® egyetlen olyan nemzetség sincs, amelynek névadó őse Szent István előtt élt volna.
2. Várjobbágyi: Formailag nem kellene elkülöníteni az úri nemzetségtől, mert minden oklevélben a megjelölésük: de genere. Őseik a Szent István kori milesek. Várjobbágyi eredetű nemzetségek bizonyíthatóan csak a 13.sz. 2. Harmadában fordulnak elő.
A törzzsel kapcsolatos feltevések:
Hóman Bálint:
- A törzs a nemzetségek katonai célú szövetkezése. Mesterséges politikai alakulat.
Györffy György:
- A 10.sz-ban a 7 törzs, mint politikai realitás, már nem létezett.
Meterházy Károly:
- A magyarság esetében semmi szerepe nem volt a törzsneveknek a feudális rend kialakulásában.
Kristó Gyula:
- Létezett a törzs.® Bizonyítékok:
1. B. Konstantin 950 k. 8 törzs nevét sorolja fel.
2. Anonymusnál fennmaradt Hetmoger megőrző kifejezés.
3. A 7 törzs nevét a Kárpát- med-ben megőrző helynévanyag.
A törzsszövetség kérdése:
- A törzsszövetség elsősorban terminológiai kérdés, mert társadalmilag a törzsek csoportosulása a törzsszövetség és ez nem kérdéses.
- Létrejötte: 830 k. (Kristó szerint)
- Török mintára jött létre, de etnikuma magyar.
- A törzssz. Mint a legmagasabb szintű politikai képződmény csak 2 évtizedig állt fenn, a 850-es évekig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése