Kora középkor 2.

 A szokásjog rögzítette mind a parasztok, mind a földesúr jogait és kötelezettségeit, ezért ezek az idő múlásával nemigen változtak.

- az uradalmi körzetek vallási egységet is alkottak.

- a földesurak főbb udvarházaik közelében kápolnát, templomot építettek, azt földadományokkal látták el, s maguk nevezték ki a plébániai teendőket ellátó plébánosokat.

 

A kp.kori nagybirtok patriarchális jellegű intézmény volt. A földesúr nemcsak dominus, azaz úr, hanem senior, vagyis az idősebb, a család legidősebb tagja, akinek hatalma kiterjed az általa oltalmazott familiára. Ennek megfelelően a birtokon élőket nevezték iunioresnak, fiatalabbnak.

 

12. sz. újabb agrárforradalom:

-          a szűzföldek feltörlése

-          a nagy telepítési mozgalom átalakította a nagybirtok struktúráját, gyökeresen megváltoztatta a függő parasztság helyzetét

-          a kereskedelem fellendülése

-          a pénzgazdálkodás kibontakozása is változtatásra ösztönözte a földesurakat

-          fokozatosan felhagytak a majorsági gazdálkodással,

-          saját kezelésű földjeiket v. telkekké alakították, v. bérlet formájában adták ki a parasztoknak

-          a robot megszűnt

-          a jobbágyok v. pénzen megváltották, v. pzjáradékká alakították át szolgáltatásaikat.

 

Kézművesek

 A kpkori nagybirtokon sokan éltek olyanok, akik kézműipari termékekkel foglalkoztak. Őket ministerialisnak nevezték, feladatukat pedig ministeriumnak. A ministerialis általában olyan nem szabad személyt jelentett, aki nem mezőgazdasági termeléssel foglalkozott, hanem különféle speciális feladatokat látott el az úr szolgálatában. Pl. kézműipari munka.

 

Külön rendelkeztek a nők ipari tevékenységével kapcsolatban: műhelyeik jól legyenek berendezve.

Nagy apátságokban is találkozunk ilyen, ipari munkát végző ministerialisokkal . A Sain-Germain-des Prés apátságban bizonyos jobbágyok iparcikkekkel adóztak a kolostornak: len- és gyapjúingekkel, kapákkal, szőlőkarókkal, hordókkal, üstökkel stb.

A 9.sz.-ban a források gyakran említik a „fríz posztót”, amely eljutott a birodalom távolabbi vidékeire is, kiváló minőségű és ragyogó színű volt.

 

Kereskedelem és forgalom

 

Az ókorból a kp.korba való átmenet jelentős része már a 3. és 5. sz. között végbement:

• - a népesség csökkenése
• a ny. elszegényedése
• a városok hanyatlása
• a gazd-i élet súlypontjának áthelyeződése a városokból a nagybirtokokra
• ált-os visszaagrárosodás

a ker. és a pz forgalom nem tűnt el teljesen. A Földközi –tg-en nem szűnt meg a hajó- és áruforgalom, ha élénksége, volumene csökkent is.

A gazd-i konjunktúra, a forgalom emelkedésének és csökkenésének ritmusa eltérően alakult a Nyugat különböző vidékein.

 

6.sz. 2. f. a langobárd hódítás megbénította az észak-itáliai kikötőket, s a forgalmat átirányította a frank Galliába →gazd-i fellendülés

Marseille, Narbonne, Arles kikötőibe rendszeresen érkeztek hajók Keletről. Innen a Rhône és a Saône folyók mentén vezetett tovább az út észak és nyugat felé, a Szajna, a Maas és a Mosel völgyébe. A Meroving Gallia városaiba keleti kereskedők luxuscikkeket szállítottak.

Vezető szerepet a szírek játszottak. Zsidók, görögök is.

 

7.sz. megélénkül a ker. Angliával – újabb kikötővárosok létesítése.

7.sz. 2.fele: a frank bir-ban visszaesett a ker-i forgalom. A keleti kapcsolatok egy időre csaknem befagytak. Az aranypz fél évezredre eltűnt a forg-ból.

 

7-8.sz élénkülő kereskedelem Észak-Itáliában Bizánccal.

9.sz. megélénkül a vízi ker. a folyók mentén ker-i telepek jöttek létre.

A keleti mediterrán ker. elsorvadt, a belső északi forgalom vált dominánssá. Mindennapi fogyasztás a luxussal szemben: gabona, só, bor, posztó, prém, fém stb.

Ekkoriban kezdenek kiemelkedő szerepet játszani a tengeri ker-ben – a frízek mellett- a vikingek. Frank, brit.

A svédek kiépítették a híres keleti kereskedelmi útvonalat a fejlett délkeleti civilizációk, Bizánc és az arab birodalom felé: a Balti-tengertől Novgorodig, onnan a Dnyeperen v. a Volgán a Fekete-tengerig, ill. a Kaszpi-tengerig, e tengereken át pedig Konstantinápolyig és Bagdad felé.

A svéd ker. kp-ja: Birka volt

A svéd, frank, angol és fríz ker-ők fő találkozási helye  a 9.sz-ban Dánia déli részén Haithabu volt.

Fontos szárazföldi útvonal volt még: a Kijevből Krakkón és Prágán át Mainzba is.

9-10.sz. Mediterráneum→ Velence kiemelkedése.

- az ezredfordulóra kulcsszerephez jutott Bizánc kereskedelmében.

- dél-Itália városai Nápoly, Amalfi, Salerno, Gaeta ekkor élték virágkorukat. → ker. Bizánccal, arabokkal, szicíliaiakkal.  

 

9.sz. kp-e. A Karoling-kor gazd-i fellendülésének  vége.

Ok:

- É: a normannok támadásai→ lerombolták Quentovic és Duursede kikötőket, + rendszeres fosztogatások

- D: az arabok támadásai→ ue. Itáliában, Provenceban, elvágták az Alpokon átmenő forgalom útját. Elf. Szicíliát, Korzikát, a Baleár-szigeteket, hídfőállásokat szereztek D-Itáliában is.→ a Földközi-tenger ny-i medencéje arab ellenőrzés alá került.

- 10.sz + a magyarok is.