I. László /1077-95/
Az új rend megszilárdulása I. László és Könyves Kálmán uralkodása a uralkodása alatt következett be. Az 1077 tavaszán megkoronázott László bátyját, I. Gézát követte a trónon, miután közös erővel kitúrták a már gyermekkorában megkoronázott Salamont, I. András fiát. Salamon még László korában is élt, de apósa Henrik császár nem tudta támogatni az invesztitúra háború miatt. Salamon végül a besenyőkhöz menekült, és ott is halt meg.
A XI. sz. második felére kialakult egy súlyos társadalmi probléma:
A hosszúra nyúlt válság miatt megszűnt a közbiztonság.
Elsősorban a lopás öltött tömeges méreteket. A probléma ellen a király kénytelen volt törvényeket hozni. László I., II., III., törvényei éppen fordított sorrendben készültek, mint ahogyan később összegyűjtötték őket, és nem 3, hanem legalább 5 alkalommal hozták őket.
Széles körű nyomozás indult meg a tolvajok felkutatására országszerte. A perekben a bizonyítás középkori módját, az istenítéletet alkalmazták. (tűz-, vízpróba) A törvények rendkívül szigorúan büntették a lopást: ha egy szabad ember 10 dénár értékén felül lopott, egész vagyonával együtt elveszett. A törvény büntette a tolvaj elrejtőjét is. A lopást gyakran büntették szolgaságba süllyesztéssel. A király fellép az asylum-jog ellen is, így az egyház sem nyújthat többé menedéket a bűnösöknek.
A lopott áruval kereskedőt és a kereskedés tanúit is tolvajként kellett kezelni. A szabadok főkent jószágot lopnak, hogy termelőeszközhöz jussanak így. Az anarchikus időszak alatt ugyanis a szabadok ( comes, miles, vulgares ) elveszítették megélhetésük alapját. Mivel saját földjük nem volt, más földjére kellett telepedniük, így viszont szolgává, fél szabaddá váltak. Sokan nem akarták bejárni ezt az utat, ezért loptak.
A harmadik megoldás a kóborlás volt. Sokan húzódtak a gyepű vidékekre is. A király a kóborlók ellen is hozott törvényt. A vándorlók zömét a kötöttségek elől menekülő szabadok és kisebb részben szökött szolgák adták. László külön tisztséget hozott létre a kóborlók összegyűjtésére. Ez volt a joccedeth (jók, javak összeszedője). Az összegyűjtött kóborlókat minden évben, Szent Mihály napján (ha gazdájuk nem jelentkezett értük), szolgaállapotúvá süllyesztettek.
A kóborlók, tehát a király, a comesek és az egyház szolgáivá lettek. A szolgasorba való süllyesztés azért volt gyakori, mert így lehetett munkaerőhöz jutni. A király érdekeltté tette a kóborlók összegyűjtésében a megyéspüspököt (tized) és az ispánt (1/3-ad rész adásával a javak értékéből). A király metiltotta az állatok külföldön történő eladását. Előbb engedélyt kellett kérni a határispántól és vámot kellett neki fizetni.
§ III. tvk. 1077 körül keletkezett.
§ II. tvk. világi jellegű tv-eket tartalmazott. 18 cikkelyt tartalmazott, és feltehetőleg 2 részből állt.
9 cikkely: a tolvajlás visszaszorítása. A büntetések nem enyhültek az előző tvk-höz képest ® tehát a lopást nem tudják mérsékelni.
9 cikkely: széles körű, de a lopás a motiváló tényező. Kóborlás.
- Az állattolvajok utáni nyomozás.
- Az engedékeny bíró elveszíti javait, és szolgaságba kerül.
- Csak vásáron lehetett kereskedni, amiről szerződést kellett készíteni.
- Emberölés: ha az elkövető 110 pénznél kevesebb vagyonnal rendelkezett® elveszítette szabadságát. ® a jogi helyzet hozzáigazítása a tényleges vagyoni helyzethez, vagyis a vétkes szegénynek a szolgák között van a helye. Hasonló a törekvés a más házát megtámadó nemes, vagy vitéz büntetése esetén is. Ha elegendő vagyona van, vagyonának 2/3-a bánja a bűntettet, ha nincs elegendő vagyona eladják szolgának.
- Több cikkely korlátozta a lovak és ökrök kivitelét külországba. ® a kir. engedélye volt szükséges.
§ I. tvk. 1092-ben keletkezett, és zsinati határozatokat tartalmazott. Több zsinat anyagát foglalja össze. Vallási, egyházi tárgyú cikkelyeket foglal magába a tvk. (42)
A szabolcsi zsinat összehívása azzal az 1091. Évi politikai irányváltással kapcsolatos, amelynek során László elfordult II. Orbán pápától, és a német uralkodó által elismert ellenpápa támogatóinak soraiba lépett.
- a cölibátus: Nálunk ekkor még nem vezetik be, csak a papok 2. házasságát tiltják meg, de az is tilos elvált, özvegy vagy erkölcstelen nővel.
- Számos cikkely védte az egyházak vagyonát,
- szabályozta a tizedfizetést.
- A megkeresztelkedett izmaelitákat óvta a régi vallásukhoz való visszatéréstől ® asszimiláció
- A zsidók esetében az elkülönítés: a zsidóknak meg kellett válniuk keresztény feleségüktől vagy szolgájuktól.
- A tvk. szerint templomokat a püspököknek kell rendben tartani, kivéve ha a templom háború miatt dőlt össze, mert akkor a király köteles rendbe hozatni.
- Már csak 1 cikkely foglalkozik a pogány vallást gyakorlókról: 1 ökör.
- Annál több gondot jelentett a templomba járás.
- A hitéletek igyekeznek a templom köré kötni, hogy az emberek ne csatlakozhassanak a korban terjedő eretnekmozgalmakhoz. Erre vonatkozik a templom mellé temetés.
- Az egyházi ünnepeken kötelező volt a templomba járás.
- Több cikkely foglalkozik az apát és a szerzetesek helyzetével. Az apátot a püspök fennhatósága alá rendelte a király.
Egyházpolitika
- Nagymértékben foglalkozott az egyház ügyeivel, tettei az egyház erősítését, kiépítését szolgálták.
- 1091k. zágrábi püspökség alapítása.
- A bihari püspökség kp-jának Váradra helyezése ® közlekedési szempontból.
- A kalocsai érsekség kp-jának délebbre (Bácsra) vitele ® déli irányú térítőtevékenység miatt.
A püspöki székhelyeken a püspököket segítő székeskáptalanok őse, a dómkolostor kialakulása Szent István kir. alatt vette kezdetét. Ez az intézmény olyan közösséget jelentett, amelyben világi papok, azaz kanonokok és bencés szerzetesek szerzeteseihez hasonló közös életet éltek a püspökökkel együtt. A tényleges székeskáptalan azáltal született meg, hogy a bencések a 11.sz. kp-étől kiszorultak onnan.
A nem püspöki székhelyeken létrejött káptalanokat társaskáptalanoknak nevezzük. A káptalani szervezet szélesebb körű elterjesztésében Lászlónak nagy érdemei voltak.
A káptalan élén: prépost.
Tagjai: kanonokok
Főbb tisztviselői:
- olvasókanonok /lector/- a káptalani iskolákat vezeti
- éneklőkanonok /cantor/- a liturgiát irányítja
- őrkanonok /costus/ - a kincstárat és a levéltárat felügyeli
- dékánkanonok /decanus/ - gondnoki és szervezeti ügyeket intézi.
Az ilyen papi testület nem tette lehetővé a házasságkötést.
A káptalani hálózat kiépülésének nagy szerepe volt a magyar iskolázásban. Az István korától kezdve működő bencés iskolák mellé felsorakoztak a kialakuló káptalani iskolák.
- Társaskáptalanokat a 11.sz-ban csak az Árpád-ház tagjai alapítottak.
- Az 1 a székesfehérvári prépostság volt
- László és Lampert herceg nevéhez fűződik a titeli társaskáptalan alapítása.
- Kiterebélyesedett László alatt a kpszintű egyházi igazgatási szervezet, amelynek 1 formáját István korában az ispán mellett szereplő pap /presbiter/ jelentette
- László korában felbukkant az achipresbiter, majd Kálmán korában archidiaconus név, s már kialakult formájában áll előttünk a főesperesi intézmény.
A főesperesek az alsópapság előljárói voltak.
- Támogatta a templomokat, apátságokat
1091 a somogyvári bencésapátság alapítása
1083. évi szentté avatások: Gellért, Imre, István
1092. évi szabolcsi zsinat 1 cikkelye már feltüntette Gellért, Imre, István ünnepét.
Külpolitika
László uralkodásának nagyobb része a pápapárti politika, a német uralkodóval való szembenállás a jellemző. A trónról letaszított Salamon IV. Henrik támogatását élvezte. László ezéert Rudolf ellenkirállyal kötött szövetséget.
1079 László hadjáratot vezetett az orsz. nyugati peremére, ahol Salamon tényleges hatalmat gyakorolt. ® Moson várát visszafoglalja. ® Salamon hatalma Pozsonyra és környékére szorult vissza.
1079 Henrik betör az országba, de nem tudja visszaállítani Salamon uralmát.
1079 tavasza VII. Gergely elismerte Lászlót tv-es kir-nak.
1081 Salamon meghódol László előtt.® László ettől kezdve számít legitim uralkodónak.
1082 Salamon merényletre készült László ellen ® elfogják, Visegrád, börtön. 1083-ban szabadult és elhagyta az orsz-ot, és a besenyőkhöz ment.
1085 a besenyők betörnek az országba®László győz
Külpolitikai irányváltás
1091 elfoglalta Horvátországot. Élére, bátyja, Géza fiát Álmost nevezte ki. ® a hódítás II. Orbán pápa nemtetszését váltotta ki®László szakít a pápapártiakkal és IV. Henrik oldalára lép.
1091 a kunok betörtek az országba és végigpusztították Kelet-Mo-ot. ® László győz
Élete utolsó éveiben sorra hadat vezetett a szomszédos országokba.
1092 Vaszilko orosz nagyfejedelem ellen indult, mert a kunok az ő tanácsára támadtak Mo-ra.
1093 Wladiszlaw Herman felkérésére és megsegítésére Krakkó alá vonult, s ostromzár alatt tartotta a lengyel fejedelem iránt hűtlen várost.
1095-ben a cseh belviszályokba kívánt beavatkozni, de betegsége megakadályozta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése