Kálmán/1095-1116/
Uralkodása egészén végighúzódott a mellőzött Álmosnak és híveinek fenyegetése. Trónra lépése után Kálmán hazahívta Álmost Horvátországból, és a nyitrai és a bihari dukátus átadásával kárpótolta.
1098-tól Álmos folyamatosan támadta a kir-t.
- Az elvi megfontolások alapján hozott döntéseivel megerősítette a kora kp.kori magyar államot.
- Növelte a külkereskedelmi forgalmat
- Adóreformot vezetett be
- Szélesítette a katonáskodók körét
- Külpolitika: a reformpápaságot támogatta
- Ker. hadjáratok: az 1 csapatot megsemmisíti, Bouillon Gottfrid-et átkíséri az országon.
- 1097 Elfoglalta Horvátország déli részét, + a dalmát szigeteket. 1102 horvát kir-lyá koronázzák.
- 1099 kihasználva az orosz fejedelmek közötti trónviszályt, betört Halicsba; vereséget szenved.
- Megszerzi a dalmát városokat (Trau, Spaleto, Zára) megerősíti a kiváltságaikat.
- A báni hatáskört kiterjesztette egész Horvátországra és Dalmáciára.
- 1106 a dalmáciai hódítás pápai elismertetéséért lemondott az invesztitúra jogáról
- 1112-13 a nyitrai püspökség alapítása
- 1113-ban Kálmán Álmost és fiát Bélát megvakíttatta. A belső megosztottságot erősítő dukátust megszüntette és a trónörökös területéül a dalmát-horvát kir-ságot jelölte ki.
- Törvényei több mint 100 évig érvényes rendelkezéseket hozott.
- Bíráskodási reformot hajtott létre
- Uralkodása idején alakult ki a kp.kori Mo. közjogi szerkezete.
Törvénykezése
3 tv-kezési emlék maradt ránk: 2 dekrétum; I. esztergomi zsinat határozata. A II. tvk. 3 különböző alkalom jogalkotásának darabjait őrzi: 1 rövid zsidó tv-t; 1 zsinati töredéket és a II. Zsinat cikkelyeit.
I. tvk. 84 fejezet a Zemplén megyei Tarcali gyűlés döntései.
A tv. alkotását azok a változások indokolták, amelyek a Szent István korától eltelt 100 év alatt végbementek. A tvk. az állam és az egyházi élet széles körét szabályozta. István és László tv-eihez enyhébb.
Tolvajlás
- Sokkal kevesebbet foglalkozik vele, mint László
Ok: a lopás már nem volt a társadalom alapvető kérdése.
Társadalmi magyarázata van annak, hogy míg László tv-ei tolvaj szabadok és szolgák esetében külön büntetést írtak elő, addig Kálmánnál a büntetések egységesek, az elszegényedett szabadok lényegében már lesüllyedtek.
A tolvajokra kirótt büntetések is enyhültek.
Ki a tolvaj: aki 4 lábú barmot, 1 barom árát kitevő értéket, vmint20 dénárt érő ruhát lopott.
Tetten ért tolvaj: 15 éven felüli gyerekeit szolgaságba taszította.
Templomba menekülő: ha beismeri, nem kell megvakíttatni, ha nem, akkor igen.
Ha ártatlanokat illetnek tolvajlással: a vádlónak súlyos büntetés.
Kóborlás, vándormozgalom
- Földjükről elűzött lakosok, akiknek ha másutt nem volt földje, vissza kellett térniük, de ha közben földjeik a monostorok, egyházak kezére kerültek, és ők másutt földdel rendelkeztek, eredeti földjük a megadományozottnál maradt.
- Amikor a kóborlót urának kell kiváltania, kir-i engedély nélkül senki sem tarthatta magánál, s nem lehetett eladni.
A kir-i hatalom erősítése és a kir-i népek
- A kir-i birtok megőrzésére, a kir.i vagyon védelmére törekedett
- Intézkedett az egyházi kézen lévő felesleges, vmint a világi tulajdonba került, nem István kir. által adományozott halászóhelyek visszavételéről® tehát hozzányúlt az egyházi vagyonhoz.
- A szentjobbi egyházat megszüntette. László privilégiumát a tűzbe vetette, és a monostor birtokot világi előkelők kezére adta.
- A kir-i vagyont Kálmánnak védenie kellett a megyésispánnal, mint kir-i tisztségviselővel szemben.
Bírósági szervezet
Bírósági fórumként szerepelt: kir, + udvar, nádorispán, püspök, püspöki zsinat, megyésispán, megyei bíró, bíró, főesperes.
Legalsóbb fórum: az egyházi kézen lévő istenítélet volt.
A kereskedelem fejlődéséről számos cikkely tanúskodik. A dekrétum 3 fajtáját különbözteti meg:
- a termelő saját termékét vitte a piacra
- a helyi kereskedelem ebből tartotta fenn magát
- távolsági kereskedő- meggazdagodás
Tiltja az élőállat külföldre vitelét®szigorítás Lászlóhoz képest® a magyar mezőgazdaság, ill. a haditechnika megnövekedett munkaerő-szükségletére utal.
Egyházi jellegű tv-ek
- Nem engedi elvenni az egyháznak adott erőket
- A vámokat és az adók tizedét a püspöknek rendelte
- A másodszor nősül papokat}
- Akik özvegyeket vettek el} a házasságot fel kellett bontania
- Akik eltaszított asszony vettek el}
- Egyházi személy nem öltözzön világi ruhába
- Szorgalmazta, hogy az elhaltakat a templomok körüli temetőkben temessék el® megvalósult.
- A boszorkányokról pedig, mivel hogy nincsenek, semmiféle vizsgálatot ne tartsanak
Izmaeliták, zsidók
Izmaeliták: beolvadás: csak keresztényekhez adhatták feleségül lányaikat, disznóhúst kellett enniük, templomba járás.
Zsidók: elkülönülés: csak püspöki székhelyen lakhatott, földjét kizárólag pogány szolgával műveltethette.
II. tvk. nyitórésze 7 szakaszból álló zsidótv. Vallási kérdésként kezelte a zsidók ügyét.
- A zsidók a kir. alá tartoztak
- A kir. megtiltotta a keresztény szolgák adásvételét és tartását
- Szabályozta a keresztények és a zsidók közötti kölcsönügyleteket
- Elrendelte az adásvételek írásba foglalását
I. zsinat 72 cikkely
- A papi fegyelem erősítése
- Ha a püspök házas volt, csak felesége hozzájárulásával foglalhatta el székét.
- A püspök fiai helyett az egyházat gazdagítsa
- A püspök felesége püspöki birtokon nem lakhatott
- Az apátokat a püspök fennhatósága alá helyezte, s az apát feladatává tette a kolostor vagyonának gondozását
- A házas áldozópapok megtarthatták feleségüket, de a nőtlenek már nem nősülhettek
- Fellépett a részegeskedő, ágyast tartó, tolvaj papok ellen
- Egyházi személyekre az egyházi tv-ek érvényesek
- Megtiltotta az egyházi személyek tanúskodását
- Fellépett a pogány szokások őrzői, az egyházi ünnepek
II. zsinat 16 cikkely
- Az egyházakban naponta imádkozzanak a kir-ért, orsz-ért
- Leszögezi a házasság felbonthatatlanságát
- Rendelkezett a házasságkötés módjáról
- Azt a templommal rendelkező falut, amely eltávolodott templomától, visszatérésre kényszeríti.
Egy későbbi zsinati határozatból csak 2 cikkely maradt ránk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése