II. András /1205-35/
Uralkodásának első másfél évtizedében egymást követték a halicsi hadjáratok.
1205-ben felveszi a Halics és Ladoméria uralkodója címet® nincs tartós eredmény.
1213 Gertrúd megölése
1215 újranősül, bizánci hercegnő.
1217-18 hadjárat a szentföldre
Az új berendezkedés politika: azt hitte, hogy lemondhat a domaniális jövedelmekről, s elég a regálék bevétele. 1217-ig a kir-i megyék és várföldek rendkívüli mértékű eladományozásával a korábbi kir-i bevételek alapján juttatta az egyházi és világi előkelők kezére. Az ennek következtében megcsappant kir-i jövedelem pótlására rendkívüli adókat vetett ki, és igyekezett növelni a regálékból, a pénzrontásból származó jövedelmeket.
- Az orsz. peremterületeinek benépesítésére és a határok védelmére törekedett.
1224 a Dél-Erdélyben élő szászokat az ún. Andreanum levéllel kiváltságolta.
- Szabályozta az adózásukat és katonaállításukat, területüket, a Szászföldet pedig közös tulajdonuknak nyilvánította.
1211 a Barcaságba telepíti a Német Lovagrendet, a kunok elleni védekezésül.
1225 kiűzi őket
Bárók
A legfontosabb társadalmi változásai a világi nagybirtokosság nagyméretű térnyerésével függtek össze.
- A föld értékének megnövekedése
- Új birtokpolitika
- Elterjedt a földművelés, megnövekedett a föld hozama
- Az okleveles gyakorlat fellendülése
- Összefügg a birtokadományozás írásbeli rögzítése, a korábbi szóbeli elidegenítés helyett.
- A kialakult hiteles helyek oklevéladása elsősorban a tulajdonjogban beállott változásokat rögzítette.
A 13.sz-ban a világi elit új néven báróként jelent meg.
A nagy birtokadományozások korában a nemzetségnév bizonyosság volt a kir. számára, hogy viselői jelentős történeti múlttal rendelkeztek.
3 típusú nemzetség született: úri, v. nemesi; várjobbágy; alávetett nemzetség.
A nemzetséget a közös őstől való leszármazás tudata kapcsolta össze- és ez az a tény, hogy közös helyre temetkeztek.
Királyi szerviensek és a várjobbágyok
13.sz.1.fele – a kir-i szerviensek kialakulása.
Tagjai: vagyonos közszabadok
Mivel azonban a közszabadok vagyonnal nem rendelkező, vagy vagyonát vesztő rétege lesüllyedt az alávetett rétegbe, a liber terminus már nem minősítette egyértelműen a közszabadok tehetősebb rétegeit.
A kir-i szerviens távoli őse: vitéz (miles)
Közelebbi előd: szabadok – akik a kir-i házban teljesítettek szolgálatot, + földvagyon.
A liber fogalomváltozás miatt szükség volt a közszabadok tehetős rétegének megnevezésére (a kir-i szerviens nehezen alakult ki).
Nem szerepelt a Váradi Regestrumban sem, ahol a szerviensnek gondolható elemek szabad ember /liber homo/, teljesen szabad /omnino liber/, vagy katonáskodó férfi /vir militaris/ néven fordulnak elő.
1217 egy oklevélben bukkan fel először a kir-i szerviens elnevezés.
Királyi szerviens:
- Közvetlenül a kir-nak tartozik szolgálattal /katonai/
- A kir-i fórum joghatósága alá tartozik
- Birtoka megvédte a lesüllyedéstől
- A veszélyt a bárók jelentették a számára
- Azt akarták, hogy érjen véget az új berendezkedés politika.
Várjobbágyok
- Kötött liberek
- Előkelőbb tagjaik földbirtokkal rendelkeztek
- Kellemetlenül érintette a várbirtokok tömeges eladományozása® a felemelkedésük került veszélybe
A mértéktelen adományozások ellenzői számos módszerrel próbálkoztak:
® Béla felléptetésével, kir-lyá koronázás
® Béla területi hatalomhoz juttatása
® kieszközölték az udvarnok-, majd a várföldek visszavételének elindítását
® de az uralkodó nem adta fel politikáját.
1222 palotaforradalom, udvari puccs segítségével kiszorították a hatalomból II. András régi híveit, az új berendezkedés politika támogatóit, s magukhoz ragadták a hatalmat. Ők eszközölték ki az Aranybullát.
Aranybulla
Előkelők:
- Megígérte, hogy egész vármegyéket nem adományoz
- A becsületes szolgálattal szerzett birtoktól senki sem fosztható meg.
- A 4 világi elit tagjai (nádor, báró, kir-i, kir-néi udvarispánon) kívül senki ne viselhessen 2 méltóságot.
Nagyhatalmú idegenek elleni cikkely:
- Hogyha az orsz-ba vendégek jönnek, az orsz. tanácsa nélkül méltóságokra ne emeljék őket.
Megtiltotta:
- Hogy országon kívüli személyeknek birtokokat adományozzanak
- A kamaraispánok, pénzverők, só- és vámtisztek ne legyenek izmaeliták és zsidók, hanem az orsz. nemesei
- Az új pénz egy évig legyen forgalomban, s a dénárok minőségben elérjék III. Béla pénzeinek értékét
- Csak Szabolcson, Szegeden és a végeken engedélyezte a só tartását, az orsz. kp-én megtiltotta
Fellépett a hatalmaskodás, az önkényeskedés ellen:
- Védi a megözvegyült asszonyok hozományát
- A szegényeket meg ne nyomorítsák, ki ne fosszák
Igazságszolgáltatás
- Előírta, hogy minden évben aug. 20-án a kir. Székesfehérváron hallgassa meg a peres ügyeket
- A nádor országunk vmennyi embere felett különbségtétel nélkül ítélkezhetett, a nemesek fej- és jószágvesztési ügyeiben azonban a kir. tudta nélkül ítéletet nem hozhatott.
Királyi szerviensek az Aranybullában
A 31 cikkből 11 foglalkozott a kir-i szerviensekkel. 10 kiváltság.
- Elnyerték a Szfv-i tv napon való részvétel lehetőségét
- Eltiltotta a kir-i népelemeket, hogy a szerviensek falvaiban megszálljanak
- A kir. disznóit ne legeltessék a szerviensek erdeiben vagy mezőin akaratuk nélkül.
- Birtokaik elveszése nélkül pártolhassanak át a kir-tól a fiához, viszont az egyik kir. által perbe fogott szervienst a per lezárta előtt a másik kir. ne fogadja be.
5 olyan kiváltságot biztosított nekik, amelyek később a sarkalatos nemesi jogok közé számítottak:
- Mentesítette a szerviensek birtokait a kir-i adók, a szabadok dénárjai fizetése, vmint a beszállásolás alól.
- Előírta, hogy a fiú utód nélkül elhalt szerviens birtoka negyedrészét leánya örökölje
- Végrendelet hiányában birtokait rokonai örököljék, s azok csak akkor szálltak a kir-ra, ha nem volt rokon.
- Mentesültek a megyésispánok joghatósága alól, csupán pénz- és tizedügyeiket utalták a megyésispánok illetékességébe.
- A kir. orsz-on kívüli hadjáratra csak az uralkodó költségén tartoztak vele menni
- Ha viszont az orsz-ot idegen támadás érné, akkor minden szerviensnek hadra kell kelnie.
Egyház
Kevés cikk:
- Biztosította az egyházszámára az adómentességet
2 sérelem:
1. a tizedet ne pénzben, hanem terményben szedjék
2. sótartás: csak a végeken tárolják ®a kir. érdeke
+ a sótisztek izmaeliták és zsidó bérlők voltak
Ellenállási záradék
Egy szűk kör számára biztosította azt a jogot, hogy amennyiben András, v. utódai e rendelkezéssel szembehelyezkednek, joguk legyen ellenállni és ellentmondani az uralkodónak, anélkül, hogy ezzel hűtlenséget követnének el.
Az Aranybulla 7 példányban történt kiadásra.
Ezután a kir. menesztette az Imre-párti előkelőket, s azokat juttatta hatalomra akiket korábban eltávolítottak.
- Mentesítette őket a kir-i adók fizetése alól
- Biztosította az egyházi bíróságok kizárólagos illetékességét egyházi ügyekben.
- Nem engedélyezte szolga állapotúak felvételét az egyházi rendbe.
Az Aranybulla után András folytatta a birtokok eladományozását. Az Imre-pártiak felléptek a kir. ellen. András kompromisszumra kényszerült: lemondott egész vármegyék eladományozásáról, s bizonyos mérsékletet tanúsított a várföldek, általában a kir-i ingatlanok elidegenítésében is.
1231. Az Aranybulla megújítása
- Az egyház érdekeit szolgálták
- Falvai mentesültek a megyésispán ítélkezése alól, népei pedig a vármunkáktól, ill. a kir-i épületekben és műhelyekben való munkától.
- A nádor általános bíráskodási jogköréből kivette az egyházi személyeket és klérusokat, vmint a házassági- hitbér-ügyeket, amelyek egyházi bíráskodás alá tartoztak.
Megnövelte az egyház szerepét a jogéletben, a már évtizedek óta létező hiteles helyek fontos szerephez jutottak az igazságszolgáltatásban, ill. a jogi írásbeliség fejlesztésében.
A kir-i szerviensek helyzete nem változik
- Az idegenek kezén lévő birtokokat „egyszerűen vissza kell venni”.
Míg 1222-ben az előkelő hoszpesz méltóságba emelésének a kir-i tanács hozzájárulása volt a feltétele, most az lett, hogy: Mo-i lakosnak kellett lenniük.
- Amennyiben a nádor rosszul intézné az orsz. ügyeit, a kir. alattvalóinak kérésére leválthatja.
- Semmiféle adót, behajtást v. kamarahasznát nem fog a kir. illetéktelenül szedni.
- A kir. külföldi hadjáratában való részvételre kötelezte az ispánokon kívül, a zsoldosokat, várjobbágyokat és azokat, akiknek a kir. nagyobb birtokokat adományozott.
¯
Az izmaeliták továbbra is a pénzverő kamarák élén álltak. Az izmaeliták jobb helyzete miatt folytatódott a keresztények áttérése a szaracénok hitére. Az izmaeliták és a kir-i tanácsosok felbujtására birtokokat, jövedelmeket vettek el az egyháztól.
® Róbert esztergomi érsek 1232 feb-tól Mo-ot interdiktum alá vetette, a kir. tanácsosait pedig kiközösítette.
1233 aug. 20. A beregi egyezmény
Egyházi sérelmekre:
- Igazságszolgáltatás
- Adózás
- Zsidók, izmaeliták
- Só kérdés
- Az egyház illetékességet kapott a hitbérrel és a házasságkötésekkel kapcsolatban
- Az egyház adómentessége
- A kir. nem állít zsidókat és izmaelitákat a pénzverés, a só- és adóügyek élére + jel piros O.
- A só-kereskedelemben visszaállította az egyház hajdani szerepét
- Az egyház megkapta a külkereskedelembe kerülő só határ menti területekre történő szállításának kiváltságait
- + a kir. kárpótlással tartozik az egyháznak.
Utolsó éveit ismét a halicsi háborúk terhelték
1230-as években a nyugati határon is több alkalommal került sor fegyveres összeütközésre az osztrák, stájer herceggel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése