Az őstársadalmak, a zsákmányoló és élelemtermelő közösségek kialakulása és fejlődése. Az ősvallások, a vadászmágia, termékenységi kultuszok

1. Az őstársadalmak, a zsákmányoló és élelemtermelő közösségek kialakulása és fejlődése. Az ősvallások, a vadászmágia, termékenységi kultuszok

Források: A korszakból csak régészeti leletekkel rendelkezünk, de időben minél távolabb kerülünk a kortól, annál kisebb a leletek száma. A történészet a segédtudományokra van utalva: régészet, antropológia, csillagászati matematika, biológia, összehasonlító etnográfia.

Kormeghatározás: csak a leletek földrétegbeli elhelyezkedése, vagy a C-12-es izotóp alapján (csak 40-50 ezer évig visszafelé alkalmazható, kissé pontatlan), vagy 50 ezer évnél régebbi leleteknél csak Kálium-Argon módszer alkalmazható.

Földtörténeti korok:

-          Prekambium (4,5 milliárd évig)

-          Paleozoikum (600 millió évig, az ősélet időszaka)

-          Mezozoikum (250 millió évig)

-          Kainozoikum (66 millió évig)

      ↓                                       ↓

Tertiaer (harmadkor)     Quartier (negyedkor)

Eocén                                     ↓                       ↓

Oliocén                       Pleisztocén                  Holocén

Miocén                  (Végén jelenik meg                        (Emberi társadalmak)

Pliocén                  a Homo Sapiens,

(15 millió éve        kialakul a földrajzi környezet)

megjelennek az

emberszabású élőlények)

Glaciárisok (eljegesedés) és Interglaciárisok követték egymást.

Glaciárisok:

-          Günz i. e. 600 ezertől 540 ezerig tartott.

-          Mindel

-          Riss

-          Würn i.e. 120 ezertől 100 ezerig tartott.

(Az eljegesedési korszakokat a Duna bajorországi mellékfolyóiról nevezték el.) Az emberi kultúra legrégibb nyomai a Mindel- jégkorszakban tűnnek fel.

Az emberformákat antropológiai, fejlődéstani és korrendi szempontból 4 nagy csoportra oszthatjuk: (a legrégebbi embertípusok Amerika és Ausztrália kivételével az egész Földön elterjedtek)

-          Anthropus, v korai formák. (Korai, emberszerű lény.) Az Anthropus az alsópaleolitikum embere. (500 ezertől 300 ezerig). Sinanthropus, Afric-anthropus, Javanthropus, Euranthropus, az egyes területek legfontosabb leletei után lettek elnevezve.

Jellemzői:

-700-1200 cm3 agytérfogat

- felegyenesedett járás

- munkatevékenységre alkalmas eszközök készítése

- korai zsákmányolás –az első szükségletek kielégítése

-          Primigenius vagyis „előember” forma. (Ide taroznak a neandervölgyi ember különféle variánsai.) A Primigenius a középső-paleolitikum embere volt. (150 ezertől 100 ezerig).

Jellemzői:

            -1000-1300 cm3 agytérfogat

            - a csapott homlok és az áll kezd egyenessé válni,

- a szemöldökdudorok visszahúzódnak

- kő- és csonteszközöket készített

- csapatban vadásztak

- tűz ismeret

-          Homo Sapiens fossilis formák.  (Értelmes, ásatag ember. Ide tartoztak a Cro-magnoni, aurignaci, grimaldi, brünni ősembertípusok.) A Homo sapiens fossilis a felső-paleolitikum embere. 70 ezertől. A pleistocén végén eltűnik.

Jellemzői:

-1600 cm3 agytérfogat

Homo sapiens recens forma. (Mai értelmes ember.) Fajtái Európában i.e. 4-5 ezer körül kezdenek kialakulni.

Régészeti korszakolás:

-          Kőkor

§  Paleolitikum (őskőkor) – alsó, kpső, felső

§  Mezolitikum (átmeneti kőkor)

§  Neolitikum (újkőkor)

-          Rézkor

-          Bronzkor