Tulajdonviszonyok
Mezopotámia tulajdonviszonyait főként a 25.sz-i gazdasági okmányok alapján ismerjük. Ezek többsége Lagas egyik nagy templomgazdaságából származik.
A termőföld kezdetben D-Mezopotámiában is egy-egy nagycsalád v pedig területi alapon szervezett földközösség birtokában volt. A kollektív földtulajdon művelése azonban családi alapon folyt. Ezt a helyzetet csatornázó öntözés váltotta fel. A gazdálkodás belterjessé vált, a felesleg mennyisége is nőtt. A csatornahálózat ágai közelében fekvő földterületek vonzották a munkaerőt, egyre nagyobb lett a bérmunkások száma. A földek tulajdonosa a földközösség volt, a terményt saját maguknak sajátították ki. Ez a földközösség idővel részben átalakult templomgazdasággá, ahol a tulajdonos elvben az istenség volt, a gyakorlatban azonban a papság monolitszerűen bírta a termelőeszközöket és a többletet kisajátította.
A csatornázó gazdálkodás következtében kis területű városállamok alakultak ki, amelyeknek lakói közösen művelték a földeiket. A városállam kp-ja a zikkurat (toronytemplom) volt. Ez nem csak templom, hanem raktár és a gazdasági élet kp-ja is volt. Az archaikus társadalmakban nincsenek piaci viszonyok. Pénz nincsen, az értékmérő kezdetben a gabona, majd az ezüst, de még nem pénz formájában.
A városállamokban 3 féle tulajdonforma létezett:
- Templomgazdaság: a városállam egy-egy templomának birtoka
- Palotagazdaság: a vezetők, katonák, hivatalnokok földjei
- Faluközösség: a földközösség tulajdona
A Templomgazdaság földjei 3 kategóriába sorolhatók:
- Nigenna: „az úr (en) azaz istenség birtoka”. Ezek a legjobb minőségű földek, melyek megművelése majorszerűen, munkacsoportokba osztott és fejadagokat kapó munkásokkal (awelum) folyt.
- Kur: „táplálékföld”. Ezek az ún. háztáji földek, melyet a templomgazdaság szolgálatában állók, a főpapok és a papok kaptak életfogytig tartó használatra, haszonélvezeti joga, bérkiegészítés volt.
- Uru-lal: „paraszti föld”. A leggyengébb minőségű földet bérmunkába adták ki, előre megszabott bérleti díjért, amely nem függött a termésmennyiségtől. A bérleti díjat a templomgazdaság kapta. a földeket bárki kivehette bérletbe.
A palotagazdaságok földjeinek művelése is hasonlóképpen történt.
A faluközösség birtokában a legrosszabb minőségű földek voltak. Ezek megművelése családi alapon történt.
Társadalom
Mezopotámiában a szabad emberek a dominánsok.
- kistermelők: szabad parasztok. Kisbirtokon dolgozik saját családjával, adósrabszolgákkal, bérmunkásokkal.
- bérmunkások: nem jutottak földtulajdonhoz, v elvesztették azt, ezért alkalmanként jártak el dolgozni a templom- v palotagazdaságba.
- kézművesek: voltak szabad kézművesek és a templom- v palotagazdaságban dolgozó részben szabad kézművesek.
Egyik kifejezés sem társadalmi osztály-jelölés, hanem ettől független, a személyi szabadság mértékét jelző jogi kategóriát jelöl.
- awelum: „szabad ember”. Társadalmilag és gazdaságilag teljesen szabad. A királytól a vagyontalan bérmunkásig mindenki ebbe a jogi kategóriába tartozott.
- muskenum: „alárendelt”. Korlátozott társadalmi és gazdasági szabadsága van. A szó tartósan a templomgazdaság v a király alkalmazásában álló hivatalnokokat, kereskedőket, kézműveseket jelenti.
- vardum: „szolga”. Rabszolgák, adósrabszolgák, foglyok. Munkájukért anyagi felelősséggel tartoztak, de jogi cselekvőképességük hiányzott, de jogképesek voltak a bíróság előtt, vmint személyi jogaik védve voltak.
- redum, bajrum: telkes katona, aki a katonai szolgálatáért telket kapott használatra.
Korszakok
El-Obeid-kultúra: (kb. i.e. 5 évezred – i.e. 4. évezred feléig). A terület betelepülésében a fő szerepet az Irán felől érkező praesumer népcsoportok játszották. A kultúra elején jelenik meg a forgatható mintázólap (tournette), majd utódja a fazekaskorong, a rézöntés. a kultúra egész D-Mezopotámiában elterjedt, számos város alsó rétege ebbe a korba nyúlik vissza. Itt jött létre Sumer fejlett gazdasága, megtalálhatók a földművelés öntözéses módjának leletei. a mezőgazdaság átmenetet képvisel a dombvidék esős földművelése és a később kialakuló csatornázó öntözés között. Vallása termékenységi kultusz.
Uruk-kultúra:
- i.e. 4. évezred második fele
- legfontosabb város Uruk
- az El-Obeidből fejlődött ki
- haszonnövény a nád
- kiépül a csatornarendszer
- Vízszintszabályozás →magas volt a talaj termékenysége → mezőgazdaság: növénytermelés
- a falusias település elérte a városias szervezettségi fokot
- Eanna: templom negyed fallal körülvéve
Ős-sumer kor:
- i.e. 4. évezred vége
- a sumerok több hullámban érkeztek a Perzsa-öböl felől Mezopotámiába
- megjelenik az írás
- pecséthengerek széles körű használata: magántulajdont jelez
- a földhasználat még magánjellegű, de megjelennek a templomgazdaságok
- a városokban a hatalom az uralkodó kezében van, aki kezdetben papi fejedelem (en, később ensi – úr). Kisben az uralkodó (lugal – nagy ember) palotáját már elkülönítve építették fel a főpap templomától.
A városállamok kora:
- források: Sumer királylista, Gilgames eposz
- i.e. 3. évezred első fele Dél-Mezopotámiában
- csatornázó öntözéses földművelés virágkora
- megerősödnek a városállamok: Kis (az északi ter. kp-ja, a fémbehozatalt ellenőrzi), Ur, Uruk (déli, keleti kereskedelmet tartotta kézben)
- a városállamokban kialakult a hármas tagozódás (templomi, uralkodói és kézműves negyed)
- Hagyomány: 2750 k. Gilgames bástyákkal vette körül Urukot. Kis és Uruk küzdelmét a Gilgames-eposz örökítette meg.
Lagaš:
- 26-24.sz.
- 25. sz. Eannatum uralkodása alatt felvirágzik a város. Legyőzi Ummat, melyet az un. Keselyű-sztélé örökíti meg.
Urukagina (2351-2342)
- átfogó reformok
- leszállította az adókat
- eltörölte az adósságokat
- emelte a gabonafejadagokat
Ezalatt Umma királya Lugalzaggasi a palota hatalmát erősítette meg, és elfoglalja Lagast.
A 24.sz-ban a városállamok gazd-i és pol-i önállósága már a továbbfejlődés akadályaivá váltak, amit csak a katonai erő háríthatott el.
Az akkád nagyhatalom (24-23.sz.)
- Sumer első egyesítése az akkád Sarrukin nevéhez fűződik. Kis királya. Új, önálló királyságot alapított, új főváros: Agade.
- Meghódította D és Kp. Mezopotámiát.
- Nem egy városállam kir-a volt, hanem az egész országé.
- a korábbi uralkodók helyére hivatalnokokat állított
- a városok továbbra is önálló termelőegységek maradtak
- Sarrukin politikája főemberei ellenszegülését váltotta ki
- a kollektív földtulajdon is felbomlik és a király tulajdonába kerül
A guti megszállás (22.sz.)
- a Zagros északi vidékének nomád állattenyésztő lakossága
- sorozatos betörések → tönkreteszik Agade távolsági kereskedelmét→ Agade összeomlik
D-Mezopotámiát ez alig érintette, Lagas újra megerősödik. Később Ur-é a vezető szerep. A gutik kiűzése is Urnak köszönhető.
I.e. 3. évezred vége:
- felmelegedés→ nomád törzsek vándorlása→ az amoriták lerombolják Ur-t, kirabolják az Mezopotámiába, Babilonba tevődik át.
Az Óbabiloni birodalom (2000-1590)
- általánossá válik a magántulajdon
- az állami birtokokból királyi tulajdon
- a templomi birtokból papi tulajdon
- a világi birtokból magánbirtok lett.
- nőnek a vagyoni különbségek
- a korszak értékmérője az ezüst lett
Több önálló állam alakult ki: Esnunna, Assur, Mari, Elam, Babilon
Hammurapi (1792.1750)
- meghódította Mezopotámiát
- felvette a „Sumer és Akkád királya” címet
- cél: a birodalom centralizálása
Tv.könyve:
- sztélére vésve Babilonban és Sipparban a két fő istenség Marduk és Samas templomában állították fel.
- A sztélé felső részén lévő domborművön Hammurapi látható, amint tisztelettel áll Samas napisten előtt.
- Alatta a szöveg 3 részre osztható: Bevezetés: királyságát az istenektől kapta, azért, h az erős ne nyomja el a gyengét. Törvénycikkek: legnagyobb része „igazságos ítélet” gyűjtemény, azaz döntvénytár „szemet szemért” – elv. Befejező rész: ismét uralmának isteni jellegét, tv-nek igazságos voltát hangsúlyozza.
Utódai alatt megkezdődött a hanyatlás. lázadások, városok elszakadása.
Észak felől kassuk támadásai, délen a mezőgazdaság hanyatlott. Az Óbabiloni birodalom bukása a 16.sz. elején következett be, mivel a létrejött Hettita Birodalom terjeszkedésbe fogott. I. Mursilis 1595-ben kifosztotta Babilont. A király legnagyobb hadjárata az óbabiloni kor végét jelentette.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése