2016. január 31., vasárnap

Az Ókori Közel-Kelet népei 2.

Asszíria
A 12. sz-ban területe a Tigris 2 partjára korlátozódott. Zsákmányszerző hadjáratokat folytatott.

Asszur-ubalit(1365-1330)
-          felszabadította Assur környékét a hurriták alól
-           ez a Közép-Asszir birodalom kora
-          zsákmányszerző hadjáratok
-          A katonai réteg vált az állam vezető erejévé.
-           Asszíria katonaállammá alakult.

I.                   Tukulti. apal-essara (1115-1077)
-          Tágítja az ország határait
-          megadóztatja a föníciai városokat
-          uralma a „nyugati Nagy Tangertől a Van-tóig terjed”
-          28 hadjárat – mind zsákmányszerző
-          Asszíria felvirágzik
-          hadsereg reform: harci szekerek növelése
-          a birodalom hivatalnokai és katonái esküvel biztosították uralkodójukat a hűségükről
-          a király egyben Assur isten főpapja is volt
-          a királyt minden évben újrakoronázták
-          elkezdődik a népcsoportok áttelepítése a meghódított területekről: olcsó munkaerő
-          stabilizáció, jólét, építkezések
-          ő állítja fel az első asszír könyvtárat
-          megalkotja az un. középasszír törvénykönyvet
Halála után az ország a homályba süllyed. Az arámi népek elfoglalják Szíriát és Mezopotámiát. A hódításra berendezkedett ország nem tudott ellenállni a nomád népeknek. Az arámiak elzárták a kereskedelmi csatornákat, és letelepedtek az asszírok által megszállt területeken. Asszíria csak a 10.sz-ra lett úrrá belső feszültségein, a királyok biztosították az élelmiszertermelést, megállították az elnéptelenedést, csatornákat ásattak.
II.                Asszur-dan(934-912)
-          megteremtette az új hadjáratok gazdasági alapjait
-          új csatornákat ásat
-          megsokszorozta az orsz. gabona- és juhtermelését
-          építkezések a fővárosban, Asszúrban: nyugati kapu, a fémművesek kapuja
-          gazdasági reform: biztosította az élelmiszertermelést, fellendül a földművelés
-          továbbra is hadjáratokat vezet
-          reformjai a központi hatalom megerősödését hozták

Az Újasszir katonai nagyhatalom 9-7.sz

III.             Asszur-nasir-apli(883-859)
-          hadseregreform: a harci szekerek erejének növelése, megszervezte a harci lovasságot, harci gépeket hozott létre (faltörő kos, ostrom torony)
-          az ő uralkodása alatt jelenik meg teljes nyíltságában először a ZSÁKMÁNY, mint Asszíria döntő jövedelemforrása. 2 rész: 1. állatok: igás ás szállítócélokra; 2. fémek: főként tömb formában, fegyvereknek. + fényűzési cikkek

I.                   Salmanu-asuridu(858-844)
-          A szíriai városok igen komoly katonai erőt képviselő szövetsége jelenik meg – É-Szíria a legnagyobb ellenfél
-          Urartu a Van-tó kpjában összefogja az örmény hegyvidék törzseit
-          az iráni hegyvidék törzsszövetsége
o   
-          mindhárom irányban súlyos harcokat vív
-          855 legyőzte a szíriai 12 király koalícióját, melyben Izrael is részt vett
-          folytatódik a lakosság erőszakos áttelepítése – a munkaerőhiány miatt
-          a meghódított földek állami tulajdonba kerültek, egy részüket a katonák kapták
-          a földművelést az áttelepített telkes parasztok végezték

III.Tukulti-apal-essara (745-727)
-          jelentős reformokat vezetett be:
  1. az áttelepítések növelése, amely biztosította a hadsereg és a lakosság élelmezését
  2. a királyi hatalom megerősítése:
-          megszüntette a városok adómentességét, ami növelte a kp-i jövedelmeket
-          az országot kis körzetekre osztotta, így lehetetlenné vált a katonai erő és hatalom túlzott felhalmozása és a kiskirályok megerősödése
-          megszüntette a körzeti parancsnoki tisztség örökletességét
-          az adománybirtokokat kis darabokban és egymástól messze álló helyen adott
  1. stabilizálta a külföldről befolyó jövedelmeket: a korábbi zsákmányolás helyett évi adókat vetett ki
-          megszállta Szíriát
-          feldúlta Damaszkuszt
-          elfoglalta Palesztína nagy részét, Urartut, és elérték Egyiptom határait
-          elfoglalta Babilont, és ő ült a királyi trónra
Nagy jólét a jellemző. Építkezések, tudományok (matematika, csillagászat, irodalom, művészetek) fellendülése.
I.                   Sarrukin (721-705)
-          a hadsereg egyik vezéréből lett király
-          mind a 4 égtájon háborúzik
-          elfoglalja Somron városát, majd Izraelt is tartománnyá teszi. Elfoglalja Tyrost, Gázát.
-          több hadjárat során leveri az Egyiptom támogatását elvező asszír-ellenes koalíciót

Sin-ahhé-eriba(704-681)
-          az ország anyagi kultúráját igyekszik fejleszteni (gátak, víztározók, vízvezeték)
-          a katonai terror, minden eddiginél brutálisabb
-          a meghódított ellenállását féktelen pusztítással törte meg
-          689 elfoglalja Babilont – földig rombolja

     Asszur-ah-idina(680-669)
-          belháborúban foglalja el a trónt
-          sokat enyhített a katonai terroron, s lehetővé tette az elfoglalt országok bizonyos fokú önálló fejlődését
-          elődeinél jobban alkalmazta a nemzetközi szerződések rendszerét: szerződés Tyros királyával- belső és gazd-i önállóságról
-          felépítette Babilont, és megengedte, h ker-i kapcsolatait fejlessze
-          jelentős katonai sikerek:
-          674/63 támadás Egyiptom ellen
-          671 elfoglalja alsó-Egyiptomot
Halála után hatalmát 2 fia örökölte, akik felosztották a birodalmat. Assur-ban-apli: Assziriát, Samas-sum-ukin Babilont kapta. Samas asszír ellenes politikát folytatott- lázadás – Assur leverte.
Assur-ban-apli (668-629)
-          2 hadjáratban (668,663) elfoglalta Egyiptomot, az asszír helytartó azonban Psammetik 655 után fellázadt és függetlenné tette az országot
-          tovább építette a fővárost, Ninivét
-          létrehozta az ókori Kelet legnagyobb könyvtárát
-          feljegyeztette a korábbi korok legnagyobb eseményeit
-          uralkodása alatt Asszíria elérte katonai hatalmának csúcsát
-          640 után a birodalom egysége megbomlott, meglazult a központi hatalom, a hadseregcsoportok vezetői, a kerületek kormányzói önállóvá váltak.
-          először Babilon szakadt el, majd a többi terület
Bukás:
-          626 után Babilonban Nabu-apal-usur került trónra, aki nyílt támadást indított a megmaradt asszír területek ellen.
-          615 bekapcsolódtak a háborúba a méd és perzsa seregek is
-          614 elfoglalták Assurt
Az Újbabiloni birodalom (605-539)

II.                Nabu-kuduri uszur(605-562)
-          605 Karkemis mellett legyőzte az Asszíria megsegítésére érkező egyiptomi seregeket.
-          Újbabiloni bir.
-          hadjáratok, h Babilon határai kiszélesítse
-          604 elfogl. Szíriát
-          598 legyőzi az arabokat
-          597 elfogl. Jeruzsálemet
-          586 újra elfogl. Jeruzsálemet, és a lakosság jó részét áttelepíti a birodalomba
-          572 elfogl. Tyrost
-          Babilont a világ fővárosává akarta tenni, hatalmas építkezéseket és erődítési munkálatokat kezdett, 2 falrendszerrel vette körül a várost, felépítette az ún. „Méd-falat”.
-          Feleségének Szemiramisznak felépítette a híres függőkertet.
-          általánossá tette az írásbeliséget
-          Hammurapi tv.könyvét kiegészítve létrehozta az”Újbabiloni tv.könyvet”

Nbu-naid(556-539)
539 Kyross perzsa király elfoglalja az országot

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése