A principátus alapjai:
Antonius felett aratott győzelme révén Octaviánus korlátlan egyeduralomra tett szert. Ezt követően személyes hatalmát a köztársasági látszat fenntartásával 4 és fél évtizeden át, haláláig szilárdan megőrizte. (principátus).
A hatalom alapja:
a hadsereg, veteránjai és a prsetoriánus gárda.
Már Cassios Dio is élethossziglani imperátori címből származtatta teljhatalmát. Hozzájárult ehhez még a princepsznek győzelmei és uralma során mérhetetlen vagyona és Egyiptom birtoklása.
Az általa viselt hivatalok jellege, terjedelme többnyire lényegesen eltért a hagyományos köztársasági formától; nemegyszer olyan, egymással összeegyeztethetetlen jogköröket egyesített kezében egyidejűleg és tartósan, mihez hasonlóra még a polgárháborúk korában s átmenetileg sem került sor; s végül ezeket a rendkívüli felhatalmazásokat nem 1-1 feladat ellátására, alkalomszerűen nyerte el, a senatustól a köztársaság védelmére, hanem a maga uralma megerősítésére sajátította ki őket.
Augustus tisztségei:
i.e. 31-23 évről évre consul- szélesebb jogkörrel
i.e. 27 az egész birodalomra kiterjedő proconsuli imperiummal ruházzák fel.
i.e. 23 egy összeesküvés miatt nem pályázik többet a consuli tisztségre, ellenben proconsuli jogkörét Róma városára is kiterjesztette.
i.e. 23 ekkor nyeri el a különben csak plebeiusok számára elérhető tribunusi hivatallal járó jogok és kiváltságok teljességét.
i.e. 36-tól sacrosantus
i.e. 23 megkapta a ius auxilii-t, ekkor ruházták fel a ius referendi-vel, tehát a tv-javaslatok előterjesztésének jogával.
Rendkívüli tejhatalom: társadalmi reformok; családjogi tv-ek foganatosítására.
i.e. 19. Állandó jelleggel megkapja a consuli hatalom jelvényeit, a senatusban a hivatalban lévő consulok között foglalhat helyet.
I. e. 27.-től Augustusra jell. hogy uralmát szakrálisan is igyekszik alátámasztani, személyét az állami kultusz részévé teszi. Pater patriae elnyerése.
i.e. 12. Lepidus halála után pontifex maximus lesz.
Jellemző, hogy ezt a divus Iulius főpapsága szerves folytatásának tekinti. Egyik első főpapi ténykedése az, hogy átvizsgáltatja a Sybilla - jóskönyveket és átszállíttatta őket a Capitoliumi Iupiter templomból a palatínusi Apolló-templomba.
i.e. 8. Senatusi határozat alapján az addig sextilisnek nevezett 8. hónapot Augustusnak nevezik el. Ok: ebben a hónapban nyerte el az első consulságot; és tartotta meg a 3-as diadalmenetét.
i.e. 2. Templomot szentel a gens Iulia mondabeli ősének, mint Caesar halálának megbosszulójának.
A hadsereg átszervezése
A békés állapotokhoz való visszatérés első feltétele, a haderő csökkentése. (fele) Végkielégítés pénzben, vagy földben. Később külön földalapot létesített a veteránok ellátására (aerarium militare) és ügyelt a katonaság zsoldjának pontos fizetésére is.
A tovább is fegyverben tartott 25 légió és a zömükben provinciálisokból alakult segédcsapatok (auxilia) alkották ezután a bir. állandó zsoldos hadseregét.
n 1-1 légió 5-6 ezer fő - kiegészítve 120 lovassal és a segédcsapatokkal, továbbá speciális fegyverzetű, vmint műszaki alakulatokkal. Állandó hajóhad: legénység -libertinusok (A katonai szolgálat 17-20 éves korban kezdődött és átlagosan 25 évig tartott. )
n A légió parancsnoka: - vagy a propraetori rangú legátus (legatus pro praetore)
- vagy Augustus külön megbízottja (legatus Augusti legionis) volt.
n A legátusok és részben a katonai tribunusok is a senatorok közül kerültek ki,
n A praefectusok, a segédalakulatok parancsnokai lovagrendűek voltak.
n A centúriókat továbbszolgáló veteránok közül nevezték ki;
n A seregbe belépő újonc Augustus nevére tett hűségesküt, tehát függetlenül attól, hogy éppen milyen hivatalt viselt, őt tekintették a hadsereg és az állam vezetőjének. A hadsereghez fűződő kapcsolatot kifejező imperátor cím, így éethetően vált a cs-i hatalom egyik fő kifejezőjévé.
A princeps itáliai uralmát, személyes biztonságát szolgálták:
n a pretoriánus gárda: 9 cohorsból; 2 Rómában, a többi Itália kül. pontjain
n Augustus germán testőrsége
i.u.6. külön kp-i hadseregpénztár (aerarium militare). Feltöltését az 5%-os örökösödési adó, és az 1%-os árverési illetmény biztosította.
A tartományok helyzetének szabályozása
i.e.27. jan. Augustus a tartományokat kettéválasztotta a senátus, ill. a maga hatáskörébe tartozókra.
A senátus irányítása alatt maradtak a régi pacifikált provinciák. (Gallia; Narbonensis; Hispánia déli része; Afrika; Bythannia; Ponthos; Asia). Ezekben nem állomásozott hadsereg. Augustus vezetése alá a még nem pacifikál, ill, a katonailag jelentős határ menti tartományok tartoztak. (Gallia; Hispánia; Syria; Egyiptom; Illyricum; Noracum).
A császári provinciákat Aug. megbízottai kormányozták: legati Augusti pro praetore címen.
A szenátusi tartományokat propraetorok, ill. proconsulok irányították. Aug. azonban ezekbe is beavatkozott, közvetve a helytartók kijelölése révén, ill. közvetlenül a 23-ban elnyert proconsuli imperium maius alapján.
Tartományi közigazgatás
Változás az adózási rendszerben:
n cs-i tartományok: hivatalos megbízottak, a procuratorok hajtják be az adót.
n senátusi tartományok: továbbra is adóbérlők működnek.
A tartományok lakosai évenkénti tartományi gyűlést (consilium) tarhattak, s ezen megvitathatják a terület helyzetét, problémáit.
A viszonylagos béke és közbiztonság tartós megteremtése lényegesen megkönnyítette a polg. háborúk idején sokat szenvedett tartományok helyzetét, gazdasági fellendülést eredményezett.
Különös gondot fordított a római kormányzat városainak fejlesztésére. Ezek voltak a kereskedelmi élet központjai, a birodalmai behálózó utak csomópontjai és a romanizáció bázisai nyugaton, a hellenizálódás kiteljesedése keleten. A régi tartományokon sikeres, az újakon több felkelés.(i.e. 24-19. Észak Hispánia; i.u. 6-9. Pannónia; i.u. 9. Germánia.).
Külpolitika
Augustus széleskörű, korlátlan hatáskörrel rendelkezett. A polg. háború befejezése után hívei és az őt támogató társadalmi rétegek, nagyszabású, a Caesari időket visszaidéző hódításokat várt Aug-tól. A princeps hivatalos programja azonban a birodalom békéjének helyreállítását hangsúlyozta. (Pax Augusta)
Aug. a reális lehetőségek számbavételével még az uralma első, agresszívebb időszakában is jobbára a birodalom határainak természetes védővonaláig való kiterjesztésére korlátozta hadi vállalkozásait. Élete utolsó éveiben pedig a sorozatos megpróbáltatások és kudarcok nyomán egyre inkább a határok védelmére rendezkedett be.
Új tartományok (harcok)
n az ibériai -fszg-et meghódítása
n i.e. 28. az aquitaniai felkelés az új területeken
n i.e. 26.a cantaberek és asturok leverése 25-ben
n harcok az Alpok területén, + a Duna kp-ső és alsó szakaszán.
n i.e.16-14 Aug. mostohafiai Drusus és Tiberius elfoglalja a Keleti Alpok területét.
Katonai nehézségek
n a trákok, pannonok, dalmátok felkelése i.e.13.leverik
n gall tartományok: betörő germánok
n i.e. 9. Drusus az Elbáig nyomul előre
n i.u. 4. Tiberius: átkel a Rajnán legyőzi a longobardokat és a semnonokat - új tartomány: Germania
A keleti helyzet
n Aug. diplomáciára rendezkedett be
n diplomáciára törekedett
n katonai vállalkozás 2 területen
Róma és a parthusok kölcsönösen igyekeztek kiterjeszteni uralmukat Arméniára, a 2 bir. közötti nagy kiterjedésű ütközőállamra. I.e. 25. Róma hadjárata sikertelen.
A parthusok a kereskedelmi útvonalat akarták megszerezni- sikertelen.
A principátus társadalmi rendje
- katonai diktatúra. Az új rend egyúttal megvetette aza alapját a cs-i hivatali apparátus, a bürokratizmus kibontakozásának. Ennek szükségességét a bir. bonyolult ügyvitele indokolta, s elősegítette a senatus jelentőségének háttérbe szorulása a princeps hatalma mögött. A köztársaság hagyományos állami intézményei azonban Aug. idejében is tovább éltek, formális szempontból nem történt lényeges változás.
A senatusi rend
Megmarad az állam legfőbb szervének. Elvben kezében tartotta a tv. hozói és bírói hatalmat. Azonban néptribunusi jogköre révén a princeps-é volt az iniciativa, s ő fenntartotta magának a legfontosabb ügyekben való ítélkezés jogát.
n i.e.23-tól a külpolitika irányítása Aug. kezében
n a senatus befolyása csökkent a pénzügyek területén.
n a legfőbb állandó magistratus továbbra is a consulság. Minél több embernek elérhetővé teszik ® több consulság ® a jelentősége fokozatosan csökken
n a senatori névjegyzéket Aug. állítja össze. Ezáltal elvész a censura jelentősége, így Aug-nak sikerült megszabadulnia az ellenzéktől.
n a senatus tagszámát 600 főben szabta meg. A tagság feltétele: 1 millió sestertius -csak a leggazdagabbaknak
¯
a.) Aug. korlátozta a senatorok jogát a gladiátori játékok rendezésére
b.) az engedélye nélkül nem hagyhatták el Itáliát
c.) a bíráskodásba való beavatkozása pedig a praetorok és a különféle állandó bíróságok hatáskörét csorbította.
A lovagrend
Aug. igyekezett megnyerni a támogatásukat. Növelte a társadalmi szerepüket, tekintélyüket.
Több fontos tisztséget a lovagrend tagjai számára tartott fenn:
1.) Egyiptom és több újonnan szervezett prov. helytartója
2.) praefectus praetorio - a testőrség parancsnoka
3.) praefectus annonae Róma közellátásának vezetője
4.) megnőtt a jelentőségük a hadsereg tisztikarában; tartományi közigazgatásban
A lovagrendi censust 400 ezer sestertiusban állapították meg.
Augustus családjogi törvényei
Ezekkel a rendszabályokkal a vagyonosabb körökben mind általánosabbá váló gyermektelenségek, válásoknak és erkölcstelenségeknek igyekeztek gátat szadni.
I.e.18. lex Iulia de maritandis ordinibus - kötelezővé tette a senatori és lovagrendi tagoknak a házasságkötést.
Lex Iulia de aduteriis coercendis - a házasságtörés ellen hozott szigorú rendelkezés.
i.u. 9. Lex Papia Poppaea - vagyon- és örökösödési jog terén tett azokra nézve hátrányos megkülönböztetést, akik nem kötöttek házasságot, és akiknek nem volt gyerekük.
Előnyben részesültek azok a senátorok akiknek 3, vagy több gyerekük volt. Népszerűtlenek voltak ezek a törvények. Többszöri módosítás ® sikertelen.
Sikeresebbek Aug. tv-ei az itáliai municípiumok arisztokráciái körében (veteránok). Érvényesülésüket az új tv. előmozdította. Odaadóan támogatták Aug. politikáját: megélénkülő szereplésükkel felélénkítették a római társadalom vérkeringését, hatásosan előmozdították Róma városállam szervezetének birodalmi apparátussá való átalakulását.
A római lakosság
n a népgyűlések elvesztették korábbi jelentőségüket
n a magisztratúrákra az Aug. ajánlási joga alapján kijelölt személyeket szavazták meg.
n a városi szegények ellátása: havonta kb. 200 ezer polgár kapott ingyen gabonát.
n több ízben pénzjutalom
n nagyszabású vízvezeték-és fürdőépítéssel gondoskodtak a tömegek igényeiről
n ® nagyarányú munkaalkalmat biztosít!
Rabszolgák: törvények
i.e.2. lex Caninia- korlátozta a végrendeletben felszabadítható rabszolgák számát. Száznál több rabszolgát egyszerre senki sem szabadíthat fel.
i.u. 4. Lex Aelia sentia - szabályozta az inter vivos felszabadítás feltételeit, egyúttal megtiltotta a 30 évnél fiatalabb rabszolgák szabadon bocsátását.
i.u. 9. A germániai vereség: zavargásoktól tartanak Rómában, ezért felújul az a tv., hogy egy meggyilkolt gazda házában tartózkodó rabszolgákat kínvallatásnak vetik alá és kivégzik, ha nem siettek gazdájuk segítségére.
Itália gazdasági életében a rabszolgamunka megtartotta korábbi jelentőségét, elsősorban a mezőgazdaságban. Aug. korára a kp birtokok megerősödése a jell. Előmozdították ezt a folyamatot a veterán telepítések is.
Aug-nak sikerült megszilárdítania befolyását a szabad lakosság különböző rétegeiben. Része volt ebben a polg. háborúk okozta állandó létbizonytalanság megszűnésének, tudatosan propagált békepolitikának. A vagyonosabb rétegek rokonszenvét nem utolsó sorban azzal nyerte el, hogy elejét vette minden radikális társadalmi mozgalom, mindenekelőtt a korábban oly aggasztó rabszolga- megmozdulások lehetőségének, megteremtette a gazdagok anyagi biztonságérzetét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése