Az ókori Egyiptom
Források:
- egykorú helyi források
- királyfeliratok
- elégikus szövegek
- életrajzok
- diplomáciai feljegyzések
- évkönyvek
- hieratikus és démotikus papiruszok
- vallásos, irodalmi és régészeti leletanyag
- a Paraszt panaszai
- Ehnaton Naphimnusza
- a Palermói kő
- királylisták
- Torinói királypapirusz
- Egyiptomon kívüli keleti szövegek: a Hattusasi levéltár ékírásos táblái, babiloni és asszír szövegek, Biblia
- nem egykorú, de ókori források
- Manethón egyiptomi pap az i.e. 3.sz-ban megírta Egyiptom történetét, II. Ptolemaiosz Philadelphosz király megbízásából görög nyelven.
- Hérodotosz görög történetíró a 450-es években utazta be Egyiptomot egészen az első kataraktáig. Művébe a görög-perzsa háborúk II. és III. könyvében foglalkozik Egyiptommal.
- Diodórosz világtörténetének I. könyve
- Sztrabón, a nagy földrajztudós i.e. 25-ben látogatta meg Egyiptomot, közvetlenül a római hódítás után. Művének XVII. könyvében közli tapasztalatait
- Plutarkhosz, Íziszről és Ozirisztől szóló vallásfilozófiai műve
Egyiptomi írás:
- hieroglif írás (görögül „szent véset”): az írást a napi életen felülálló mondanivaló megörökítésére használták, templomok és sírok falaira, obeliszkekre és szobrokra vésett, v festett ábrázolások tartalmazzák. Mássalhangzó írás, a magánhangzót nem jelölték. A jelek hangértéke a döntő, nem pedig az ábrázolt kép. Többértelműek a jelek, ezért determinatívumokat is használtak.
- hieratikus írás (görögül „papi, szent”): Az írnokok a mindennapi életben használták, ahol nem volt idő a jelek gondos kirajzolására. Általában vallásos szövegek v gazd-i jellegű szövegek lejegyzésére használták, papiruszokon maradt fenn. Rendszere azonos a hieroglif íráséval, ugyanazokat a jeleket alkalmazza, de erősen leegyszerűsíti őket. Az Óbirodalom végére alakult ki.
- démotikus írás (görögül „népi”): profán szövegek lejegyzésére használták, de fontosabb szövegeket is lejegyeztek vele pl. Halottak könyve. A hieroglif jelek végletekig leegyszerűsítése, az eredeti jelek már nem ismerhetők fel bennük, erős rövidítéseket is tartalmaz. Az Újbirodalom idején fejlődött ki a hieratikus írásból. A legtöbb esetben papiruszokon maradt fenn.
- kopt írás: A démotikus írásból fejlődött ki. A görög abc-n alapul, mássalhangzókat is tartalmaz.
A hieroglifák megfejtése:
1799 Napóleon egyiptomi hadjárata → Rozette-i-kő, i.e. 196-ból származik. Szövege egy papi gyűlés V. Ptoliemaiosz Epiphanesz kir. tiszteletére hozott határozatát tartalmazza hieroglif, démotikus és görög írással. → Jean- Francois Champollion 1822-ben fejtette meg az írást.
Korszakolás:
- Archaikus kor
- Óbirodalom
- Első átmeneti kor
- Középbirodalom
- Második átmeneti kor
- Újbirodalom
- Kései kor
31 dinasztia – Manethontól származik
365 napos év: A naptári ciklusokat a Sirius-periódus jelenti, amely szerint a Nílus áradása, azaz medréből kilépése egybe esett a Sirius csillag közvetlenül napkelte előtti felkelésével. Az egyiptomiak 3 időszakra osztották az évet:
- áradás előtt
- áradás
- áradás után.
Az ország: Egyiptom hosszú keskeny termékeny csík a Nílus két partján a Földközi-tengertől az első kataraktáig. Kezdetben 2 ország, a déli vidék Felső-Egyiptom és a Nílus-delta vidéke Alsó-Egyiptom.
Az egyiptomiak a megművelhető területet, a folyóvölgyet és a deltát tekintették hazájuknak. Ez volt a „Kemet” (fekete föld), amelyet keletről és nyugatról a „Deseret” (vörös föld) a sivatag határolt.
- csatornahálózat
- kőben gazdag – építkezések
- fában, ásványi kincsekben szegény – behozatalra szorul
- fő kiviteli cikke a papirusz
Vallás, halottkultusz:
- politeizmus (többistenhit)
- az istenek állati alakot is felvettek
- „Ré” a napisten – a legfőbb istenség
- több istenháromságot ismertek:
o Ozirisz-Ízisz-Hórusz
o Ptah-Szahmet-Nofertum
o Hnum-Szatet-Anuket
o Amon-Mut-Honszu
- halottkultuszuk az összes ókori kultúránál kimunkáltabb
- fontos volt a test és a lélek elválaszthatatlansága
- az embernek 3 lelke van: Ka, Ba, Ah
- Holtak Könyve
- balzsamozás – mumifikálás
- fáraó – piramis temetkezési hely
- stb.
Az archaikus kor: I-II. dinasztia (3000 k.-2780)
Az egyiptomi kultúra előzménye a Nagada I. és a Nagada II. kultúra volt. A réz használata általánossá válik, fegyvereket, nyílhegyeket és szigonyokat készítenek belőle.
Nagada I: vadászkultúra, a déli területeken terjedt el
Nagada II.: északon és délen egyaránt elterjedt, fazekasság virágzása a jellemző. A kései Nagada II kultúra, a Nagada III.
I.e.3000 k. 2 nagy területi egység alakult ki: Alsó-, és Felső-Egyiptom.
- csatornahálózat
- kialakul a központi irányítás
- megjelenik a hieroglif írás
- az első leletek a felső-egyiptomi Hierakónpoliszból kerültek elő.
- az ún. Skorpió-király díszbuzogányán lévő ábrázolásból kitűnik, hogy már ő is harcot folytatott Alsó-Egyiptommal.
- Narmer király palettáján már a két ország egyesítéséről található ábrázolás. a paletta egyik oldalán a király a csúcsos süveg formájú felső-egyiptomi (fehér korona), a másik oldalán pedig a sapka szerű, hosszú nyúlványban végződő és spirális fémszállal díszített alsó-egyiptomi (vörös korona) koronát viseli.
- a későbbi történeti hagyomány Ménész nevéhez kapcsolta a birodalom egyesítését és az I. dinasztia megalapítását.
- az archaikus korban a királyok mellett erős hivatalnoki arisztokrácia állt. A hivatalnokok között nagy szerepe volt az „alsó-egyiptomi király pecsétőrének”
- a későbbi nomosz szervezése már ebben a korban megkezdődött
- az első királyok a Hóros címet viselték, ami a király isteni eredetét jelzi.
I. dinasztia (2955-2780)
- Az első két dinasztia korát thiniszi kornak nevezzük.
- Az utolsó időkben zűrzavar tombolt a régészeti leletek alapján, majd erőszakos hatalomváltás következett.
II. dinasztia (2780-2635)
- kevés adat maradt fenn
- súlyos belső válság
- Peribsen király valószínűleg csak az orsz. déli része felett uralkodott és Séth isten kultuszát akarta bevezetni Hórusz helyett.
- Az orsz-ot újra Haszehemui egyesítette
Az Óbirodalom kora: III-VI. dinasztia (2635-2155)
- 2700 k. megszilárdul az orsz.
III.dinasztia (2635-2570)
Dzsószer
- III. din. első uralkodója
- centralizált despotikus államszervezet kialakulása
- sírépítések korának a kezdete
- a kir. több sír (masztaba) után Szakkarában felépíttette magának az ún. lépcsós piramist
- Héliupoliszi szentély
- kevés irat maradt fenn
- Imhotep főpap, vezette a piramis építkezéseket
IV.dinasztia
- a nagy piramisok építőinek kora- a piramisokat NEM rabszolgák építették!!! remélem ezt senkinek nem kell magyarázni…
Sznofru
- 2. v. 3 piramist építtetett
- Tört piramis Dashurban
- jelentős kolonizációs tevékenység – 35 új telepet létesített
- gazdag zsákmánnyal járó hadjáratokat indított Núbiába
Kheopsz
- a legnagyobb piramis: 146,5 m magas Giza közelében
- a piramis 20 év alatt készült el
- ebben a korban még nem ismerték sem a lovat, sem a kereket
- létrejön a vezíri- tisztség, amit mindig királyi herceg töltött be
- fontos szerep jutott az „Isten pecsétőreinek”, akik a bányákba indított expedíciókat vezették
- nagy szerep jutott a közigazgatásban a nomoszbeosztásnak (42)
- elméletileg egész Egyiptom a fáraó magántulajdonát képezte, de még a IV. din. uralma alatt s létezett magántulajdon
Dzsedefré
- az első uralkodó, akinek címzésében a „Ré fia” megjelölést találjuk
Khefrén, Mükerinosz
- piramist építtetett magának Gizában
V.dinasztia (2450-2290)
- a Nap-kultusz bevezetése – a Héliopoliszi Ré-templom papjainak és a velük kapcsolatban lévő arisztokraták befolyásának növekedését jelentette
- létrejön a papság külön intézménye
- a din. első uralkodói alatt jel. napszentélyek épültek – obeliszk
- fokozatos decentralizáció jellemzi
- gyengül a kp-i hatalom → a vezírek már nem hercegek, a nomarchések is kevésbé függtek a kir-tól
- a sírok berendezése jól mutatja az arisztokrácia térnyerését
- új tisztség: Felső-Egyiptom kormányzója
- a din. utolsó uralkodója Unisz volt az első, aki sírja falára a halhatatlanságot biztosító papiruszszövegeket
VI.dinasztia (2290-2155)
- békés évtizedek
- I. Pepi 53 évig uralkodott
- szed-ünnep: a fáraók uralkodásának 30. évében rendezték, a fáraó új életre születését szimbolizálta, újrakoronázását jelentette
- II. Pepi: expedíciókat indított Núbiába. Dél-Palesztina területén hadakozott.
- utódai alatt a hatalom meggyengül, összeomlás veszélye
Első átmenet kor: VII-X. dinasztia (2155-2040)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése