2016. szeptember 18., vasárnap
Torta karácsonyra
Ezt a tortát karácsonyi vendégségbe készítettem. A Dr.Oetkernek van egy jó nyújtható fondanja, amivel bevontam, és színezett krémmel készült a karácsonyfa.
FONTOS!
A krémet tálalás előtt tedd rá, mert feloldja a fondant és folyni fog. Vagyis ronda lesz!
2016. január 31., vasárnap
Augustus principátusa (a politikai viszonyok elemzése; a pax Romana; a társadalmi hierarchia)
A principátus alapjai:
Antonius felett aratott győzelme révén Octaviánus korlátlan egyeduralomra tett szert. Ezt követően személyes hatalmát a köztársasági látszat fenntartásával 4 és fél évtizeden át, haláláig szilárdan megőrizte. (principátus).
A hatalom alapja:
a hadsereg, veteránjai és a prsetoriánus gárda.
Már Cassios Dio is élethossziglani imperátori címből származtatta teljhatalmát. Hozzájárult ehhez még a princepsznek győzelmei és uralma során mérhetetlen vagyona és Egyiptom birtoklása.
Az általa viselt hivatalok jellege, terjedelme többnyire lényegesen eltért a hagyományos köztársasági formától; nemegyszer olyan, egymással összeegyeztethetetlen jogköröket egyesített kezében egyidejűleg és tartósan, mihez hasonlóra még a polgárháborúk korában s átmenetileg sem került sor; s végül ezeket a rendkívüli felhatalmazásokat nem 1-1 feladat ellátására, alkalomszerűen nyerte el, a senatustól a köztársaság védelmére, hanem a maga uralma megerősítésére sajátította ki őket.
Augustus tisztségei:
i.e. 31-23 évről évre consul- szélesebb jogkörrel
i.e. 27 az egész birodalomra kiterjedő proconsuli imperiummal ruházzák fel.
i.e. 23 egy összeesküvés miatt nem pályázik többet a consuli tisztségre, ellenben proconsuli jogkörét Róma városára is kiterjesztette.
i.e. 23 ekkor nyeri el a különben csak plebeiusok számára elérhető tribunusi hivatallal járó jogok és kiváltságok teljességét.
i.e. 36-tól sacrosantus
i.e. 23 megkapta a ius auxilii-t, ekkor ruházták fel a ius referendi-vel, tehát a tv-javaslatok előterjesztésének jogával.
Rendkívüli tejhatalom: társadalmi reformok; családjogi tv-ek foganatosítására.
i.e. 19. Állandó jelleggel megkapja a consuli hatalom jelvényeit, a senatusban a hivatalban lévő consulok között foglalhat helyet.
I. e. 27.-től Augustusra jell. hogy uralmát szakrálisan is igyekszik alátámasztani, személyét az állami kultusz részévé teszi. Pater patriae elnyerése.
i.e. 12. Lepidus halála után pontifex maximus lesz.
Jellemző, hogy ezt a divus Iulius főpapsága szerves folytatásának tekinti. Egyik első főpapi ténykedése az, hogy átvizsgáltatja a Sybilla - jóskönyveket és átszállíttatta őket a Capitoliumi Iupiter templomból a palatínusi Apolló-templomba.
i.e. 8. Senatusi határozat alapján az addig sextilisnek nevezett 8. hónapot Augustusnak nevezik el. Ok: ebben a hónapban nyerte el az első consulságot; és tartotta meg a 3-as diadalmenetét.
i.e. 2. Templomot szentel a gens Iulia mondabeli ősének, mint Caesar halálának megbosszulójának.
A hadsereg átszervezése
A békés állapotokhoz való visszatérés első feltétele, a haderő csökkentése. (fele) Végkielégítés pénzben, vagy földben. Később külön földalapot létesített a veteránok ellátására (aerarium militare) és ügyelt a katonaság zsoldjának pontos fizetésére is.
A tovább is fegyverben tartott 25 légió és a zömükben provinciálisokból alakult segédcsapatok (auxilia) alkották ezután a bir. állandó zsoldos hadseregét.
n 1-1 légió 5-6 ezer fő - kiegészítve 120 lovassal és a segédcsapatokkal, továbbá speciális fegyverzetű, vmint műszaki alakulatokkal. Állandó hajóhad: legénység -libertinusok (A katonai szolgálat 17-20 éves korban kezdődött és átlagosan 25 évig tartott. )
n A légió parancsnoka: - vagy a propraetori rangú legátus (legatus pro praetore)
- vagy Augustus külön megbízottja (legatus Augusti legionis) volt.
n A legátusok és részben a katonai tribunusok is a senatorok közül kerültek ki,
n A praefectusok, a segédalakulatok parancsnokai lovagrendűek voltak.
n A centúriókat továbbszolgáló veteránok közül nevezték ki;
n A seregbe belépő újonc Augustus nevére tett hűségesküt, tehát függetlenül attól, hogy éppen milyen hivatalt viselt, őt tekintették a hadsereg és az állam vezetőjének. A hadsereghez fűződő kapcsolatot kifejező imperátor cím, így éethetően vált a cs-i hatalom egyik fő kifejezőjévé.
A princeps itáliai uralmát, személyes biztonságát szolgálták:
n a pretoriánus gárda: 9 cohorsból; 2 Rómában, a többi Itália kül. pontjain
n Augustus germán testőrsége
i.u.6. külön kp-i hadseregpénztár (aerarium militare). Feltöltését az 5%-os örökösödési adó, és az 1%-os árverési illetmény biztosította.
A tartományok helyzetének szabályozása
i.e.27. jan. Augustus a tartományokat kettéválasztotta a senátus, ill. a maga hatáskörébe tartozókra.
A senátus irányítása alatt maradtak a régi pacifikált provinciák. (Gallia; Narbonensis; Hispánia déli része; Afrika; Bythannia; Ponthos; Asia). Ezekben nem állomásozott hadsereg. Augustus vezetése alá a még nem pacifikál, ill, a katonailag jelentős határ menti tartományok tartoztak. (Gallia; Hispánia; Syria; Egyiptom; Illyricum; Noracum).
A császári provinciákat Aug. megbízottai kormányozták: legati Augusti pro praetore címen.
A szenátusi tartományokat propraetorok, ill. proconsulok irányították. Aug. azonban ezekbe is beavatkozott, közvetve a helytartók kijelölése révén, ill. közvetlenül a 23-ban elnyert proconsuli imperium maius alapján.
Tartományi közigazgatás
Változás az adózási rendszerben:
n cs-i tartományok: hivatalos megbízottak, a procuratorok hajtják be az adót.
n senátusi tartományok: továbbra is adóbérlők működnek.
A tartományok lakosai évenkénti tartományi gyűlést (consilium) tarhattak, s ezen megvitathatják a terület helyzetét, problémáit.
A viszonylagos béke és közbiztonság tartós megteremtése lényegesen megkönnyítette a polg. háborúk idején sokat szenvedett tartományok helyzetét, gazdasági fellendülést eredményezett.
Különös gondot fordított a római kormányzat városainak fejlesztésére. Ezek voltak a kereskedelmi élet központjai, a birodalmai behálózó utak csomópontjai és a romanizáció bázisai nyugaton, a hellenizálódás kiteljesedése keleten. A régi tartományokon sikeres, az újakon több felkelés.(i.e. 24-19. Észak Hispánia; i.u. 6-9. Pannónia; i.u. 9. Germánia.).
Külpolitika
Augustus széleskörű, korlátlan hatáskörrel rendelkezett. A polg. háború befejezése után hívei és az őt támogató társadalmi rétegek, nagyszabású, a Caesari időket visszaidéző hódításokat várt Aug-tól. A princeps hivatalos programja azonban a birodalom békéjének helyreállítását hangsúlyozta. (Pax Augusta)
Aug. a reális lehetőségek számbavételével még az uralma első, agresszívebb időszakában is jobbára a birodalom határainak természetes védővonaláig való kiterjesztésére korlátozta hadi vállalkozásait. Élete utolsó éveiben pedig a sorozatos megpróbáltatások és kudarcok nyomán egyre inkább a határok védelmére rendezkedett be.
Új tartományok (harcok)
n az ibériai -fszg-et meghódítása
n i.e. 28. az aquitaniai felkelés az új területeken
n i.e. 26.a cantaberek és asturok leverése 25-ben
n harcok az Alpok területén, + a Duna kp-ső és alsó szakaszán.
n i.e.16-14 Aug. mostohafiai Drusus és Tiberius elfoglalja a Keleti Alpok területét.
Katonai nehézségek
n a trákok, pannonok, dalmátok felkelése i.e.13.leverik
n gall tartományok: betörő germánok
n i.e. 9. Drusus az Elbáig nyomul előre
n i.u. 4. Tiberius: átkel a Rajnán legyőzi a longobardokat és a semnonokat - új tartomány: Germania
A keleti helyzet
n Aug. diplomáciára rendezkedett be
n diplomáciára törekedett
n katonai vállalkozás 2 területen
Róma és a parthusok kölcsönösen igyekeztek kiterjeszteni uralmukat Arméniára, a 2 bir. közötti nagy kiterjedésű ütközőállamra. I.e. 25. Róma hadjárata sikertelen.
A parthusok a kereskedelmi útvonalat akarták megszerezni- sikertelen.
A principátus társadalmi rendje
- katonai diktatúra. Az új rend egyúttal megvetette aza alapját a cs-i hivatali apparátus, a bürokratizmus kibontakozásának. Ennek szükségességét a bir. bonyolult ügyvitele indokolta, s elősegítette a senatus jelentőségének háttérbe szorulása a princeps hatalma mögött. A köztársaság hagyományos állami intézményei azonban Aug. idejében is tovább éltek, formális szempontból nem történt lényeges változás.
A senatusi rend
Megmarad az állam legfőbb szervének. Elvben kezében tartotta a tv. hozói és bírói hatalmat. Azonban néptribunusi jogköre révén a princeps-é volt az iniciativa, s ő fenntartotta magának a legfontosabb ügyekben való ítélkezés jogát.
n i.e.23-tól a külpolitika irányítása Aug. kezében
n a senatus befolyása csökkent a pénzügyek területén.
n a legfőbb állandó magistratus továbbra is a consulság. Minél több embernek elérhetővé teszik ® több consulság ® a jelentősége fokozatosan csökken
n a senatori névjegyzéket Aug. állítja össze. Ezáltal elvész a censura jelentősége, így Aug-nak sikerült megszabadulnia az ellenzéktől.
n a senatus tagszámát 600 főben szabta meg. A tagság feltétele: 1 millió sestertius -csak a leggazdagabbaknak
¯
a.) Aug. korlátozta a senatorok jogát a gladiátori játékok rendezésére
b.) az engedélye nélkül nem hagyhatták el Itáliát
c.) a bíráskodásba való beavatkozása pedig a praetorok és a különféle állandó bíróságok hatáskörét csorbította.
A lovagrend
Aug. igyekezett megnyerni a támogatásukat. Növelte a társadalmi szerepüket, tekintélyüket.
Több fontos tisztséget a lovagrend tagjai számára tartott fenn:
1.) Egyiptom és több újonnan szervezett prov. helytartója
2.) praefectus praetorio - a testőrség parancsnoka
3.) praefectus annonae Róma közellátásának vezetője
4.) megnőtt a jelentőségük a hadsereg tisztikarában; tartományi közigazgatásban
A lovagrendi censust 400 ezer sestertiusban állapították meg.
Augustus családjogi törvényei
Ezekkel a rendszabályokkal a vagyonosabb körökben mind általánosabbá váló gyermektelenségek, válásoknak és erkölcstelenségeknek igyekeztek gátat szadni.
I.e.18. lex Iulia de maritandis ordinibus - kötelezővé tette a senatori és lovagrendi tagoknak a házasságkötést.
Lex Iulia de aduteriis coercendis - a házasságtörés ellen hozott szigorú rendelkezés.
i.u. 9. Lex Papia Poppaea - vagyon- és örökösödési jog terén tett azokra nézve hátrányos megkülönböztetést, akik nem kötöttek házasságot, és akiknek nem volt gyerekük.
Előnyben részesültek azok a senátorok akiknek 3, vagy több gyerekük volt. Népszerűtlenek voltak ezek a törvények. Többszöri módosítás ® sikertelen.
Sikeresebbek Aug. tv-ei az itáliai municípiumok arisztokráciái körében (veteránok). Érvényesülésüket az új tv. előmozdította. Odaadóan támogatták Aug. politikáját: megélénkülő szereplésükkel felélénkítették a római társadalom vérkeringését, hatásosan előmozdították Róma városállam szervezetének birodalmi apparátussá való átalakulását.
A római lakosság
n a népgyűlések elvesztették korábbi jelentőségüket
n a magisztratúrákra az Aug. ajánlási joga alapján kijelölt személyeket szavazták meg.
n a városi szegények ellátása: havonta kb. 200 ezer polgár kapott ingyen gabonát.
n több ízben pénzjutalom
n nagyszabású vízvezeték-és fürdőépítéssel gondoskodtak a tömegek igényeiről
n ® nagyarányú munkaalkalmat biztosít!
Rabszolgák: törvények
i.e.2. lex Caninia- korlátozta a végrendeletben felszabadítható rabszolgák számát. Száznál több rabszolgát egyszerre senki sem szabadíthat fel.
i.u. 4. Lex Aelia sentia - szabályozta az inter vivos felszabadítás feltételeit, egyúttal megtiltotta a 30 évnél fiatalabb rabszolgák szabadon bocsátását.
i.u. 9. A germániai vereség: zavargásoktól tartanak Rómában, ezért felújul az a tv., hogy egy meggyilkolt gazda házában tartózkodó rabszolgákat kínvallatásnak vetik alá és kivégzik, ha nem siettek gazdájuk segítségére.
Itália gazdasági életében a rabszolgamunka megtartotta korábbi jelentőségét, elsősorban a mezőgazdaságban. Aug. korára a kp birtokok megerősödése a jell. Előmozdították ezt a folyamatot a veterán telepítések is.
Aug-nak sikerült megszilárdítania befolyását a szabad lakosság különböző rétegeiben. Része volt ebben a polg. háborúk okozta állandó létbizonytalanság megszűnésének, tudatosan propagált békepolitikának. A vagyonosabb rétegek rokonszenvét nem utolsó sorban azzal nyerte el, hogy elejét vette minden radikális társadalmi mozgalom, mindenekelőtt a korábban oly aggasztó rabszolga- megmozdulások lehetőségének, megteremtette a gazdagok anyagi biztonságérzetét.
Mezopotámia
Mezopotámia
Források:
- Lagas-i levéltár (nagy mennyiségű i.e. 24. sz-i ékírásos agyagtábla)
- eponymosjegyzékek (a városok tisztviselőinek nevét tartalmazza)
- dinat-mišarin (döntvénytárak, pl. Hammurapi törvényoszlopa)
- ditilla-okmányok (a lezárt estek gyűjteménye)
- irodalmi alkotások, pecsétnyomók, pecséthengerek
Mezopotámia írása az ékírás, ami az ék alakban kifaragott íróvesszőről kapta a nevét. Az ékírás egy kb. 500 jelből álló írás.
Mezopotámia a Tigris és az Eufrátesz folyók által közbezárt területet jelenti, amely a mai Irak területén feküdt. A szó görög eredetű, jelentése „folyóköz”. Eredetileg Mezopotámiának csak az Eufrátesz nagy kanyarulata által körülzárt területet nevezték, tehát itt egy jelentésbővülés figyelhető meg. Az alsó déli rész neve eredetileg Kenger – Sumer, felső, északi rész Kiuri – Akkád volt, majd az egyesítés után Kalam. A Kenger „nemes v. megművelt föld”-et jelent, sumer eredetű. „Sumer és Akkád” földjét a görögök nevezték el az egyik legfontosabb városáról Babyloniának.
Mezopotámia legjelentősebb földrajzi tényezője a két határfolyó. A kb. 2850 km hosszú Eufrátesz az Örmény-hegyvidéken 2 ágból ered. Az alsó szakaszán, ahol a talaj alluviális, a medermélysége csökken, sőt a meder helye folyamatosan vándorol, iszappal termékennyé téve a földet. Alsó szakaszának a vízét az ókorban 6 főcsatorna vezette el az egész Sumert behálózó rendszerbe. A bővízű folyó áradásának ideje április volt.
Az Eufrátesz mellett feküdt Mezopotámia számos városa is pl. Mari, Sippar, Kis, nippur, Uruk, de az i.e. 1. évezredben a folyó még Babylont is elérte.
A Tigris kb. 2000 km hosszan, kelet felé folyt. Jelentős mellékfolyóje a Zab és a Turnatu. Erős sodrása miatt nehezen volt hasznosítható és torkolatvidéke is nehezen volt megközelíthető. E folyó mellett épült Assur és Ninive városa.
Mezopotámia északi részéhez tartozik az Örmény-hegyvidék és a Zagros-hegység, az É-Ny-i rész 300-500 m magas fennsík, amely sztyeppés és állattenyésztés folyt e területen. Mezopotámia déli része alluviális síkság, alföld, amelyet a két nagy folyó töltött fel. Az alluviális talaj rendkívül termékeny, északon a teraszok alacsony sávja öntözésre alkalmas. Az i.e. 1. évezredben különböző vízkiemelési eljárásokkal (saduf) ezt a területet megnövelték. A földművelésre alkalmas területet 45 ezer km2-re becsülhető.
Dél-Mezopotámia éghajlata szubtropikus, az évi csapadékmennyiség dél felé haladva fokozatosan csökken, eloszlása egyenetlen. A hőmérsékletingadozás is nagy, a síkságokon eléri a 30 C-ot.
Mezopotámia természeti kincsekben igen szegény. Ásványkincse nincsen, egyedül kőolaj lelőhelyei jelentősek, amelyből a kitermelt szurkot világító- és kötőanyagként, szigetelésre használták. A szurok a kereskedelemben is jel. szerepet játszott. A Felső-Zab völgyében ólom is található, amely a 2. évezredben Assur külkereskedelmében játszott fontos szerepet. Fából is behozatalra szorult. Nagy mennyiségben található itt agyag, amelyet építésre használtak.
Őshonos növényei közül legfontosabb a vadon növő, mostoha körülményeket is tűrő datolyapálma. Gyümölcsét tömegtáplálékként fogyasztották, de édességet és erjesztett italt is készítettek belőle. Olajat a szezám magjából préselték. É-Ny Mezopotámiában vadon nőttek a gabonafélék. Az öntözéses földművelés számos kultúrnövény termesztését tette lehetővé: füge, alma, hagymafélék, saláta, kapor, répa, kömény, izsóp, búza, árpa.
Mezopotámia 2.
Tulajdonviszonyok
Mezopotámia tulajdonviszonyait főként a 25.sz-i gazdasági okmányok alapján ismerjük. Ezek többsége Lagas egyik nagy templomgazdaságából származik.
A termőföld kezdetben D-Mezopotámiában is egy-egy nagycsalád v pedig területi alapon szervezett földközösség birtokában volt. A kollektív földtulajdon művelése azonban családi alapon folyt. Ezt a helyzetet csatornázó öntözés váltotta fel. A gazdálkodás belterjessé vált, a felesleg mennyisége is nőtt. A csatornahálózat ágai közelében fekvő földterületek vonzották a munkaerőt, egyre nagyobb lett a bérmunkások száma. A földek tulajdonosa a földközösség volt, a terményt saját maguknak sajátították ki. Ez a földközösség idővel részben átalakult templomgazdasággá, ahol a tulajdonos elvben az istenség volt, a gyakorlatban azonban a papság monolitszerűen bírta a termelőeszközöket és a többletet kisajátította.
A csatornázó gazdálkodás következtében kis területű városállamok alakultak ki, amelyeknek lakói közösen művelték a földeiket. A városállam kp-ja a zikkurat (toronytemplom) volt. Ez nem csak templom, hanem raktár és a gazdasági élet kp-ja is volt. Az archaikus társadalmakban nincsenek piaci viszonyok. Pénz nincsen, az értékmérő kezdetben a gabona, majd az ezüst, de még nem pénz formájában.
A városállamokban 3 féle tulajdonforma létezett:
- Templomgazdaság: a városállam egy-egy templomának birtoka
- Palotagazdaság: a vezetők, katonák, hivatalnokok földjei
- Faluközösség: a földközösség tulajdona
A Templomgazdaság földjei 3 kategóriába sorolhatók:
- Nigenna: „az úr (en) azaz istenség birtoka”. Ezek a legjobb minőségű földek, melyek megművelése majorszerűen, munkacsoportokba osztott és fejadagokat kapó munkásokkal (awelum) folyt.
- Kur: „táplálékföld”. Ezek az ún. háztáji földek, melyet a templomgazdaság szolgálatában állók, a főpapok és a papok kaptak életfogytig tartó használatra, haszonélvezeti joga, bérkiegészítés volt.
- Uru-lal: „paraszti föld”. A leggyengébb minőségű földet bérmunkába adták ki, előre megszabott bérleti díjért, amely nem függött a termésmennyiségtől. A bérleti díjat a templomgazdaság kapta. a földeket bárki kivehette bérletbe.
A palotagazdaságok földjeinek művelése is hasonlóképpen történt.
A faluközösség birtokában a legrosszabb minőségű földek voltak. Ezek megművelése családi alapon történt.
Társadalom
Mezopotámiában a szabad emberek a dominánsok.
- kistermelők: szabad parasztok. Kisbirtokon dolgozik saját családjával, adósrabszolgákkal, bérmunkásokkal.
- bérmunkások: nem jutottak földtulajdonhoz, v elvesztették azt, ezért alkalmanként jártak el dolgozni a templom- v palotagazdaságba.
- kézművesek: voltak szabad kézművesek és a templom- v palotagazdaságban dolgozó részben szabad kézművesek.
Egyik kifejezés sem társadalmi osztály-jelölés, hanem ettől független, a személyi szabadság mértékét jelző jogi kategóriát jelöl.
- awelum: „szabad ember”. Társadalmilag és gazdaságilag teljesen szabad. A királytól a vagyontalan bérmunkásig mindenki ebbe a jogi kategóriába tartozott.
- muskenum: „alárendelt”. Korlátozott társadalmi és gazdasági szabadsága van. A szó tartósan a templomgazdaság v a király alkalmazásában álló hivatalnokokat, kereskedőket, kézműveseket jelenti.
- vardum: „szolga”. Rabszolgák, adósrabszolgák, foglyok. Munkájukért anyagi felelősséggel tartoztak, de jogi cselekvőképességük hiányzott, de jogképesek voltak a bíróság előtt, vmint személyi jogaik védve voltak.
- redum, bajrum: telkes katona, aki a katonai szolgálatáért telket kapott használatra.
Korszakok
El-Obeid-kultúra: (kb. i.e. 5 évezred – i.e. 4. évezred feléig). A terület betelepülésében a fő szerepet az Irán felől érkező praesumer népcsoportok játszották. A kultúra elején jelenik meg a forgatható mintázólap (tournette), majd utódja a fazekaskorong, a rézöntés. a kultúra egész D-Mezopotámiában elterjedt, számos város alsó rétege ebbe a korba nyúlik vissza. Itt jött létre Sumer fejlett gazdasága, megtalálhatók a földművelés öntözéses módjának leletei. a mezőgazdaság átmenetet képvisel a dombvidék esős földművelése és a később kialakuló csatornázó öntözés között. Vallása termékenységi kultusz.
Uruk-kultúra:
- i.e. 4. évezred második fele
- legfontosabb város Uruk
- az El-Obeidből fejlődött ki
- haszonnövény a nád
- kiépül a csatornarendszer
- Vízszintszabályozás →magas volt a talaj termékenysége → mezőgazdaság: növénytermelés
- a falusias település elérte a városias szervezettségi fokot
- Eanna: templom negyed fallal körülvéve
Ős-sumer kor:
- i.e. 4. évezred vége
- a sumerok több hullámban érkeztek a Perzsa-öböl felől Mezopotámiába
- megjelenik az írás
- pecséthengerek széles körű használata: magántulajdont jelez
- a földhasználat még magánjellegű, de megjelennek a templomgazdaságok
- a városokban a hatalom az uralkodó kezében van, aki kezdetben papi fejedelem (en, később ensi – úr). Kisben az uralkodó (lugal – nagy ember) palotáját már elkülönítve építették fel a főpap templomától.
A városállamok kora:
- források: Sumer királylista, Gilgames eposz
- i.e. 3. évezred első fele Dél-Mezopotámiában
- csatornázó öntözéses földművelés virágkora
- megerősödnek a városállamok: Kis (az északi ter. kp-ja, a fémbehozatalt ellenőrzi), Ur, Uruk (déli, keleti kereskedelmet tartotta kézben)
- a városállamokban kialakult a hármas tagozódás (templomi, uralkodói és kézműves negyed)
- Hagyomány: 2750 k. Gilgames bástyákkal vette körül Urukot. Kis és Uruk küzdelmét a Gilgames-eposz örökítette meg.
Lagaš:
- 26-24.sz.
- 25. sz. Eannatum uralkodása alatt felvirágzik a város. Legyőzi Ummat, melyet az un. Keselyű-sztélé örökíti meg.
Urukagina (2351-2342)
- átfogó reformok
- leszállította az adókat
- eltörölte az adósságokat
- emelte a gabonafejadagokat
Ezalatt Umma királya Lugalzaggasi a palota hatalmát erősítette meg, és elfoglalja Lagast.
A 24.sz-ban a városállamok gazd-i és pol-i önállósága már a továbbfejlődés akadályaivá váltak, amit csak a katonai erő háríthatott el.
Az akkád nagyhatalom (24-23.sz.)
- Sumer első egyesítése az akkád Sarrukin nevéhez fűződik. Kis királya. Új, önálló királyságot alapított, új főváros: Agade.
- Meghódította D és Kp. Mezopotámiát.
- Nem egy városállam kir-a volt, hanem az egész országé.
- a korábbi uralkodók helyére hivatalnokokat állított
- a városok továbbra is önálló termelőegységek maradtak
- Sarrukin politikája főemberei ellenszegülését váltotta ki
- a kollektív földtulajdon is felbomlik és a király tulajdonába kerül
A guti megszállás (22.sz.)
- a Zagros északi vidékének nomád állattenyésztő lakossága
- sorozatos betörések → tönkreteszik Agade távolsági kereskedelmét→ Agade összeomlik
D-Mezopotámiát ez alig érintette, Lagas újra megerősödik. Később Ur-é a vezető szerep. A gutik kiűzése is Urnak köszönhető.
I.e. 3. évezred vége:
- felmelegedés→ nomád törzsek vándorlása→ az amoriták lerombolják Ur-t, kirabolják az Mezopotámiába, Babilonba tevődik át.
Az Óbabiloni birodalom (2000-1590)
- általánossá válik a magántulajdon
- az állami birtokokból királyi tulajdon
- a templomi birtokból papi tulajdon
- a világi birtokból magánbirtok lett.
- nőnek a vagyoni különbségek
- a korszak értékmérője az ezüst lett
Több önálló állam alakult ki: Esnunna, Assur, Mari, Elam, Babilon
Hammurapi (1792.1750)
- meghódította Mezopotámiát
- felvette a „Sumer és Akkád királya” címet
- cél: a birodalom centralizálása
Tv.könyve:
- sztélére vésve Babilonban és Sipparban a két fő istenség Marduk és Samas templomában állították fel.
- A sztélé felső részén lévő domborművön Hammurapi látható, amint tisztelettel áll Samas napisten előtt.
- Alatta a szöveg 3 részre osztható: Bevezetés: királyságát az istenektől kapta, azért, h az erős ne nyomja el a gyengét. Törvénycikkek: legnagyobb része „igazságos ítélet” gyűjtemény, azaz döntvénytár „szemet szemért” – elv. Befejező rész: ismét uralmának isteni jellegét, tv-nek igazságos voltát hangsúlyozza.
Utódai alatt megkezdődött a hanyatlás. lázadások, városok elszakadása.
Észak felől kassuk támadásai, délen a mezőgazdaság hanyatlott. Az Óbabiloni birodalom bukása a 16.sz. elején következett be, mivel a létrejött Hettita Birodalom terjeszkedésbe fogott. I. Mursilis 1595-ben kifosztotta Babilont. A király legnagyobb hadjárata az óbabiloni kor végét jelentette.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)