Anyák napi versek 1.

Szállj kicsi dallam édesanyámhoz!

Versmondó 1:

Édesanya, mondd el nekem,

Milyen voltam kiskoromban?

Amíg meg nem születhettem, 

A hasadban kuporogtam?

Benned nőttem nagyra neked

S együtt voltam mindig veled?

Versmondó 2:

Édesanya, mesélj nekem,

Milyen voltam kisbabának?

Tényleg kopasz volt a fejem?

Örültem a nagymamának?

Sokat aludtam és ettem,?

Mire felcseperedtem?

Versmondó 3:

Édesanya, mondd el nekem.

Hogy próbáltam elaludni?

Fogtátok volna a kezem

S én nem hagytam hozzányúlni?

Magam próbálkoztam volna?

Azért estem mindig orra?

Versmondó 4:

Édesanya, mondd el nekem,

Gondoltad, hogy ilyen leszek?

Ugye, jó, hogy nagyra nőttem,

És egyedül  boltba megyek?

Felöltözöm, fogat mosok,

Látod, milyen ügyes vagyok?

Versmondó 5:

Édesanya, mondd el nekem,

Majd, ha felnőtt lesz belőlem,

És születik kisgyermekem,

Ő is megkérdezi tőlem:

„Milyen voltam-mikor álltam,

Cumiztam, vagy sírdogáltam?”

Versmondó 6:

Édesanya, beszélj róla,

Mondj el minden jót és szépet!

Mintha tegnap történt volna,

Nézegessünk régi képet!

Az egészben az a legjobb,

Hogy te is itt vagy, s veled én,

Tudom most már, mért szerettél

Az életem elején!

Versmondó 7:

Szállj kicsi dallam, édesanyámhoz,

Májusi szellő orgonaághoz.

Életemnek termő fája bárhol élnék,

Vándor fecskék könnyű szárnyán hozzád térnék.

Versmondó 8:

Jöjj fiam, édes jöjj kicsi lányom,

Boldog a szívem, arcod ha látom.

Mennék, mennék mindig is csak nálad lennék,

Távol tőled mindig rólad énekelnék.

Versmondó 9:

Két keze bársony simogatását,

Két szemem féltő vágyakozását,

álmomban is meg megérzem, hogyha félek,

Meghálálom jó anyámnak, míg csak élek.

Versmondó 10:

Csíja, csicsíja, rózsa,

Csicsíja, mályva!

Hold lepte úton

Két kutya kullog,

Köves, szeles úton.

Csíja, csicsíja, rózsa,

Csicsíja, mályva!

Versmondó 11:

Tente, tente, kisbaba,

Anyádnak sok a dolga:

Mos, ruhát szappanoz;

Egykettőre kimossa,

Gyorsan ki is vasalja,

A kötélre akasztja

Mire felkél a baba

Ki is legyen vasalva.

Versmondó 12:

Mikor a gyermek gőgicsél,

Az Isten tudja, mit beszél!

Csak mosolyog és integet.

Mit gondol? Mit mond? Mit nevet?

S mint virággal az esti szél

Az anyja vissza úgy beszél,

Oly lágyan és oly édesen…

De őt sem érti senki sem.

Hogy mit beszélnek oly sokat

Apának tudni nem szabad:

Az égi nyelv ez. Mély titok.

Nem értik. Csak az angyalok.

Versmondó 13:

Anyuka, ma ismét verekedtem,

S a legjobb ruhám, kissé elszakadt.

A tűt és cérnát már megkerestem,

De nem találom sehol sem a lyukat.

Kérlek, fűzd be a cérnát, mint máskor,

És most picikét sem haragudj rám,,-

Versmondó 14:

Amikor a tükörbe nézegettem magam,

Anyu megsimogat.

Ő is vörös és szeplős,

De nagyon szép a magassarkú cipőjében.

Neki nem mondja senki, hogy Cékla meg pulykatojás…

Igaz az oviban ő sem járt magassarkú cipőben.

Versmondó 15:

Ezentúl jó leszek állíthatom

Reggeltől estig,

Tetőtől talpig,

Csupa jó leszek.

Versmondó 16:

A fülemet ezentúl mindig megmosom,

Rendbe rakom a ruhám,

Tiszták leszek a körmeim,

Köszönök szépen mindenkinek.

Azt teszem csak ami szép és jó.

Ha már jó leszek.

Versmondó 17:

Nem verekszem, nem csúfolkodom,

Nem húzom meg a lányok haját.

Semmit sem teszek, amit nem szabad

A legeslegjobb gyerek én leszek,

Ha majd nagy leszek.

De ezt a sok jóságot észben tartani

Azért nem tudja ilyen kis gyerek.

Versmondó 18:

Anyu, csak két szál ibolyát találtam,

Hogy csókot adjak, köszöntselek,

Alig vártam.

Anyu, boldog vagyok nagyon,

S szívből kívánom:

Mindig légy, szép, fiatal. –

Nekem a legjobb anyum ezen a világon.

Versmondó 19:

Májusi vasárnap

Virágokat szedtem,

Édes anyukámnak

Kedvére tettem.

Májusi vasárnap

Megígértem százszor,

Szófogadó leszek

Ezután, ha rám szól.

Májusi vasárnap

Mezei virágok,

Kedves anyukámnak

Minden jót kívánok.

Versmondó 20:

Néked álmodom anyu

A napnak sugarát,

Lágy tavaszi szélben

Az aranyszínű ruhát.

Néked álmodom

Az égbolt gyöngyeit

Mint fürge tündérek

Aprócska könnyeit.

Elhozom néked, anyu

A hulló csillagot,

Zsendülő mezőkről

Az édes illatot.

Elhozok én onnan

Méhecskét, virágot,

S megálmodom néked a világot.

Iványi Mária: Nagyanyónak

Halkan, puhán
Szirom pereg,
Simogatja
dolgos kezed.
Piros szegfû
Halvány rózsa
Téged köszönt
Nagyanyóka

Beköszontő: Kedves édesanyák, kedves vendégek!

Kis társaim nevében állok most elétek

Olyan sokat tervezgettünk, készültünk e napra

Igyekezett csoportunknak apraja és nagyja 

Hogy is legyen, mint is legyen, mit mutassunk szépet,

Hogy örömet szerezzünk Édesanyák, néktek.

Anyukáknak, nagymamáknak szóljon most a köszönet

Szép versekkel, kis dalokkal szerzünk nekik örömet.

2. Jelenet

Ének: Csipkefa bimbója…

Véget ért az ünnepségünk

De még remeg kicsi szívünk

Megköszönjük mindenkinek

Hogy meghallgattak bennünket

Édesanyák, nagyanyókák

Fogadjátok szívünk csokrát

Készültünk e mai napra

Tinéktek szólt vers és nóta

Örömet, jóságot, meleg szeretetet

Egészséget, derűt, gondtalan életet

Teljes szívünkből kívánunk most nektek.

Cser Gábor: Anyuka
Sok – sok ezer csillag ragyog,
s én bizonytalan vagyok,
melyikük a legfényesebb?

Sok sugara van a Napnak,
színarany melegből vannak,
melyikük a legmelegebb?

Óceán millió cseppje!
A fejemet töröm egyre,
melyikük a legeslegszebb?

A rét százezer virágja!
Melyikük a rét királya?
Melyik szál a legszínesebb?

Csillag, csepp, napsugár, virág
vagy akár az egész világ….
Anyukám a legkedvesebb!

 Fecske Csaba: Hol voltam?
Hol voltam, mikor még
nem voltam?
Előletek jól
elbújtam.
Pici búzamag,
az voltam,
ezüstcsillag egy
álomban.
Mi minden voltam
helyettem,
mielőtt meg nem
születtem!

  

Bertók László

Reggel, mikor kihunyom a szemem,
még kisfiú vagyok, de nőttem,
akkor a napot az égre teszem,
hogy aki akar, fölébredjen.

Délben, mikor én leszek a nagyobb,
sok-sok palacsintát eszem meg,
és mindenkinek én világítok,
de akkor is téged szeretlek.

Este, mikor behunyom a napot,
ne oltsd el a villanyt, ne
menj ki,
én a világ szemefénye vagyok,
sötétben nem látok aludni.

Öcsi vagy hugi

Repül a gólya,
teli a motyója,
betartja a szavát,
hozza már a babát,
Mert hát megígérte,
hogy elmegy érte.
Anyu nagyon várja,
karjait kitárja
baba belerepül,
S minden kiderül,
mert ez titok ugyi,
öcsi lesz vagy hugi.

 Amikor majd nagy leszek…

Amikor majd nagy leszek,
Egy szép országot veszek,
én leszek ott a király,
anyukám a királylány.

Hintaszékbe ültetem,
és naphosszat lengetem,
ahogy engem ringatott,
mikor bölcsőbe rakott.

Ha a hintát megunja,
és a szemét behunyja,
elmesélem őneki,
száz királyfi kéreti.

De senkinek ne higgyen,
inkább csak enyém legyen,
neki adom, ha marad,
fele birodalmamat.

Dal: Este jó!

 Donászy Magda: Édesanyámnak

 Te vagy a nap
fenn az égen.
Én kis virág
meseréten.
Ha nem lenne
nap az égen,
nem nyílna ki a virág.
Virág nélkül
de szomorú
lenne ez a
világ.

Weöres Sándor: Szunnyadj kisbaba

Szunnyadj kisbaba,
őriz halk szoba,
Zsongó éjszaka,
csillagfény.

Nagy a menny
ablaka,
süt a hold éjszaka,
Letekint egymaga:
”Aludjál,
kisbaba!”

Hold jár egymaga,
rád hull fátyola,
álmodj, kisbaba,
tündérkém

Aranysuhanású

Napot,
folyók
kék arcát,
egeket,
néked adom
a távoli hegyeket,
erdőt,
mezőt
a tavasz
minden ágát,
csillagok
legszebb virágát!

Veres Csilla: Néked álmodom anyu

Néked álmodom anyu
a napnak sugarát,
lágy tavaszi szélben
az aranyszínű ruhát.

Néked álmodom
az égbolt gyöngyeit,
mint fürge tündérek
aprócska könnyeit.

Elhozom néked anyu
a hulló csillagot,
zsendülő mezőkről
az édes illatot.

Elhozok én onnan
méhecskét, virágot,
s megálmodom néked
az egész világot.

Nagymamáknak
Gyerekek! Gyerekek!
Mi van ma veletek?
Nem maszatos senki,
Csendben van mindenki,
Szemetet sem hagytok,
Oly rendesek vagytok.
Látjátok nagymamák?
Milyen jó unokák.
Ünneplőben vannak,
Verseket szavalnak,
Minden nagymamának
Forró csókot adnak.

 A nagymama

A nagymama reszketeg,
De fogja a kezedet,
S elvezet a gondon át
minden félős unokát.

A nagymamalába fáj,
mégis veled szaladgál,
versenyt fut az idővel,
majd megtudod idővel.

A nagymama elringat,
simogat és puszilgat,
hallgasd meg, hogy mit mesél,
s az ő álma te legyél.

 Fuvola – dallamos
emberi angyalos
kinyílt szeretet.

Csöngettyűs öröm
Virágzó – gyönyörű
békesség veled.

Édesanyám, kedves anyám , drága,

Köszönti hálás kisleánya,

Hálás imánk felrepül az égbe,

Jó anyánkért ezer áldást kérve.

Legyen élted nagyon hosszú, boldog,

                                    Adjon isten örömet és sok jót!                               (lányok)

Édesanyám, kedves anyám, drága,

Köszönti hálás fiacskája,

A mi imánk is szálljon fel az égbe,

Lehessek anyám büszkesége.

Dolgozhassak majdan őhelyette,

                                Neki boldog pihenőt teremtve.                         (fiúk)

Édesanyánk, kedves anyánk, drága.

Köszönti fia és leánya

Megígérjük, hogy mindig jók leszünk,

                          Jó anyánknak örömet szerezzünk!                     (együtt)

Szemed tükre, mint a gyémánt, Úgy tündököl, úgy ragyog..

Elmondtad már nagyon sokszor, egyik kincsed én vagyok.

Mesét mondasz lefekvéskor,simogatsz, ha felkelek,

s hogyha néha úgy visítok, hogy az ég is megremeg.

kifürkészed mi a gondom, megtörlöd a szememet,

 hiszen tudod mindent megold az anyai szeretet.

Te vagy az én őrangyalom, hogyha hívlak nem késel.

Tudod anyu úgy szeretlek, nem mondhatom elégszer.

Drága jó anyám, mondd, mit kívánhatnék,
nincs fogalom, s kedvesebb ajándék,
mi szívemből jöhet, s hozzád elvezethet,
az irántad táplált igaz, hű szeretet.

Bokréták százai most keveset mondanak,
csapongó lelkem is csak inkább hallgat.
Szavaim elálltak, mint a nyári zápor,
átadom csokromat néhány szál virágból.