A lyukas zászló
Nem tépett rongydarab, még csak nem is szakadt
vágta kés és olló, mi kezünkbe akadt
a fényes selyemből azt a gyűlölt jelet
elégetve vele mindazt, amit jelent
Október vége volt, tündöklő szép napok
de jöttek novemberek, velük az árulók
a jeltelen sírok hősöket rejtenek
kivégeztek riadt, még csak gyermekeket
Nyálból, szolgaságból épült egy palota
hazugság ajtaja, hazugság ablaka
lakta a gyávaság, hű lakájok sora
midőn összeomlott, egy sem volt alatta
és új hatalom nőtt, rothadó gyökere
butaság, hitványság ősi szövevénye
a nép nevében szól, csak magára gondol
nincs hová bujdosnánk e megromlott honból
Pongrátz Ödön halott, sok ávós itt maradt
él a zsarnokságról illyési gondolat
csinosítjuk szívünk, várván remélt jelet
mikor majd október szabadságot jelent
vágta kés és olló, mi kezünkbe akadt
a fényes selyemből azt a gyűlölt jelet
elégetve vele mindazt, amit jelent
Október vége volt, tündöklő szép napok
de jöttek novemberek, velük az árulók
a jeltelen sírok hősöket rejtenek
kivégeztek riadt, még csak gyermekeket
Nyálból, szolgaságból épült egy palota
hazugság ajtaja, hazugság ablaka
lakta a gyávaság, hű lakájok sora
midőn összeomlott, egy sem volt alatta
és új hatalom nőtt, rothadó gyökere
butaság, hitványság ősi szövevénye
a nép nevében szól, csak magára gondol
nincs hová bujdosnánk e megromlott honból
Pongrátz Ödön halott, sok ávós itt maradt
él a zsarnokságról illyési gondolat
csinosítjuk szívünk, várván remélt jelet
mikor majd október szabadságot jelent
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése